A szovjet hadsereg páncélosai, azzal az indokkal, hogy a katonák hozzátartozóit és a sebesülteket légi uton szállitják, valamennyi magyar repülöteret körülveszik. A kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást.

A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe.

A miniszterelnök viszautasítja a menekülés gondolatát. Szigethy Attila javasolja Nagy Imrének, a kormány költözzön Sopronba.

A Magyar Írók Szövetsége felhívásában fellép az önbíráskodás ellen. Losonczy államminiszter délelőtt sajtótájékoztatót tart: bejelenti, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügymisztérium vezetését, magához kérette a Szovjettunió követét, Andropov urat, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követeli az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását.

Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsoi Szerzödést, és kihideti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul. Nagy Imre este 19 óra 50 perckor beszédet mond a rádióban: "A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét."

Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.

Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetitésével Kádár János is a szovjet nagykövetség épületébe megy. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekinti. Este elhangzik a rádióban Kádár János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus."

Az első sorokban küzdő kommunistákra, írokra, újságírókra, egyetemistákra, a Petőfi Kör fiataljaira hivatkozva mondja: "Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok..."

A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat, a parasztságéból a földeket, hanem a demokrácia alapvető vívmányaiért.

Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsy Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán összetétellel intéző bizottság alakul. A párt lapja a Népszabadság. Kádár felhívással fordul az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. A beszédet, melyet - információk szerint - Horváth Márton, Szántó Zoltán és Haraszti Sándor fogalmazott meg, a reggeli órákban vették lemezre.

A megválasztott küldöttség a csepeli Nagy Elek vezetésével éjszaka találkozik Nagy Imrével, s meghajol annak érvei előtt. Felhívást adnak ki a munka felvételére. Kérésükre hasonló felhívást olvas be a rádióban Maléter Pál is. Ennek nyomán sok helyütt már másnap véget ér a sztrájk.

Széll Jenőt a rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót a helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtófőnökévé, Márton András ezredest Budapest külső védelmének parancsnokává nevezik ki.

A Népszava ismét az SZDP központi lap- jaként jelenik meg. Felelös szerkesztője Révész Mihály. Ujra indul a Kis újság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja. A felelős szerkesztő Futó Dezső. A Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság címen jelenik meg az ifjúmunkások forradalmi bizottságának lapja.

Megalakul a Keresztény Magyar Párt, Zajgóvári Károly elnökletével. Megalakul a Demokrata Néppárt, Farkas Dénes volt képviselő kezdeményezésére.

Megalakul a Keresztény Front. Vezetője Soltész Jenő. Az Uránia moziban ezerötszáz fős gyülésen megalakul a volt politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ). Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.

A Fővárosi Tanács VB helyett megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Kisgaz- da Párt képviseletében pedig Bechtler Pétert, a koalíciós korszak polgármesterét és helyettesét ismét megválasztja tisztségébe.

ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla).

Mindszenty József rádiónyilatkozata: "Most tájékozodom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez". Ravasz László re- formátus püspök rádióbeszédet mond a református egyház nevében. Hruscsov, Molotov, Malenkov, a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő, a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz, Ochab) konzultál. Egyiptom és Jordánia megszakítja Nagy-Britanniával és Franciaországgal a diplomáciai kapcsolatokat.

Az ENSZ közgyülése 64 szavazattal, 5 ellenében és 7 tartozkodás mellett, az amerikai javaslatnak megfelelöen a szuezi harcok befejezésére szolitja fel a szemben álló feleket, Izraelt pedig felszólítja, vonja vissza csapatait a demarkációs vonalig.