A Tanács

Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union)

Tagjai a nemzetállami kormányok képviselői (rendszerint az adott témában illetékes miniszterek), ezért Miniszterek Tanácsának (Council of Ministers) is szokták nevezni. Miniszterek Tanácsa összefoglaló elnevezés: több döntéshozó, jogalkotó szervet takar, melyek csak egy-egy szakterülettel foglalkoznak. A legfontosabb ezek közül a gazdasági- és pénzügyekkel foglalkozó (Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN), és a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa. A nagyobb politikai jelentőséggel bíró ügyeket és azokat, amelyekben nem jutnak megegyezésre, az Általános Ügyek Tanácsában a külügyminiszterek vitatják meg. Ezek a fontosabb közösségi szakpolitikákkal foglalkozó tanácsok havonta, míg a kevésbé jelentősek (Pl. a bel- és igazságügyi, közlekedési) ennél jóval ritkábban üléseznek.

A Tanács legtöbbször minősített többséggel hozza meg döntéseit, de a legfontosabb ügyekben ma is egyhangú szavazást rendelnek el, bár az ülést vezető elnök többnyire már a tárgyalások során is a teljes konszenzusra törekszik.

Az Európai Tanács (European Council)

Az Európai Unió döntéshozatalának csúcsszerve: itt születnek az Unió jövőjét meghatározó legfontosabb stratégiai döntések. Tagjai ? az adott ország kormányzati berendezkedésétől függően ? a tagállamok kormány- illetve államfői. (Magyarország képviseletét a miniszterelnök látja el). Évente legalább két alkalommal megtartott ülésein részt vesznek a külügyminiszterek, és a Bizottság egy tagja.

http://www.ue.eu.int

A soros elnökségről

A Tanács elnöki tisztségét a tagállamok (az országok saját nyelvű elnevezése alapján abc-sorrendben fél évre) töltik be a bővítést követően. A soros elnök hívja össze a Tanácsot, összeállítja a napirendet, előkészíti a szavazásokat, elnököl a Tanácshoz kapcsolódó egyéb testületekben. Elnöksége idején a tagállam (kormány- vagy államfője) látja el az Európai Unió képviseletét. Soros elnöksége idején minden tagállam kiemelten foglalkozik egy-egy fontos közösségi üggyel, így az adott ország képviseletének súlyánál jóval nagyobb befolyást tud gyakorolni az uniós döntéshozatalra.

A Bizottság

Az Európai Bizottság (European Comission)

Az Európai Unió döntéselőkészítő, javaslattevő, részben végrehajtó, nemzetállamok felett álló szerve. Az elnevezés egyrészről a nemzetállami kormányok minisztereihez hasonlítható biztosokat (a minisztérium-szerű Főigazgatóságok vezetőit), másrészről pedig az egész közösségi szakpolitikákat felügyelő intézményrendszert foglalja magában. Jelenleg a Bizottság 20 biztosból (commissioner) áll: a ?nagy" államok 2, a kisebbek 1-1 biztos személyére tehet javaslatot (2005-től a tagállamok kormányai egy-egy biztost jelölhetnek.

A biztosokat a tagállamok kormányai jelölik (2005-től lakosságszámtól függetlenül egyet-egyet), amelyet az Európai Parlament hagyja jóvá, megbízatásuk öt évre szól, melynek során egyedül az Unió érdekeit védve dolgoznak a tagállamoktól, és a Tanácstól függetlenül. A biztosok által felügyelt tárcák elosztása ? bár a biztosok nem tagállami delegáltként végzik munkájukat -, mégis nemzetállami presztízsharc: a tagállamok kormányai rendszerint csak hosszas egyeztetetés során tudnak csak megegyezni az egyes főigazgatóságokhoz tartozó hatáskörökről és a fontosabb területeteket felügyelő biztosok személyéről.

A Bizottság a "Szerződés őre": a biztosok az Uniós megállapodásokban rögzített határozatokat hajtják végre, az abban kitűzött közös célok végrehajtásáért felelnek.

A Bizottság megalakulása után csak a Parlament által megszavazott bizalmatlansági indítvánnyal oszlatható fel, egyes tagjait sem lehet lemondatni.

Székhelye Brüsszelben van, de kisebb szervezetei más városokban is megtalálhatóak.

A főigazgatóságok hozzávetőleg 20 000 főnyi magasan képzett apparátussal dolgoznak, őket nevezik "eurokratáknak".

http://www.europa.eu.int/comm

A Parlament

Az Európai Parlament (European Parliament)

Az Európai Parlament ülésterme Az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő intézménye: hatásköre folyamatosan bővül, közreműködik a jogalkotási folyamatban, döntésével véglegesíti a közösségi költségvetést és a Bizottság ellenőrzése, a biztosok kinevezése kapcsán is egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Képviselői 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják meg, így az Európai Parlament ? a közösségi intézmények közül egyedüliként ? felhatalmazását közvetlenül a néptől nyeri és ennek köszönhetően egyre nagyobb befolyást tud magának kiharcolni a közösségi döntéshozatali, jogalkotási folyamatban.

A nemzetállami parlamentekhez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is frakciókat és parlamenti szakbizottságokat hoznak létre. A két legnagyobb frakció a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőket tömörítő Európai Néppárti képviselőcsoport (http://www.epp-ed.org) (ennek lesznek tagjai a Szabad Európa Lista és az MDF megválasztott jelöltjei) és az Európai Szocialisták Pártjának frakciója. A két nagy párt mellett önálló képviselőcsoportot alkotnak a liberálisok, a nem kereszténydemokrata jobboldaliak, a zöldek, a radikálisok, szélsőbaloldali, és az unióellenes szélsőjobboldali képviselők is. Bár a frakciófegyelem nem olyan szigorú, mint a nemzetállami parlamentekben, de rendszerint az egy politikai tömörüléshez tartozók együtt voksolnak, és kevésbé jellemző a képviselők ?nemzeti alapon" szavazása, hiszen a nemzetállami érdek képviseletének helye a Tanács. A Parlament Strasburgban ülésezik, bizottságai Brüsszelben működnek.

http://www.europarl.eu.int

Az Európai Bíróság (Court of Justice of the European Union)

Az Európai Bíróság

Székhelye Luxemburg, feladata a közösségi intézmények törvényes működésének felügyelete, a szerződésben rögzített közös jog betartatása kérdéses pontjainak értelmezése a közösségi és nemzeti joganyag ellentmondásainak tisztázása. Tagjait ? országonként egyet-egyet - a tagállamok jelölik hat évre.

Az Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance)

A Bíróság tehermentesítésére hozták létre, egyes ügyekben először itt hoznak ítéletet és csak másodfokon eljáró hatóság a Bíróság.

http://www.curia.eu.int

Az Európai Ombudsman

Bármely személy, vagy az Európai Unió területén működő vállalkozás, civil szervezet az Európai Ombudsmanhoz fordulhat, ha úgy ítélik meg, hogy az bármely közösségi szerv jogtalanul járt el velük szemben, vagy nem megfelelő elbánásban részesítette őket. A sértett ? miután legalább egyszer már panaszt tett az érintett európai intézménynél ? az ombudsmanhoz fordulhat, aki ha megalapozottnak találja azt, ajánlásokat fogalmaz meg az adott intézmény számára, illetve jelentést készít az ügyről az Európai Parlamentnek. Székhelye Strasbourgban van, megbízatása a Parlamenti ciklusokhoz igazodik.

http://www.euro-ombudsman.eu.int