Aztán 1920-ban egyszerre minden megszakadt. A békeszerzõdések három, illetve négy ország területére szabdalták fel a vonalat, és mindez a második világháború után megismétlõdve, elõrevetítette a térség leszakadását mind a három országban. Ezen még a késõbbi KGST-kooperáció sem tudott igazán segíteni, mert más vonalakra tevõdött át a fejlõdést jelentõ forgalom.

Tisztelt Elnök Úr! Amikor 2004. május 1-jével a három ország együtt lépett az Európai Unióba, azok keleti régióinak civil szervezetei, köztük például a krosnói Portius Társaság, szinte egyszerre kezdtek el együtt, közösen gondolkodni: hogyan tudjuk kihasználni az uniós tagsággal elõállt, annak keretei által biztosított új politikai és pénzügyi lehetõségeket a saját régiónk számára? Hiszen, mint új uniós tagországoknak, a kezükbe egy új lehetõség került a mára már bizony hátrányos helyzetû régióknak, a magyar és szlovák Zemplén-Zemplin és a lengyel kárpátaljai vajdaság együttmûködésére. Ha egyszer már száz évvel ezelõtt fejlõdést hozott az említett vasút, akkor miért ne próbálnánk éppen ezzel kezdeni a kooperációt, amely a vasút újjáélesztésével ismét egyfajta prosperitást hozna? Ezt mind a három országban felismerték, és azt is nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a régió uniós felzárkózásának egyik szimbólumává válhat a magyar-galíciai vasútvonal megújítása.

Tisztelt Elnök Úr! Az elsõ lépésre a lengyelországi Krosno városában február 4-én, 5-én került sor egy nemzetközi konferencia megszervezésével, a "Portius Express nosztalgiavonat - a zemplén-gácsországi vasútvonal revitalizációjának gazdasági potenciálja" címmel. Ezt a kezdeményezést felkarolta mind a három ország nemzeti vasúttársasága, a MÁV Nosztalgiavonat Kft. és a Magyar Borok Háza. Ennek köszönhetõen jött létre ez a nosztalgiavonat-utazás Sárospataktól Krosnóig, ami közel 200 kilométeres szakaszt jelentett, és hét órát tartott. Megjegyzem, hogy ha valaki helyi járatokkal utazott volna, akkor ötszörös átszállással tíz órát kellett volna utaznia, és mindez egyébként 1875-ben alig négy órát jelentett.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy uniós tagságunk második esztendejében éppen elérkezett az idõ, hogy hozzálássunk jól felfogott gazdasági érdekek miatt is e vonal revitalizációjához; egyébként az Európai Unió 2007-es költségvetésében nagy lehetõségek vannak a vasút fejlesztéséhez. Ehhez kértük mind a lengyel, mind a szlovák kormány hathatós támogatását, amit egyebek mellett tegnap a Prága melletti Liberecben, a visegrádi négyek elnöki értekezletén alkalmam volt elõterjeszteni. Ma pedig itt, a tisztelt Házban teszem ugyanezt, kérve a magyar kormány, államtitkár úr hathatós támogatását.

Engedjék meg, hogy végül idézzek a konferencia zárásaként elfogadott együttmûködési nyilatkozatból, amit 36 polgármester, megyei vezetõ, vasúti szakemberek, köztük Devecz Miklós üzletág-igazgató és civil szervezetek írtak alá. Nos, a krosnói konferencián részt vevõ, a zemplén-gácsországi vasút mentén fekvõ városok országgyûlési képviselõi és mások kívánatosnak tartják a három országot összekötõ vasútvonal revitalizációját, és kifejezik készségüket az alábbiak elõsegítésére:

1. A vasúti infrastruktúra fejlesztése és új beruházások, amelyek célja az állandó vasúti összeköttetés revitalizációja a lengyelországi kárpátaljai vajdaság, a szlovákiai Zemplin és a magyarországi Zemplén-Tokaj-Hegyalja régiók között.

2. A szervezési és promóciós tevékenységek, gyors és olcsó személyvonatok indítása.

3. S végül, tisztelt elnök úr, olyan szervezet létrehozásának kezdeményezése, amelynek feladata lesz a Portius Expressz nevû nosztalgiavonat mint turisztikai termék mûködtetése.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Reagálás a kormány részéről:
DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
Köszönöm szépen, elnök úr.
Azt gondolom, hogy a Hörcsik Richárd képviselő úr által szóba hozott gazdaságtörténeti, közlekedéstörténeti szempontból is, jelenleg, ha úgy tetszik, térségfejlesztési szempontból is érdekes téma jó, hogy elhangzott itt az Országgyûlés üléstermében. Ahogy a képviselõ úr által elmondottakból is kitûnik, Gácsország a mai Ukrajna nyugati felén fekszik, Galícia, Halics, többféleképpen lehet említeni, és való igaz, egy 1869-bõl származó törvénycikk intézkedik elõször arról, hogy ezt a bizonyos Zemplén-Gácsország vasútvonalat vagy mozdonyvonalat meg kell építeni, ahogy az akkori fogalmakat használták. Ha a mostani térképre ránézünk, akkor abból kitûnik, hogy lényegében a magyarországi vasúti térképet tekintve ez a Mezõzombor-Sátoraljaújhely vonalat érinti. Azt tudom önnek mondani, hogy készült ennek a vasútvonalnak a villamosítására, felújítására egy tanulmány, amely igazolja, hogy ennek a vonalszakasznak a villamosítása tulajdonképpen a Hegyalját, a Hegyközt, a Bodrogközt olyan módon érintené pozitívan, és kapcsolná be az országos vérkeringésbe egyfelõl, másfelõl pedig biztosítana olyan kapcsolatot kelet-szlovákiai területekkel is, ami nagy valószínûséggel gazdasági élénkülést hoz ebben a térségben.

Mindezek figyelembevételével mondhatom, hogy a kormány érdemben foglalkozik ezzel a gondolattal, azt is megemlítve, hogy alapvetõen a 2007-2013 között megnyíló uniós forrásokra alapozva.

(13.50)

Egyébként pedig, hogy a kérdést konkrétan nem ismerõ nézõk vagy hallgatók számára világos legyen, itt a magyarországi szakaszt illetõen 41 kilométer egyvágányú vonal felújításáról, 16 kilométer állomási vágányról és persze a hozzá tartozó biztosítóberendezések felújításáról van szó. Úgy gondolom, ez az általam mondott idõszakban megvalósítható dolog.

Nem tartozik szorosan a témához, de azért megemlítem, mert a térségi hatását illetõen azért nem hiszem, hogy elvitatható lenne, hogy itt is megemlíthetõ: a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal jelentõs felújítása szintén a tágabb értelemben vett térség gazdasági fellendülését szolgálja, természetesen ez is szerepel a tervekben.

Köszönöm a figyelmet.

Elhangzott az Országgyűlés 2006. február 7-i ülésén.
Forrás:www.parlament.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés