Sárospatak - Árpádházi Szent Erzsébet halálának 800. évfordulója tiszteletére megnyitották a Szent Erzsébet Évet a városban.
Pénteken este a sárospataki Rákóczi vár kápolnájában ünnepkezdő szentmisét tartottak, majd szombaton délelőtt tartották meg a sárospataki Jubileumi Év nyitó ünnepségét. Ennek keretében a Vártemplomban szentmisét tartottak a Szent tiszteletére, majd csoportos és egyéni tisztelgés következett a Szent ereklyéje előtt.
Vasárnap Budapesten is megtartják a jubileumi év megnyitóját. Ennek keretében 16 órakor a Szent István Bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás tartja az ünnepi szentmisét, majd 18 órától a Művészetek Palotájában folytatódik az ünnepség koncerttel és kiállításmegnyitóval.
2006.11.17. 10:33
Meghalt Puskás Ferenc Hosszan tartó, sú- lyos betegség után, 79 éves korában, pénteken reggel a Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Fe- renc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója.
2006.11.17. 08:39
Mayer Mária
2006. november 17. 08:18
Sokkoló képek a rendőri brutalitásról
November 19-ig tekinthető meg az a kiállítás, amely az október 23-i rendőri brutalitást hivatott bemutatni, és amelynek befogadását a szervezők által megkeresett összes galéria elutasította. Ezért a Pesty Fekete Doboz rendhagyó módon egy budapesti áruház hátsó raktárhelyiségében rendezte meg Az erőszak képei címet viselő tárlatot.
Hetek óta rengeteg képanyag kering a sajtóban és a világhálón az október 23-án történtekről. Vérző fejek, sebek premier plánban, riadt és megdöbbent tekintetek, vér áztatta nemzeti lobogó és egymásba kapaszkodó, sebesült emberek – mintha valamely távoli, háború sújtotta országról készült fotókat nézegetnénk. Pedig ezek a képek és videók Magyarországon készültek, 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Rendőrök mentek neki védtelen embereknek, járókelőknek. Gumibotokkal, viperákkal, gumilövedékekkel, könnygázzal és vízágyúval. Azóta már tudjuk, várhatóan nem lesz alapos, pártatlan vizsgálat. Azóta már tudjuk, a főkapitány nemhogy távozna posztjáról, de még ki is tüntetik. Azóta már tudjuk, a rendőrség nem kimondottan a „Szolgálunk és védünk” hitvalláshoz hűen végzi feladatát.
November 16-án egy olyan kiállítás nyílt Budapesten, amely az események vizuális bemutatására törekszik. A szervező, Pesty László és csapata helszínválasztáskor több galériát és kiállítótermet is megkeresett, de azok sorra utasították el a Pesty Fekete Doboz gyűjteményének bemutatását, ezért a tárlatot végül egy Dohány utcai áruház egyik raktártermében rendezték be.
Fotó: mayer
A megnyitón beszédet mondott a szervező, Pesty László, s a jelenlévők között ott volt Kontrát Károly és Balog Zoltán is. Emlékezetes: a Fidesz Kontrát vezetésével Dokumentációs Központot hozott létre a történtek feltárására, Balog Zoltán pedig a Fidesz emberi jogi munkacsoportjának vezetőjeként minden adandó alkalommal interpellációban kérdezi Petrétei minisztert. A valódi válaszok egyelőre azonban váratnak magukra.
Beszédes képek
Pesty László megnyitó beszédében elmondta: a 23-i eseményekről ezernél is több szót leírtak már az elmúlt hetekben, de egy kép sokkal többet képes elmondaniarról, mi is történt valójában. „Egy kép többet mond, mint ezer szó” – idézte a jól ismert kínai közmondást, és felhívta a figyelmet arra, a képeken, videókon jól látszódik, hogy nem azokra a bizonyos futballhuligánokra támadt a rendőrség, hanem békés civil megemlékezőkre. Olyanokra, akik nem dobáltak köveket, nem emeltek barikádot, sőt közük sem volt a megemlékezéshez vagy a felvonuláshoz, de a sérültek között voltak külföldi turisták, idős, bottal járó emberek, vagy éppen gyermekeiket sétáltató édesanyák is.
Leírhatjuk százszor, több tucatszor, mi történt, láttuk a televíziós felvételeket, ahol öt-hat rendőr állja körül a már összevert embert, odajön a hetedik, és két óriásit rúg bele – ezt a képet, képsort verbalizálni, elmesélni, fölösleges, mert egy kép többet ér, mint ezer szó – utalt a képi dokumentáció fontosságára Pesty László.
Valóban ez lenne a gumilövedékek feladata?
A kiállított fotókon láthatóak azok a sérülések, amelyeket a rendőrök beavatkoza okozott. „Mértani pontossággal, mintha körzővel rajzolták volna azokat a véres köröket, sebeket, amelyeket a gumilövedékek okoztak” – utalt a felvételekre Pesty, és megjegyezte: a gumilövedékeket, azért találták ki, hogy agresszív, a rendőrséget támadó tüntetők ellen alkalmazva, meghátrálásra késztessék a támadókat. Egész pontos feladata, hogy a bőrfelületre becsapódva egy ütést okozzon, majd lepattanjon – idézett egy orvos-ezredest, akivel a Honvéd kórházban készített riportot Pesty László. A szakember elmondta neki, hogy ezeknek az eszközöknek nem feladatuk, hogy behatoljanak a testbe.
Fotó: mayer
A Pesty Fekete Doboz főszerkesztője elmondta, az elmúlt hetekben több interjút is készített sérültekkel. Találkozott például azzal a fiatalemberrel is, akinek a gumilövedék átszakította a bőrét, a mellkasát, szétroncsolta az izmokat, áthatolt a mellhártyán és a tűdőcsúcsokon olyan súlyos sérülést okozott – 20 cm-re behatolva a testbe –, hogy az orvos-ezredes szerint ha perceken belül nem került volna kórházba, akkor már nem élne. Valóban ez lenne a gumilövedék használatának eredeti rendeltetése vagy célja? – tette fel álnaivan a kérdést Pesty.
Hol vagytok, futballhuligánok?
Pesty elmondta, többekkel is beszélt, és hiába kutatott az úgynevezett futballhuligánok után, az áldozatok között a csőcselék tipikus alkotó elemeire, azaz a kopasz, kigyúrt, agyatlan randalírozókra nem sikerült bukkannia. Beszélt azonban hatvanéves zakós és nyakkendős autótulajdonossal, aki éppen arra sétált, vagy egy szintén hatvan fölötti, amúgy zsidó származású kertészmérnökkel. Utóbbi elmesélte neki, hogy október 23-án hiába menekült a tőle telhető legnagyobb sebességel a rendőrök elől – támadó jelleggel ugye –, mivel már nem fiatal, könnyen utolérték őt, és „teleszkópos fémbottal” (de nevezhetjük akár viperának is) ütlegelni kezdték, mire felkiáltott, hogy „mi van, hatvan év után újra veritek a zsidókat Budapesten?!” A rendőr erre megmerevedett, majd abbahagyta az ütlegelést, de nem mindenkinek volt ilyen szerencséje, hiszen azóta tudjuk, hány súlyos sérültje van az eseményeknek, idős emberek, akik földön fekve szenvedtek el rugásokat – emlékeztetett a történtekre a főszerkesztő.
Az a bizonyos "szent liberalizmus"...
Pesty az egykori demokratikus ellenzék tagjaként, sajtósaként idézte fel a nyolcvanas éveket, amikor 1988 során Grósz Károly rendőrei verték szét többször is a demokratikus ellenzék tüntetéseit. Így történt ez 1988. június 16-án, október 23-án vagy november 15-én is – emlékezett vissza, és egyben felhívta a figyelmet, hogy az akkori demokratikus ellenzék tagjai közül sokan ma nem csupán a Fidesz vezetői közé tartoznak, de voltak olyanok is köztük, akik ma az SZDSZ prominensei. Akkoriban még ez utóbbiak is nagyon sérelmezték a rendőri fellépést, és meglepő, hogy „a szent liberalizmus” szlogenjét zászlajára író politikai erő most nem emel szót, sőt, együttműködik azokkal, akik október 23-án ezeket a terrorisztikus rendőri intézkedéseket foganatosították – jegyezte meg Pesty László. Hozzátette: mindez igencsak meglepő a liberalizmus jegyében, amely állítólag az állam túlsúlya, erőszakos beavatkozása ellenében az egyént, annak szabadságát és integritását lenne hivatott védeni.
Pesty László végül az egykori demokratikus ellenzék egyik tagjától, Petri Györgytől olvasott fel egy akkoriban született verset, a Petőfi tér melodyt.
* * *
Az erőszak pillanatai – A Pesty Fekete Doboz kiállítása
VII., Dohány utca 17. Megtekinthető november 19-ig, 10-18 óráig.
Néhány szó arról az Emberről aki azért halt meg, mert becsületes, jószándékú, erkölcsös, törvénytisztelő volt. Soha egy légynek nem ártott volna. Szerette az embereket, tanítványait, s azok viszont Őt.
Szögi Lajos három gyermek édesapja, a tiszavasvári Kabay János Általános Iskola földrajz-biológia szakos tanára, a Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének elnöke, a Bölcs Bagoly Természetvédelmi Oktatóközpont (Tiszavasvári) vezetője, a hazai Környezet- Természetvédelmi Mozgalom aktív résztvevője és még számos hazai oktatással, szemléletformálással kapcsolatos szervezet tagja. Sokat tett - és ez már sajnos múltidő - a magyar környezet és természetvédelmi nevelésért, a fiatalok természettudatos oktatásáért.
Sokat lehetne még írni Róla...
Tisztelet Neki!
2006.11.15. 13:54
2006.11.14. 19:24
Jobbik a cigányterror megfékezéséről
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint Szögi Lajos tiszavasvári tanár meglincselése óta eltelt egy hónap alatt semmiféle cselekvési tervet, törvényjavaslatot nem dolgozott ki a Gyurcsány-kabinet az egyre aggasztóbb méreteket öltő cigánybűnözés visszaszorítására, így az október 15-ei brutális gyilkossághoz hasonló súlyosságú, cigányok által elkövetett bűncselekmények megismétlődésére bárhol és bármikor sor kerülhet.
A Jobbik meglátása alapján amennyiben a kormány nem változtat elhibázott romapolitikáján, a cigányok által sűrűn lakott településeken lehetetlenné válik az egyes hivatalok és közintézmények demokratikus államrendnek megfelelő működése az ott dolgozó hivatalnokok és tisztviselők romák általi fenyegetettsége miatt.
A hazánk egyes régióiban, főként vidéki kistelepülésein eluralkodó cigányterror a magyar állam stabilitását, demokratikus jogrendjét sodorja veszélybe, adekvát lépésként pedig ezekből a térségekből a nem roma lakosság elvándorlása más országrészekbe kedvezőtlen méreteket ölthet.
Borítékolható, hogy a november 12-ei, hajdúhadházi tanárveréssel nem ér véget a cigányok által elkövetett erőszakos bűncselekmények sora, mivel Gyurcsányék a cigánybűnözés kiváltó okainak megszüntetésébe mind a mai napig bele sem kezdtek.
A Jobbik szerint etnikai jellegű összecsapások lehetőségét hordja magában, ha a kabinet a pozitív diszkrimináció eltörlését és a jelenleg munkanélküli segélyből élő munkaképes cigányság közmunkára kényszerítését nem hajlandó romaprogramja elemei közé emelni.
Budapest, 2006. november 14.
További információ: Bíber József Tibor, a Jobbik Országos Választmányának alelnöke
2006.11.14. 11:38
Rendőrbűnöző?
A rendőrségi gyakorlatot követve, miszerint puszta gyanú is elegendő békés járókelők megverésére, előállítására, és bíróság előtt hamis tanúk bevetésével elítéltetésére; a fotón szereplő rendőrtisztről feltételezhető, hogy viperával verekedő rendőrbűnözővel van dolgunk.
Az interneten talált fotó adataink szerint október 23-án készült. A Veszprém Megyei RFK-hoz tartozó személy minden bizonnyal rendőr, mert - teljesen egyedi különlegességként - kezében azonosítószámos sisakot tart (fején használatra készen ott a fekete maszk). Olvasóink figyelmét fölhívjuk a kinagyított részletfotón, a málhaövön található teleszkópos acélbotra (vipera), valamint a "gyorsbilincs" néven emlegetett műanyag kábelkötegelőre, aminek használata szintén törvénybe ütköző - bár ez utóbbi legalább rendszeresített eszköz.
2006.11.12. 17:17
Többen kértétek, hogy tegyünk fel egy demonstrációt bejelentõ formanyomtatványt. Mivel a rendõrség ilyennel nem rendelkezik, szerkesztettünk egyet. Innen letölthetõ:
A 2006. október 23-i véres események után egyre nyilvánvalóbbá válik a választási hazugsággal hatalomra került Gyurcsány-kormány igazi szándéka. A futószalagon gyártott koncepciós perek, a békés tüntetők ellen brutálisan fellépő karhatalom, a média egyértelmű kormánypárti elkötelezettsége, az alapvető demokratikus szabadságjogok folyamatos és durva megsértése egyértelművé teszi, hogy parlamentáris diktatúra készülődik Magyarországon.
A parlamenti ellenzék politikai impotenciája arra ösztönöz bennünket, hogy alkotmányos lehetőségeinkkel élve útlezárásokat szervezzünk abból a célból, hogy tiltakozzunk a fentebb felsoroltak ellen.
Célunk, hogy országos útlezárásokat szervezzünk mindazok segítségével, akik velünk egyetértenek. Ezeknek ugyanis akkor van értelme, ha a taxisblokádhoz hasonlóan az ország különböző területein képesek vagyunk EGYSZERRE mozdulni, ahelyett, hogy erőinket elapróznánk.
Ez az oldal azért jött létre, hogy ezeket az útlezárásokat összehangolja.
Ezért kérjük minden magyar testvérünket, akik lakóhelyük környékén útlezárással szeretnének tiltakozni, vegyék fel velünk a kapcsolatot az alábbi e-mail címen, hogy minél hatékonyabban és összehangoltabban léphessünk fel a hazugság és az 50-es éveket idéző diktatórikus törekvésekkel szemben!
Köszönjük, ha felteszed a bannerünket az oldaladra!
2006.11.10. 22:15
Tragikus baleset a 37-es úton
Hercegkút, Sárospatak - Két halálos áldozatot is követelt egy rosszul sikerült előzés a hercegkúti elágazás közelében.
A 37-es főúton, Sárospatak és Bodrogolaszi között egy személygépkocsi autósort előzött, mikor lecsúszott az aszfaltról, majd fának csapódott pénteken délután.
Pénteken délután négy óra körül halálos kimenetelű baleset történt a 37-es főúton. Sárospatak irányából Bodrogolaszi felé haladva a Hercegkúti elágazást követően egy Opel típusú személyautó egy hosszú kocsisor előzésébe kezdett. Amint azt a helyszínen megtudtuk, a baleset akkor következett be, amikor a kocsisorból egy másik autó is elkezdte az előzést.
Az elsődleges megállapítások szerint az Opel vezetője - hogy elkerülje az ütközést – balra húzódott, de egyelőre tisztázatlan okokból elvesztette az uralmát a jármű fölött és az útról lesodródva a magas partoldalról lerepülve orral egy fának ütközött.
Az Opelben négyen utaztak és hiába érkeztek a mentők a riasztást követően pár percen belül a helyszínre, az egyik utas a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A másik három utas közül egyikük a sürgősen végrehajtott műtét közben hunyt el.
A baleset további sérültjeit a sátoraljaújhelyi kórházban ápolják. A helyszínelést végző rendőröktől megtudtuk, minden utas biztonsági öve be volt kapcsolva és a légzsákok is enyhítették az ütközés erejét. A baleset keletkezésének okait szakértők bevonásával vizsgálják.
-bg -
2006.11.08. 09:38
2006.11.07. 17:29
Október 23: el kell távolítani az egyik sérült szemét
2006. november 7. 17:04
El kell távolítani egyik szemgolyóját annak a 37 éves fiatalembernek, aki október 23-án, a Blaha Lujza téri rendőri beavatkozás során sérült meg.
Csorba Attila az egyik épület árkádja alatt állt, amikor a lövés érte, csak jóval a kórházba szállítás után tudta meg, hogy a gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét.
A történtek óta a rendőrség már beidézte, pedig tudomása szerint senkinek sem adta meg adatait.
A fiatalember úgy fogalmazott: ő nem futballhulligán, hanem számára október 23-a az egyik legjelentősebb ünnep, ezért ment emlékezni az 50 évvel ezelőtti eseményekre.
- Amit most egyelőre tudok, hogy a szemgolyót mindenképpen el kell távolítani. De most várok egy vizsgálati eredményt, ami ha pozitív lesz, akkor lesz egy nagyobb, idegsebészeti beavatkozás. Megsérült az agyhártyám, szivárog a liquor-folyadék és itt elmozdult minden. Tehát belül a csont is sérült, és így a homlokon keresztül akarnak egy nagyobb műtétet, hogy ha pozitív lesz ennek a vizsgálatnak az eredménye. Ha nem, akor idézőjelben csak szemgolyó eltávolítás következik - nyilatkozta Csorba Attila, az október 23-i események egyik sérültje.
HírTV - fidesz.hu
2006.11.06. 11:53
SEGÉLYKONCERT
4 és fél órás élőzenei segélykoncert a tiszavasvári Szögi Lajos árván maradt gyermekei számára
Balázs Ferenc Kárpátia Együttes Keresztes Ildikó Kiss Katalin és a Kronos Kormorán Együttes Nagy Feró és a Beatricse Varga Miklós és a Band Vikidál Gyula
2006 november 16. 18 óra - Árpád Vezér Gimnázium Sárospatak
2006.11.06. 11:00
Az idők jelei Nyiri János 2006. október 21. 13:26 Gondola
Kétféle időt ismerünk: a múló időt, amit kronosz névvel illet a görög, és egyenes vonalban halad. Múlik, soha nem tér vissza. A másik a kairosz, a kiteljesedett, a szent idő. Ez nem "múlik", ez vagy van, vagy nincs. Pontosabban szólva a világ hol csonka, hol teljes.
"Amikor elérkezett az idők teljessége, elküldted hozzánk egyszülöttedet" - mondja a liturgia.
Három momentumot szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani.
1. Államunk alapítójának, Szent István királynak az ünnepén, a legnagyobb esemény, a tűzijáték kezdetén az ég rendezett olyan "tűzijátékot,", amilyent még nem láttunk a korábbi ünnepeken. Mennyi egy ilyen véletlen bekövetkeztének az esélye?
2. Szeptember 17-én, vasárnap délben elénk állították Salkaházi Sára szociális testvért, aki 1944-ben életét adta az igazságért. Néhány órával később napnál világosabban kiderült, hogy a mai magyar miniszterelnök és az egész kormányzat velejéig hazug. Mennyi egy ilyen véletlen bekövetkeztének az esélye?
3. Október 15-én, vasárnap (ugyanúgy esnek a napok, mint 1944-ben!), a magyar szuverenitás elvesztésének szomorú évfordulóján, szinte ugyanabban az órában, amikor Budapesten pár ezer ember szívből megünnepelte Járóka Lívia EP-képviselő sikerét (az Európai Parlamentben az év képviselőjének választották a cigány származású magyar képviselőnőt), őskori módon agyonvertek egy "idegent", egy háromgyermekes tanárembert, itt, Magyarországon. Mennyi egy ilyen véletlen bekövetkeztének az esélye?
Mi kell ahhoz, hogy értsünk a jelekből?
Magyarországot 2002-ben birtokba vette a sátán (a rágalmazó, a Biblia tanítása szerint). Azóta a másik rágalmazása folyik, kormánypénzeken, az adófizetők pénzén. Vétkesek közt cinkos, aki néma...
"A kormány meg akarta félemlíteni az embereket - sikerült neki!"
Az Országos Civil Fórum, az Élőlánc és a Duna Charta békés demonstrációt tartott a Madách tértől a Nagy Imre szoborig, hogy megemlékezzenek a forradalom ünnepét megzavaró erőszakról és kifejezésre juttassák a civil társadalom határozott követelését: nem akarunk újra félelemben élni.
Gratulációk minden szinten
Mint egy váratlan halálos kór, úgy szakadt ránk október 23-án a rendőri brutalitás – kezdte beszédét Karátson Gábor író, arra emlékeztetve, hogy könnygránátok bűzében, földre lökve, összeverve ünnepeltették meg a magyarokkal 1956-ot. Mint fogalmazott, ezt követően Gergényi Gergényinek, Gyurcsány Gyurcsánynak gratulált, majd egymásnak is. Az író szavai szerint ufók, arctalan maszkosok támadtak a békésen tüntetőkre, amely a rendőrség teljes erkölcsi bukását eredményezte. Hozzátette azt is, hogy ezzel a rendőrök 16 évnyi munkája lett oda egy pillanat alatt.
Franciaországban még aznap lemondott volna a kormány
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy a forradalom 50. évfordulóján a múlt felidézése túlságosan élethűre sikeredett. „Ismét békés tüntetőkre lövetettek” – hangsúlyozta, majd így folytatta: talán a kormány azt akarta, hogy a mai fiataloknak ne a tankönyvekből kellejen megismerniük, milyen is a diktatúra.
„Nem akarunk diktatúrában élni” – szögezte le az Élőlánc Magyarországért elnöke, rámutatva: október 23-án a kormány meg akarta félemlíteni az embereket. „Jelentem, sikerült nekik” – fűzte hozzá. Mint mondta, annyira jól sikerült a megfélemlítés, hogy már nem merik abbahagyni a tüntetést mindaddig, amíg felelősségre vonás nem lesz.
Lányi András párhuzammal élve így fogalmazott: ha Franciaországban július 14-én vágtattak volna lovas rendőrök a békésen demonstrálók közé, akkor a kormány még aznap beadta volna lemondását. Ugyanakkor hozzátette, ilyen más normális európai országban elő sem fordulhatott volna.
Emlékeztetett arra is, hogy 1956-ban Budapest rendőrfőkapitánya személyesen győződött meg arról, hogy valóban forradalmi erők vannak az utcán, és megtiltotta, hogy a rendőrség fegyverrel lépjen fel ellenük. Az Élőlánc elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy normális érzésű emberek is vannak a rendőrök között, ezért arra kérte őket, hogy közösítsék ki a ”szadista hóhérokat” maguk közül. Hogy ne tudják legközelebb kilőni a szemünket, ne támadjanak ránk, hanem védjenek meg minket – fűzte hozzá.
Lányi András arra is kérte a kormányt, hogy következő alkalommal ne a rendőrséget vesse be a békésen demonstrálók ellen. Mint fogalmazott, hozzanak létre erre a célra egy Államvédelmi Hatóságot, és velük végeztessék el a piszkos munkát. Hozzáfűzte: az ÁVH élére azt a Gergényit kellene tenni, aki október 23-i cselekedeteivel rászolgált erre a posztra.
„Egy hazug rendszert nem lehet erőszakkal fenntartani, a hazugságot pedig nem lehet erőszakkal elrejteni” – zárta felszólalását Lányi András.
A nyomok elmúlnak a testen, de az emlékezetben megmarad
Vértesaljai László beszédében két október 23-t említett. Mint közölte, 1956. október 23. üzeneteit és történéseit épeszű ember nem vonja kétségbe. Hozzátette: „1956 unokájára” a 2006-os eseményekre emlékezni kell. Magyarázatképp hozzátette, ha az ember nem emlékezik meg a jelentős pillanatokról, akkor nem tudja, merre kell tovább lépnie. Véleménye szerint 2006. október 23-án valami feltárult.
„Budapesti polgár vagyok, büszkén vallom ezt” – szögezte le a katolikus szerzetes, kiemelve: jogom van bárhol lenni, az ünnepet keresni papi civilben, magyar zászlóval a kezemben október 23-án. Véleménye szerint nem marad nyom nélkül az idei ünnep. Hozzátette: a verés jelei idővel elmúlnak ugyan, ám az emlékezetben örökre ott marad. Végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben lesz becsülete a magyar polgár ünnepi megemlékezésének.
* * *
Elnök Úr!
Önhöz mint az alkotmányos rend legfőbb őréhez fordulunk. Ezt a rendet 2006. október 23-án súlyos sérelem érte. Nemzeti ünnepünket meggyalázták. A rendbontó csoportok ellen jogosan fellépő rendőrség a békés tüntetőkre is rátámadt, az ünneplő sokaságot könnygázzal, gumibottal kergette szét. Az ellenzéki párt gyűléséről távozókat lovasroham gázolta le. Nőket és gyermekeket bántalmaztak, elvágva menekülésük útját. Gumilövedékkel oltották ki egy járókelő szeme világát, másoknak súlyos sérülést okoztak.
A forradalom ötvenedik évfordulóján ismét vér piroslott a pesti utcán. Véleményünk szerint az emberi jogokat súlyos sérelem érte ezen a napon, és a magyar rendőrség becsületén folt esett. A törvényes rendbe vetett bizalom, a rendvédelmi szervek tekintélye jóvátehetetlenül sérült. Akik e felesleges, kegyetlen és jogsértő eljárásra parancsot adtak, visszaéltek hatalmukkal. Felelősségre vonásuk nem maradhat el.
Elnök Úr! Ez talán az utolsó pillanat, amikor a politikai ellenségeskedés elfajulása megakadályozható, az erőszak szülte félelem és a félelem szülte erőszak rossz spirálja megállítható. Tisztelettel kérjük és elvárjuk közbelépését: erkölcsi tekintélyét latba vetve érje el, hogy az önkényes eszközökhöz folyamodó végrehajtó hatalom tetteire pártatlan ügyészi vizsgálat derítsen fényt, és a bűnösök megnevezése, felelősségre vonása ne maradjon el!
Tisztelettel,
Ángyán József, Czakó Gábor, Derce Tamás, Ertsey Attila, Fábry Sándor, Farkas Attila Márton, Gazsó Ferenc, Hegedüs Zsuzsa, Horváth Zalán, Jávor Béla, Kajner Péter, Karátson Gábor, Kardos Gábor, Lányi András, Náray-Szabó Gábor, Schneller István, Sipos József, Szabó János, Szebedy Tas – az Országos Civil Fórum résztvevői, valamint Hankiss Elemér.
2006.11.04. 09:45
"A kormány meg akarta félemlíteni az embereket - sikerült neki!"
2006. november 4. 00:12
Az Országos Civil Fórum, az Élőlánc és a Duna Charta békés demonstrációt tartott a Madách tértől a Nagy Imre szoborig, hogy megemlékezzenek a forradalom ünnepét megzavaró erőszakról és kifejezésre juttassák a civil társadalom határozott követelését: nem akarunk újra félelemben élni.
Gratulációk minden szinten
Mint egy váratlan halálos kór, úgy szakadt ránk október 23-án a rendőri brutalitás - kezdte beszédét Karátson Gábor író, arra emlékeztetve, hogy könnygránátok bűzében, földre lökve, összeverve ünnepeltették meg a magyarokkal 1956-ot. Mint fogalmazott, ezt követően Gergényi Gergényinek, Gyurcsány Gyurcsánynak gratulált, majd egymásnak is. Az író szavai szerint ufók, arctalan maszkosok támadtak a békésen tüntetőkre, amely a rendőrség teljes erkölcsi bukását eredményezte. Hozzátette azt is, hogy ezzel a rendőrök 16 évnyi munkája lett oda egy pillanat alatt.
Franciaországban még aznap lemondott volna a kormány
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy a forradalom 50. évfordulóján a múlt felidézése túlságosan élethűre sikeredett. "Ismét békés tüntetőkre lövetettek" - hangsúlyozta, majd így folytatta: talán a kormány azt akarta, hogy a mai fiataloknak ne a tankönyvekből kellejen megismerniük, milyen is a diktatúra.
"Nem akarunk diktatúrában élni" - szögezte le az Élőlánc Magyarországért elnöke, rámutatva: október 23-án a kormány meg akarta félemlíteni az embereket. "Jelentem, sikerült nekik" - fűzte hozzá. Mint mondta, annyira jól sikerült a megfélemlítés, hogy már nem merik abbahagyni a tüntetést mindaddig, amíg felelősségre vonás nem lesz.
Lányi András párhuzammal élve így fogalmazott: ha Franciaországban július 14-én vágtattak volna lovas rendőrök a békésen demonstrálók közé, akkor a kormány még aznap beadta volna lemondását. Ugyanakkor hozzátette, ilyen más normális európai országban elő sem fordulhatott volna.
Emlékeztetett arra is, hogy 1956-ban Budapest rendőrfőkapitánya személyesen győződött meg arról, hogy valóban forradalmi erők vannak az utcán, és megtiltotta, hogy a rendőrség fegyverrel lépjen fel ellenük. Az Élőlánc elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy normális érzésű emberek is vannak a rendőrök között, ezért arra kérte őket, hogy közösítsék ki a "szadista hóhérokat" maguk közül. Hogy ne tudják legközelebb kilőni a szemünket, ne támadjanak ránk, hanem védjenek meg minket - fűzte hozzá.
Lányi András arra is kérte a kormányt, hogy következő alkalommal ne a rendőrséget vesse be a békésen demonstrálók ellen. Mint fogalmazott, hozzanak létre erre a célra egy Államvédelmi Hatóságot, és velük végeztessék el a piszkos munkát. Hozzáfűzte: az ÁVH élére azt a Gergényit kellene tenni, aki október 23-i cselekedeteivel rászolgált erre a posztra.
"Egy hazug rendszert nem lehet erőszakkal fenntartani, a hazugságot pedig nem lehet erőszakkal elrejteni" - zárta felszólalását Lányi András.
A nyomok elmúlnak a testen, de az emlékezetben megmarad
Vértesaljai László beszédében két október 23-t említett. Mint közölte, 1956. október 23. üzeneteit és történéseit épeszű ember nem vonja kétségbe. Hozzátette: "1956 unokájára" a 2006-os eseményekre emlékezni kell. Magyarázatképp hozzátette, ha az ember nem emlékezik meg a jelentős pillanatokról, akkor nem tudja, merre kell tovább lépnie. Véleménye szerint 2006. október 23-án valami feltárult.
"Budapesti polgár vagyok, büszkén vallom ezt" - szögezte le a katolikus szerzetes, kiemelve: jogom van bárhol lenni, az ünnepet keresni papi civilben, magyar zászlóval a kezemben október 23-án. Véleménye szerint nem marad nyom nélkül az idei ünnep. Hozzátette: a verés jelei idővel elmúlnak ugyan, ám az emlékezetben örökre ott marad. Végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben lesz becsülete a magyar polgár ünnepi megemlékezésének.
gondola.hu - fidesz.hu
2006.11.02. 10:27
Duna TV, Független Hírügynökség, Népszabadság nyopmán
2006. november 2. 10:05
Rejtélyes fenyegető levelek érkeznek Olaszliszkára
Névre szóló fenyegető leveleket kapnak egy hete nap, mint nap azok a romák, akik az olaszliszkai lincselés helyszíne közelében laknak. Feladóként az Országos Cigányellenes és Vérbosszú Szövetséget jelölték meg, az aláírás mellett egy horogkereszt is szerepel.
Közben Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke bejelentette: Sólyom László köztársasági elnökhöz fordul a cigányok elleni felerősödött indulatok lecsillapítása érdekében.
A Borsod megyei Olaszliszkán több mint két hete halálra vertek egy tanárt, miután autójával elsodort egy roma kislányt. A gyermek csak könnyebb sérült meg. Az üggyel kapcsolatban három embert már előzetes letartóztatásba helyeztek.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának elnöke csütörtökön újabb tájékoztatást kér az illetékes szervektől arra vonatkozóan, hogy a Fidesz november 4-ei rendezvényéhez kapcsolódóan várható-e rendbontás. Simicskó István közölte azt is: nem volt indokolt kedden az Országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának összevont ülésén a zárt tárgyalás elrendelése, sem az október 23-val kapcsolatos információk 80 évre szóló titkosítása. Teljes cikk »
2006.10.31. 07:50
Mindenszentek - Halottak napja
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .
MINDENSZENTEK
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.
A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.
A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /
Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. /A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
HALOTTAK NAPJA
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.
A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
2006.10.30. 09:16
Nem működik
2006.10.28. 11:23
Okt 23 :Szemtanúként az alábbiakat szeretném nektek elmondani
, és kérlek adjátok tovább...
Ma délután (okt 23 a szerk.) a Fidesz megemlékezésén vettem részt az Astorián.
A rendezvény végeztével a Deák tér irányába indult meg a tömeg nagy része, mivel az Astoria téri metrómegálló le volt zárva, és leghamarabb ott szállhattak metróra.
A Károly körút közepén járhattunk, amikor a Deák tér felől füstöt láttunk felszállni, ettől az emberek kicsit elbizonytalanodtak, de azért folytatták útjukat, sokan nem sejtették honnan származik ez a füst melyet sűrű pukkanások kísértek. A tömeg békés volt, álmunkban sem gondoltunk arra, hogy hamarosan minden csatatérré fog változni. Egyszer csak az előttem állók hirtelen irányt változtatva rohanni kezdtek a házfalak felé. A másodperc törtrésze alatt megértettem, miért. Szemben velem vágtató lovasrendőrök tűntek fel, hihetetlen iramban közeledve. Én is igyekeztem a falhoz menekülni, de ott már sokan szorongtak, így csak reméltem, hogy nem taposnak agyon abban a szent pillanatban. Elrobogtak mellettünk, utánuk néztem, lassítás nélkül rohantak bele az Astoria felé veszettül menekülő tömegbe. Abba a tömegbe, melyben gyermekek és idősek is szép számmal voltak! Kezdett eluralkodni a pánik. De ez csak a kezdet volt.
Szinte egy másodperccel később, ahogy a fal mellett igyekeztünk visszafelé, a Dohány utca felé (ez tűnt a legjobb menedéknek), gyalogos rendőrök sora jelent meg mellettünk, kezükben könnygázspray. Nem hagytak időt felocsúdni, már fújtak is. Az idős, szívbeteg, 45 kilós apámnak két lépésről fújta az arcába a gázt a rohamrendőr! Nekik háttal fordulva arcunkat fedezve próbáltunk a fal mellett menekülni. Ekkor jelentek meg a vízágyúk, melyek zöld festékkel lőttek minket. (Mint utólag megtudtam, azért, hogy később megkülönböztethetők legyenek a veszélyes tüntetők a békés tüntetőktől, és így könnyen be lehessen őket gyűjteni!) Szerencsémre ekkor egy kapualjhoz értem és még idejében beugrottam rajta, de ahogy visszanéztem láttam, hogy két vízágyús kocsi között egy harmadik tankszerű alkalmatosság gördül be, és lőni kezd felfele, a házak felé, de csak a fákat találta el, és amivel lőtt (nem értek a fegyverekhez), szikrát hányva csapódott az ágakba. Szerencsére egy udvarrendszerbe jutottam a kapualjból, amin keresztül sértetlenül kijutottunk a Rumbach utcába. Itt is tömegesen menekültek az emberek, majd a Dob utca felé mentem, eddigre kezdett elmúlni a könnygáz hatása, onnan már sértetlenül tudtam hazajutni.
Azért mondtam el nektek, hogy lássátok, az utcai zavargásokat nem a szkinhed csőcselék kezdte. Ez volt a kezdet, ezután indultak meg a bátrabbak a város több pontjára, mert betelt a pohár! Nem lehet elhallgatni azt, hogy Budapesten, 2006-ban, az Európai Unióban fegyvertelen és békés, hazafelé igyekvő embereket lovasrendőrrel és könnygázzal terrorizáljanak!
Ha nem lettem volna szemtanúja az eseményeknek, nem hinném el, de igaz: Magyarország rendőrállam! És fényévekre van a demokráciától!
Ötven évet vártak! És visszajöttek! De talán ilyen példátlan aljasságot még a kommunisták sem tettek soha, hogy miközben nemzeti ünnepen magukat ünneplik, aközben a vétlen népet véresre verik az utcán!
És még valamit. Sokan azt mondják majd, véletlen volt. Nem. Nem volt véletlen. A rendőrség napokkal ezelőtt jelezte a mentőszolgálatnak, hogy ma estére nagy mennyiségű, különböző vércsoportú vérplazma álljon készenlétben az ügyeletes kórházakban!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. 
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". 
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.