Emlékezés az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra |
|
2005.03.15. 21:05 |
A Sárospataki Polgári Kör tavalyhoz hasonlóan idén is a Petőfi szoborhoz hívta 15 órára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésére, a hősökre emlékezni kívánó sárospatakiakat. A kellemes időben ezúttal is szép számú ünneplő sereg gyűlt össze, akik előtt Kovács Áron történész hallgató, a Sárospataki Polgári Kör tagja emlékezett meg a 157 évvel ezelőtti történelmi eseményekről a Szózat dallamai után. Ezt követően a Sárospataki Polgári Kör, valamint a Fidesz-MPSZ, az MDF és a MIÉP helyi szervezetei, és magán személyek helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait. A Himnusz sorai után az egybegyűltek rövid séta keretében felkeresték a belvárosban a forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődő személyek emlékműveit, szobrait, amelyeknél id. Sipos István ny. gimnáziumi tanár mondott rövid ismertető szavakat. Az ünneplők végezetül a volt református iskola épületében megtekintették az emlékezetes 1988. március 15-i sárospataki rendezvényről készült filmfelvételt.
|
Zala György aradi Szabadság-szobra |
|
2004.10.26. 00:18 |
Zala György, Mayer - Lendva, 1858. ápr. 16. - Budapest, 1937. júl. 31. - szobrászművész.
Zala György ősei, a Mayer család az 1840-es években Bajorországból költözött Magyarországra. Édesapja Mayer Ferenc porcelángyáros volt, édesanyja Kalivoda Katalin pedig Csáktornyán (ma Čakovec, Horvátország) leánynevelő intézetet nyitott. A porcelángyár Zala György születése idején már hanyatlóban volt, amit a szülők sem éltek túl sokkal. Édesanyja, fiatalon 33 éves korában 1867. szeptember 4-én Pesten meghalt. A népes Mayer család azt követően Pápán és Városlődön élt, az árvaságra jutott fiút rokonai nevelték. A Mayer vezetéknevet 1882. október 25-én kérésére Zalára változtatta, ekkor már Budapesten élt. Már általános iskolás korában felfigyeltek rajztehetségére és kézügyességére.
Tanulmányait a budapesti belvárosi IV. kerületi reáliskolában végezte (ma Eötvös József Gimnázium). Az 1875/76. tanévben a VII. B osztályba járt, ahol a szabadkézi rajzot és a mintazást Szemlér Mihály főtanár és Strohmayer Máté segédtanárok oktatták. Az érettségi után műegyetemre, majd 1871-ben megalapított Minta-rajztanodába iratkozott. Menet közben a festőnek indult növendéket Huszár Adolf átcsábította a szobrászatra. A Sziklához láncolt Prometheusz c. munkája nagy elismerésben részesült, s ezt követően ösztöndíjat is kapott. 1879-ben, 21 évesen a Bécsi Akadémiára nyert felvételt. Bécsben egyik nagy tanítója s mestere volt Hellmer. 1880-ban Joseph Knabl fogadta tanítványának a tehetséges ifjút.
Első ismert műve a Fél a baba c. alkotását 1936-ban Kőbányán, a Szent László téren állították ki. Tanulmányait 1884-ben fejezte be, s azt követően visszaért Budapestre. Művészeti tanulmányait Budapesten, Bécsben, majd Münchenben végezte, legjelentősebb mestere a bécsi E. Hellmer volt. Főleg nagyszabású emlékműveket, síremlékeket és portrékat mintázott. Első jelentős alkotása Mária Magdolna c. kompozíciója (1884. Nemzeti Galéria). 1885-ben megbízást kapott a Huszár Adolf által megkezdett aradi Szabadság-szobor elkészítésére (1889). A 80-as évek végén készült Ligeti Antal (1887. Nemzeti Galéria) kiemelkedő darabjai gazdag portrésorozatának. 1889-ben megbízást kapott a várban álló Honvédszobor (1892) mintázására. A 19. század legnagyobb magyar szobrászi feladatát 1894-ben nyerte el a Millenniumi Emlékmű megbízásával, a munkát az 1920-as évek végén fejezte be. Emlékműveinek sorát gazdagítja Andrássy Gyula (1893), Erzsébet királyné (1932) és Tisza István (1934. Orbán Antallal) emlékszobra. Vidéki emlékművei közt legfontosabbak: a nagykőrösi Hősi emlékmű (1925) és Deák Ferenc szobra Szegeden. Síremlékei között jelentősebbek a Kerepesi temetőben Csukássy Józsefé (1893), Komócsy Józsefé (1893) és az esztergomi székesegyházban Csernoch János hercegprímásé (1930). Alkotásait külső mozgalmasság, belső túlfűtöttség, a szobrászat mesterségének biztos ismerete és kitűnő arányérzék jellemzi. A 19. század utolsó negyedében divatos neobarokk reprezentatív, dekoratív stílusához élete végéig hű maradt.
Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon 2. 1062. p.; ML 4. 765. p.; Farkas Zoltán: Z. Gy. Nyugat, 1937. II. 218-219. p.; Ybl Ervin: Z. Gy. művészete. Magyar Művészet, 1937. 11. sz. 329-337. p.; Szúnyogh Sándor: A lendvai ugar művészete. Naptár, 1992. 198-203. p., A millennium szobrásza Zala György 1858-1937. Bp.: Kossuth, 1999.?, , Borbás György: Z. Gy., 1858-1937. Lendva, 1996.
Forrás: Nevezetes muravidéki és környékbeli személyiségek. Naptár 97. Lendva, 1996. 97-98. p.
|
Palágyi Lajos: Az aradi vértanúk |
|
2004.10.26. 00:08 |
Szabadságunk letűnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem győzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed,
Fényeddel fényt hint késő századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ők élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
Amíg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hű utód tanulni:
Hogyan kell élni s hogy lehet meghalni.
|
A szabadságharc zempléni mártírjára emlékeztek |
Jobb Patakért |
2004.10.25. 23:47 |
A Sárospataki Polgári Kör szervezésében idén is megemlékeztek Kazinczy Lajosról. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zempléni mártírjának iskolakerti szobránál gyűlt össze az emlékező könség kivégzése napján, október 25-én.
A jeles nyelvújító, Kazinczy Ferenc legkisebb fiát - kit szokás a 14. aradi vértanúként is nevezni - öt nappal 29. születésnapja után, 1849. október 25-én végeztek ki Aradon. Róla és mártírtársairól Tarnavölgyi László emlékezett meg ünnepi beszédében, majd Makláry Zsolt tolmácsolta Palágyi Lajos (1866-1933.) 1899-ben írott "Az aradi vértanúk" c. megrázó, de a
mának is szóló költeményét.
A megjelentek a Himnusz hangjai után egy-egy szál gyertya meggyújtásával, ill. az emlékezés virágaival, koszorúival hajtottak fejet a dicső előd és mártírtársai előtt, kik életüket adták a magyar szabadságért.
|
Március 15-i ünnepség 2004-ben |
|
2004.10.10. 13:51 |
Tisztelegni és emlékezni jöttünk. Azokra a huszonéves magyar fiatalokra emlékezünk meghatódva és hálás szívvel, akik 1848. március 15-én szót emeltek a Haza szabadságáért.
|
SIKERES VOLT A SÁROSPATAKI POLGÁRI KÖRÖK I. TALÁLKOZÓJA |
|
2004.10.09. 22:45 |
A 2003. november 29-i összejövetel díszvendége dr. Mikola István (képünkön), az Orbán-kormány egészségügyi minisztere volt.
(fotó: Gombos Péter)
|
|