[Friss hozzászólások] [1504-1485] [1484-1465] [1464-1445] [1444-1425] [1424-1405] [1404-1385] [1384-1365] [1364-1345] [1344-1325] [1324-1305] [1304-1285] [1284-1265] [1264-1245] [1244-1225] [1224-1205] [1204-1185] [1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [Korábbi]
Január 22. – A Magyar Kultúra Napja – a Himnusz 185. születésnapja
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját. |
"Szegedi: elérni, hogy ott teremjenek a Gárda helyi rajai, ha megfenyegetnek egy magyart
2008-01-21. 16:01
 Ha a cigány nem dolgozik, ne is egyék, ennek gyakorlatba ültetése végett meg kell szüntetni a naplopók segélyezését - fejti ki nagyon helyesen Szegedi Csanád, azt ígérve, a Magyar Gárda legyőzi a cigánybűnözést, s hamarosan elérik a szervezettség azon fokát, hogy szembe tudjanak szállni a hordákkal.
A Jobbik országos alelnökével, a Gárda egyik alapító tagjával a Borsodi Jobbik honlapján található a kérdést nulláról indító, viszont összességében jó érvrendszert szolgáltató beszélgetés.
Szabó Attila (Sz. A.): Lehet, hogy az első kérdésem banálisnak tűnik. Létezik e ma Magyarországon cigánykérdés, cigányprobléma, cigánybűnözés?
Szegedi Csanád (Sz. Cs.): Sajnos létezik, ennek napról napra egyre több jelét tapasztaljuk. Azonban a cigányproblémát és a cigánybűnözést kettéválasztanám. A cigánykérdés egy komoly társadalmi, szociális, etnikai ügy. A cigánybűnözés viszont egy nagyon súlyos, mindenkire veszélyes bűnözési formát jelent. Mindenki tudja, hogy van cigánybűnözés, csak nem mer senki sem beszélni róla. Tudja Ön is, tudom én is, sőt, tudják a parlamenti pártok is, csak mivel a pártok nagy része szavazógépnek tekinti az embereket, ezért beültettek maguk közé egy-egy díszcigányt, gondolván azt, hogy ezzel el van intézve minden.
Sz. A.: Mióta létezik cigánykérdés hazánkban?
Sz. Cs.: Amióta a cigányság betette a lábát a Kárpát-medencébe. Ennek természetesen van egy fokozatossága. Több száz éven keresztül a cigányok többsége hasznos tagja akart lenni a társadalomnak, azzal például, hogy kitanultak hiánypótló szakmákat, a zenéről nem is beszélve. Hozzáteszem, hogy már a 19. század végén is jelentek meg olyan újságcikkek, amelyek brutális gyilkosságokról számoltak be, amelyeket cigányok követtek el, de mivel nem volt ilyen-olyan segély, dolgozni kellett.
Sz. A.: Mára már ettől fényévnyi távolságba kerültünk. Mikorra tehető, hogy megváltozott ez a hozzáállás?
Sz. Cs.: Az ’50-es években megfordult a helyzet. Az iparosítás miatt a fiatalok bekényszerültek a városokba, Miskolcra, Ózdra, Kazincbarcikára, hiszen mindent kommunizáltak, ami a kis falvakban értéket jelentett. De ez országszerte érvényes, így jött létre Dunaújváros, vagy így duzzasztották fel Salgótarjánt. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a kis falvakban nem maradtak mások, csak az öregek, néhány próbálkozó fiatal és a cigányok. A cigányok szaporodtak, a magyarok pedig a másfél szobás panelban jó esetben is csak 2 gyermeket tudtak vállalni. Az úgynevezett rendszerváltás - ami nem jelentett mást, csak azt, hogy akinek a régi rendszerben politikai hatalma volt, az gazdasági hatalmat is privatizált mellé - után tízezrével szűntek meg a munkahelyek, de már nem tudtak az emberek visszamenni a falvakba, hiszen azok etnikai aránya megváltozott, és ahol a cigányok többségbe kerülnek, ott magyar ember számára az emberhez méltó élet csupán hóbortos álom lehet. Leesnek az ingatlanárak, és ezzel még több cigány települ be.
Sz. A.: Borsod megyében már több tucat olyan település van, ahol a cigányok többségbe kerültek. Ezeket a településeket általában letarolt domboldalak, bevetetlen szántóföldek, elhanyagolt, elhagyott gazdaságok jelölik. Mi lesz ezekkel a helységekkel?
Sz. Cs.: Ezekben a falvakban nem csak a házak ára esik, hanem a még megmaradt erdők, szántföldek ára is. Ez az állapot csak a külföldi befektetőknek kedvez, hiszen bagóért vásárolhatják fel a rendkívül értékes magyar termőföldeket. Nem mellesleg tudjuk azt, hogy a 21. század aranya, olaja maga a tiszta víz lesz, a Kárpát-medence pedig kiváló vízkészletekkel rendelkezik világviszonylatban is, a többit a tisztelt olvasó fantáziájára bízom. De ez már más téma...
Sz. A.: Reális veszélyként vethető fel az, hogy az etnikai arányok bizonyos városokban is átbillennek?
Sz. Cs.: Engedje meg, hogy egy igen tanulságos asszociációval éljek. Ha 100 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna egy kassai magyarnak, hogy 100 esztendő elteltével Kassa Szlovákia második legnagyobb városa lesz, és a magyarok aránya csupán 5% lesz, bizonyosan kinevette volna. Mára oda jutottunk, hogy nem városokról, hanem megyékről van szó. Borsod, Szabolcs, Nógrád, Heves, Somogy megye etnikai aránya 50-60 éven belül megfordulhat, ha nem történik valami radikális változás! Ezzel nem csupán az a probléma, hogy a magyarok kisebbségbe kerülhetnek, hanem gyarapodik azok száma, akik aktív munkát nem végeznek, tehát az eltartottak száma folyamatosan nő. Mellesleg engedtessék meg nekem, hogy egy olyan országban szeretnék élni, sőt a gyerekeimet is felnevelni, amelyet azért hívnak Magyarországnak, mert a magyarok vannak többségben, és ahol jó és előny magyarnak lenni. Ezzel szerintem most több millió ember óhaját közvetítettem.
Sz. A.: Térjünk át arra, hogy miképpen lehetne megoldani ezt a problémát. Sok mindent hallani a Jobbik kapcsán, de pontosan hogyan kívánják például itt, Borsodban orvosolni ezt az égető helyzetet?
Sz. Cs.: Senki ne várja el a cigányoktól azt, hogy dolgozni menjenek, hogyha segélyből, az állam gondoskodása által, a mi adónkból is kényelmesen megélnek. Ezért a Jobbik azt mondja, hogy az egész segélyezési rendszert meg kell szüntetni! Aki nem dolgozik, az ne is keressen azokon, akik egyébként becsületesen güriznek nap mint nap, hogy egyről a kettőre jussanak. Természetesen itt most az egészséges, munkaképes emberekről beszélek, hiszen egy országnak, egy társadalomnak kötelessége az öregeket, a betegeket és a gyermeket vállaló fiatalokat segíteni. Itt felmerülhet, hogy mégiscsak hol dolgozzanak, hiszen az elmúlt negyed évszázad a munkahelyek megszűnéséről szólt. A Jobbik erre azt válaszolja, hogy szociális műhelyeket kell létrehozni. A Sajó medrét mindig ki lehet takarítani, az utak mellett lévő fákat le lehet metszeni, kerékpárutakra mindig van szükség, a kiirtott erdőket úgyis vissza kell telepíteni, és a végtelenségig lehet sorolni a szociális műhelyekre váró feladatot. Akinek nincs munkahelye, de a szociális műhelyek munkájában részt vesz napi 8 órában, annak jár a segély, aki meg csak lustálkodni akar, az meg oldja meg segély nélkül. Másodsorban meg kell szüntetni a pozitív diszkriminációt, a törvény előtt legyen mindenki egyenlő, ne legyen semmilyen esetben sem mentő, enyhítő körülmény, hogy valaki valamilyen etnikumhoz tartozik.
Sz. A.: Itt álljunk meg egy szóra! Már a bűncselekményeknél, azaz a cigánybűnözésnél járunk. A politikusok, a médiaszereplők szinte kivétel nélkül tagadják a cigánybűnözés létezését. Van-e cigánybűnözés?
Sz. Cs.: Ha valaki kételkedik, az álljon meg egy pár percre Szögi Lajos emlékművénél Olaszliszkán, majd olvassa át, hogy milyen brutális, bestiális kegyetlenkedéssel gyilkolták meg Gadnán azt az ártatlan öregasszonyt , ezután este 6-7 óra után pedig - lehetőleg segélyosztás után - sétáljon egyet Taktaszadán, Szendrőládon, Fügödön vagy éppen Prügyön. Ha még ez sem volt elég, vásároljon egy gyümölcsöst mondjuk Ózd közelében, és művelje azt. Ha ezek után azt mondja az illető, hogy nincs cigánybűnözés, akkor vagy hazudik, vagy önsanyargató hajlamokkal rendelkezik. Budáról, a Rózsadombról könnyű azt mondani, hogy nincs cigánybűnözés, el kell jönni Borsodba, és bekapcsolódni a mindennapok világába. Hozzáteszem, hogy a cigánybűnözés legalább annyira sújtja cigányokat, mint a nem cigányokat. A cigánybűnözés legnagyobb ellenszere pedig a rend és a vidéki emberek összefogása. Igenis ki kell állnunk egymásért, mert ha magunkat nem védjük meg, akkor senki sem fog. Többek között ezért jött létre a Magyar Gárda. Már megszokhattuk azt, hogyha egy cigánnyal történik valami, akkor pár percen belül a helyszínre érkezik a 100-200 fős szűk családi kör. Szögi Lajosnak sem az lett a veszte, hogy egy-két forrófejű roma rátámadt, hanem több mint 50-en szó szerint meglincselték. Ezek után nincs más választásunk, minthogy a rendőrség munkáját segítve létrehozzuk minden Borsod megyei településen a Magyar Gárda helyi rajait, amelyek folyamatosan tartsák egymással a kapcsolatot, és ha valahol valamilyen probléma van, egymást ki tudják segíteni. Ha valahol megfenyegetnek egy magyart, oda kell menni, és megmutatni, hogy igenis összetartozunk, és kiállunk egymásért, ahogy ez Tatárszentgyörgyön is történt. Létre kell hozni egy egész Kárpát medencét átszövő magyar önvédelmi hálózatot, a Magyar Gárda lesz a 21. század csendőrsége.
Sz. A.: Ez nem rasszizmus?
Sz. Cs.: A Jobbik és a Magyar Gárda nem valami ellen, hanem valamiért jött létre, mégpedig a magyarság védelmében. A Magyar Gárda eddig is betartotta a törvényeket, és ezután is a hatályos törvények szerint fog működni. Ha valaki leszélsőjobboldalizza a Magyar Gárdát, ezzel leszélsőjobboldalizza a magyar törvényeket és a magyar törvényhozást is. Nem akarunk senki ellen hergelni, uszítani senkit, de nem akarunk félelemben élni a saját hazánkban. Meggyőződésem, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda a társadalommal, a megfelelő cigány vezetőkkel közösen igenis le fogja győzni a cigánybűnözést!
Sz. A.: Köszönöm a beszélgetést.
Sz. Cs.: Adjon az Isten szebb jövőt!
(borsodijobbik.info)"
www.kuruc.info |
http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/ma-allnak-birosag-ele-szogi-gyilkosai/cn/news-20080121-06395382
A semmirekellő szutykok pofátlanul hazudnak, "ők ott sem voltak", nem csináltak semmit".
Elég volt már a cigánybűnözésből!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Elég a cigányokból, hagyják el az országunkat!!!!!!!!!!! |
Erkel Ferenc
Hazám, hazám
Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
S vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát,
Az emberszív is úgy bolyong,
Oly egyes-egyedül,
Úgy tépi künn az orkán,
Mint az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett
Sok gond és gyász alatt,
Hogy szent hazám és hős nevem
Szeplőtlen megmarad.
Most mind a kettő orvosra vár,
S míg itt töprenkedem,
Hazám borítja szemfödél
S elvész becsületem!
Hazám, hazám, te mindenem!
Tudom, hogy életem neked köszönhetem.
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám, te mindenem!
Te érted bátran meghalok,
Te szent magyar hazám!
|
Bíróság elé állnak az olaszliszkai vádlottak
Miskolc - Hétfőn áll először a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Bíróság elé az a nyolc ember, akiket Szögi Lajos tiszavasvári tanár agyonverésével vádolnak.
Hétfőn reggel 8 órakor veszi kezdetét a kiirás szerint az úgynevezett olaszliszkai lincseléses per tárgyalása a B.-A.-Z. megyei bíróságon.
|
[Evangelium] 2008. január 20. - Évközi 2. vasárnap
 Abban az időben: Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: "Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben."
János azután így folytatta tanúságtételét: "Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!"
Jn 1,29-34
Elmélkedés:
Igaz tanúskodás
A hamis tanú című balladájában Arany János elmesél egy történetet, amelyben egy ember megesküszik a Szentháromságra, de még saját lelki üdvösségére is, hogy az övé az a darab föld, amelyen áll. Esküvel vallja, hogy igazat mond, s ha ez nem így van, akkor halálakor még a föld se fogadja be testét, s lelke legyen kizárva az égből. Az esküt tevő ember igen ravasz volt, s előre egy kis darab saját földet tett a lába alá, így szava tulajdonképpen igaz volt, amikor megesküdött rá, hogy a földjén áll.
Esztendő múltán azonban meghalt, s a temetéskor hiába siratta négy harang és dicsérte két pap, bizony a föld kivetette magából koporsóját. Esküje tehát hamis volt, így látta ezt az égből az Isten, mert az igaz tanúskodáshoz nem elég a szavak igazsága, hanem igaz gondolkodásnak, igaz tettnek kell a kimondott szó mögött lennie. Arany János arra figyelmezteti olvasóit e költeményben, hogy csak igaz hittel mondjon mindenki esküt.
Hamisan tanúskodó emberekről napjainkban is hallhatunk, de már Jézus korában is voltak, s a szentírásban is találkozunk velük. Karácsony másnapján ünnepeljük Szent István első vértanút, aki az Apostolok Cselekedetei beszámolója szerint oly meggyőzően tanúskodott Jézusról szavaival és cselekedeteivel, hogy ellenfelei "nem tudtak ellenállni bölcsességének és a Léleknek, amely által szólt" (ApCsel 6,10). Ezután hamis tanúk álltak elő, akik olyan dolgot állítottak róla, ami nem volt igaz, s ami miatt halálbüntetést érdemelt (vö.: ApCsel 6,13). Ezt követően Szent Istvánt megkövezték. De ugyanez történt Jézussal is. Amikor a főtanács előtt kihallgatták, szintén hamis tanúk álltak elő, akik vádolták őt (vö.: Mt 26,59-60; Mk 16,56-59. S bár az ő tanúságuk hamisága is nyilvánvaló volt, mégis halálra ítélték Jézust, s az ítéletet másnap végre is hajtották.
Emellett természetesen igaz tanúságtételekről is olvashatunk a bibliában. Az elmúlt vasárnap a mennyei Atya igaz tanúskodásáról hallottunk az evangéliumban, amikor Jézus megkeresztelkedésekor ezt mondta: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik!" (Mt 3,17), ma pedig Keresztelő Szent János Jézusról tett szintén igaz tanúságtételét hallhattuk az imént. A Jézus megkeresztelkedése utáni napon János a népnek a következőket mondja:
"Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!" (Jn 1,29). Majd ezzel folytatja beszédét: "Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Ő az, aki Lélekkel keresztel" (Jn 1,32-33). Az Atya szavainak és János szavainak igazsága megmutatkozik Jézus egész életében.
Nyilvános működésének három esztendeje alatt mindig Jézussal van a Szentlélek. Megkeresztelkedése után Jézus a Lélek indítására a pusztába ment (vö.: Mt 4,1; Mk 1,12; Lk4,1), ahol kísértést szenvedett. Megkísértése után "a Lélek erejében visszatért Galileába" (Lk4,14) és elkezdi hirdetni tanítását. Tanító útjának mindjárt a kezdetén elment Názáret városába, ahol a szombati istentiszteleten a következő részt olvassa fel: "Az Úr Lelke van rajtam" (Lk 4,18). Ezzel a bizonyossággal kezdi meg igehirdető útját. Érdekes, hogy a Jézusban jelenlévő és működő Szentlelket nem az emberek veszik észre elsőként, hanem az emberekben lakó gonosz lelkek. E rossz lelkek előbb felismerik, hogy Jézus az Isten Fia, de a benne lévő erőnek nem képesek ellenállni, s Jézus parancsára elhagyják az embereket. De nem csak az ördögűzéseket, hanem minden más csodáját is a Szentlélek erejével teszi a mi Urunk, az utolsó vacsorán pedig ígéretet tesz apostolainak, hogy távozása után elküldi majd számukra a vigasztaló Szentlelket.
Befejező gondolatként ezen a ponton érdemes visszakanyarodnunk Keresztelő János tanúságtételéhez. A Keresztelő egyrészt azt állítja Jézusról, hogy magában hordozza a Szentlelket, másrészt pedig elhozza, kiárasztja ezt az embereknek, azaz Lélekkel fogja megkeresztelni őket. A sokszor rejtetten működő Lélek munkáját vesszük itt észre, aki nem csak Jézusban van jelen, hanem nyilvánvalóan Jánost is eltölti, hogy igaz tanúságot tegyen. Ugyanez a Lélek erősíti meg később Pünkösd napján az apostolokat, hogy ők is a feltámadt Krisztus igaz tanúi és tanításának hirdetői legyenek. Legyen velünk is a Jézus által ígért, s elküldött Lélek, hogy mi is az Úr igaz tanúi lehessünk, tanúságot téve szeretetéről az embereknek!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Egység Ura, Atya, Fiú, Szentlélek! Szüntelenül imádkozunk azért, hogy egy lehessünk, ahogy te Egy Isten vagy. Atyánk hallgasd meg kérésünket. Krisztus, gyűjts minket a te akaratod szerinti egységbe. Szentlélek, add, hogy el ne lankadjunk. Ámen.
(Az ökumenikus imahét 1. napjának imádsága)
Evangelium minden nap |
ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT
1242-1270. Születésének és halálának évfordulója minden évben: JANUÁR 18.
MARGIT IMÁJA
A szűk kis ablakrésen betör egy Fénysugár,
s vetül a földre, hol az oltár előtt imádkozik a királyleány.
Könnyek csorognak arcán, csillagszeméből,
kihunyni látja a Fényt az emberek szívéből.
Teste térdel csak ott, lelke magasan ível, messzire száll,
madártávlatból látszik csak alatta az idő és a táj.
Századokat fog át, előre, s hátra is talán:
Mikor tűnik fel végre a Haza egén a Szivárvány?
Látja a csatákat, hosszú, véres küzdelmeket.
Hogy feledheti így el az ember az Isteni Eredetet!?
Látja az ármányt, mit e nép rengetegszer átél,
alig van, ki nemesen áldoz a Hazáért!
Látja a szétdarabolt, becsapott országot, s embersorsokat,
s köztük az Isteni Szeretet sorra mind elakad.
Vak gyűlöletet lát, vicsorgó ellenfeleket,
viseli az ország s a nép a nehéz keresztet.
"Uram Isten segíts! Mentsd meg ezt a Hazát!
Szívünk minden csepp vére Hozzád kiált!
Nézd az igazakat, kik Éretted kiállnak,
hogy hűséget valljanak Istennek, országnak.
Fogadj el váltságul engem, Jó Uram, ha lehet,
felajánlom Néked tetteim, s egész életemet.
Imádkozom azért, ki szenved, s léte tehetetlen,
kérek az helyett is, kinek szíve lett kegyetlen!
Imádkozom azért, ki nem tud kérni Téged,
mert szívében a gyűlölet hitetlenséget kelt!
Fordítsd el haragod Jó Uram a szeretetlenektől,
kapjanak egy újabb esélyt Szereteted Kegyelméből!
Nézd az országot, mi darabokban hever,
tölts fel minden szívet igaz szerelemmel!
Áldd meg az anyákat, kik gyermeket nevelnek fel,
s az apákat, kik létért küzdenek bölcs szeretettel.
Add, hogy megforduljon minden, ami kín,
Rend, s Béke legyen, Áldásod legyen a gyógyír.
Vezesd Te nemzetünk, halljad meg az imát,
ne hagyd hiába könnyezni népünk Boldogasszonyát!"
Erősödik a Fény a résnyi ablakon át,
fénysugár hoz egy vidáman éneklő pacsirtát.
Isten küldötte, Hajnal Hírnöke,
eljött, hogy énekével a Teremtőt dicsérje.
Éled a királylány, száradnak könnyei,
szíve szerelemmel és élettel van teli.
"Hála Néked Uram, hogy szavam meghallottad.
Vezesd hát népünket, s add Áldásodat!"
Ámen.
M. G. Mária
|
Wass Albert befejezetlen verse
Fejedelem,a harcnak vége van,
lakomát ülnek zsoldos papjaid.
Torozhatnak már.Koppány úr népéből
gyönge leány, magam maradtam itt.
Nem azért jöttem hozzád,mert király vagy.
Egyrangú vérből származom veled.
Bajor Gizellád bosszúját se félem,
a taliánt se, meg a németet.
Sok vért láttam már, Gejzafia Vajk úr.
Karddal kezében míg pusztult a népem,
páncélos német dúlta a gyepűt
parancsodra s az új Isten nevében!
Az új Istennek vagyon egy fia.
Azt mondják róla,hogy jó és szelíd,
fegyvert nem markolt soha keze,
hogy leölettesse önnön véreit.
A tiszta szívűeknek megbocsájt
s előtte minden álnokság ledől.
Melyik kő-bástyád rejti őt király,
látó magyarok szemei elől?
Őhozzá jöttem el én, Koppány úr leánya,
Előtte ha kell, le is térdelek.
S úgy köszöntöm: áldás, Isten úr,
Nézd, itt vagyok, hogy beszéljek veled.
Magad jöjj el, ne szolgáidat küldözd,
jöjj egyedül, ha nincs kíséreted.
Fehér lovat adunk alád s pompázó
kiséretül az egész nemzetet.
Tekints körül:széles világod hátán
testvértelenül áll itt a magyar.
(...)
A Nagypénteki sirató című kötetből
/ Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2002/
Friedrich Klára - Szakács Gábor Tászok -tetőtől a bosnyák piramisokig
/Kiadó: Szakács Gábor Budapest - 2007/
Polgár Info / Onody Gyula
|
Gavallér János
A tisztesség hiánya
Úgy gazdagodtatok mind,
ahogy nem lehet,
ahogy nem fogadják el az emberek;
úgy gazdagodtatok mind,
ezért hallgat a lelketek.
Más szemszög az érdek
és más nyomja a szíveket;
és amit elmondani nem lehet,
az fáj, csak az fájhat:
A tisztesség hiánya.
2007.08.13. |
Mosonyi György
Öndicséret büdös!
Gyurcsány mellett tüntetnek a Kossuth téren?
Éljen! Éljen! Éljen!
Minimál -bérből,
nem létező szakszervezeti segélyből,
leszázalékolt járadékból,
hajléktalan-ingyenlevesből, csak Karácsonykor!
Ha van még ember az országban,
ki nem szégyenli, hogy híve 1000 hazugságban,
Nemzet nyomorításban, kórház-, iskola bezárásban,
emberek utcára rakásában,
sínek felszedésében, ezer bűnben és vétségben;
Hát Éljen! Éljen! Éljen!
Csak hirdesse "igazát",
mit ezer hazugság szövöget át!
Tettekkel kellett volna igazolni,
de nem győztetek hazudozni,
rombolni, másra mutogatni!
Mi is ott legyünk másnap;
Hiszen ez a nap, vasárnap!
Az ellenzők adjanak méltó választ
annak, kit népünk már soha meg nem választ!
Hogy nem volt évek óta ilyen személy,
ki miatt terror terjeng és hal a szegény!
FIDESZ! Mi lesz?! Reméljük szervezel?!
Ilyen ocsmány kesztyűt is felveszel,
ha arcodba vágnak?!
A híveid, a tömegek várnak!
Ha nekik reklám kell, hát menjen!
Csak szónokoljanak a Nép ellen!
Már tudjuk kik vagytok! Bemutatkoztatok!
Népnyúzásból, kitűnőt kaptok!
Gyurcsány az ország szörnyű baja;
Úgy ám Baja!!!
A kormánypártnak most az a dolga,
hogy majmolókat állítson csatasorba?
Akiket jól megfizettek
abból, mit a szegényektől elszedtek!
Amit szónokolnak hazugságokat,
Tízszer annyian harsogjunk igazat!
FIDESZ! Mi lesz?! Reméljük szervezel?!
Ilyen ocsmány kesztyűt is felveszel,
ha arcodba vágnak?!
Híveid, a tömegek, felhívásodra várnak!
Szabadságot, emberséget a Hazának!!!
|
A nagy magyar valóság!
Két beteg sántít be két különböző magyar orvosi rendelőbe, és mindkettőnél megállapítják, hogy csípő protézis operációra van szüksége.
Az első beteget egy órán belül megvizsgálják, azonnal elvégzik a röntgenfelvételt, kiértékelik, és másnapra kitűzik az operáció idejét.
A második beteg egy hétig vár míg a körzeti orvoshoz be tud jutni, aki egy specialistához küldi. A specialistára nyolc hétig vár, aki kiírja röntgenre, amit egy hónapon belül elvégeznek és kiértékelnek. Onnan további CMR vizsgálat szükséges, ami újabb három hónap. Megállapítják az operáció szükségességét. A kórházban előjegyzik és 9 hónap múlva már meg is operálják.
Mi a különbség a két beteg közt?
Az első egy kutya, a második egy ember. |
Gavallér János
Szóljatok harangok!
/Papp Lajosnak/
Konganak a lélekharangok
a lángoló, porhadó humánumért.
Folyik a harc. A sátán-mammon
harca szívünk Jézus Krisztusáért.
Szóljatok harangok, nagy örök
belső törvények! Zúgjatok, kongjatok!
Szívekben zajló nagy öreg viharok!
Szóljatok harangok, nagy örök
mindenséget őrző lélekharangok!
Leheljetek éltet: Isten akaratot!
Isten ad kart, erőt és akard
a szívedben dúló viharcsendesülést!
Öleld meg a sátánt és akard,
harcolj szíved Jézus Krisztusáért!
Szóljatok harangok, nagy örök
megnyugvást nyújtó belső hangok!
Szeretve zúgjatok, kongjatok!
Szóljatok harangok, nagy örök
mindenséget őrző lélekharangok!
Leheljetek éltet: Isten akaratot!
A szívekben vérző koszorú
adjon hitet igaz emberként!
Ölelj, szeress, ne légy szomorú,
harcolj a te Jézus Krisztusodért!
Szóljatok harangok, s égen a csillagok,
a szívekben békén szépen ragyogjatok!
Leheljetek éltet: Isten akaratot!
Szóljatok harangok, kongó Isten hangok,
a szívekbe béke és boldogság lakjon!
Leheljetek éltet: Isten akaratot!
2008.01.12. |
|
|
|
Don-kanyar: emlékezzünk a magyar történelem legnagyobb véráldozatára
2008-01-12. 09:28
65 éve ezen a napon kezdődött meg a magyar történelem legnagyobb véráldozattal járó ütközete a Don folyónál, ahol a 2. Magyar Hadsereg 1943 januárjában 208 kilométeres, mélység nélkül kiépített arcvonalat védett kilenc hadosztállyal. A máig egymásnak ellentmondó adatok 93 és 141 ezer fő közé teszik a sokszoros túlerőben támadó Vörös Hadseregtől elszenvedett veszteségeinket.
„Nem megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, hiányos téli öltözetben, de töretlen bizakodással” – így jellemezte egy háborús veterán, a szőgyéni Fábián Ferenc a szovjet áttörésére mínusz 30-35 fokos hidegben várakozó magyar katonákat.
Történelmünk folyamán katonaságunk még soha nem harcolt a magyar határoktól ekkora távolságra. A német előrenyomulás 1941-42-es megtorpanása után egyre világosabbnak tűnt, hogy a háború menete megfordult. A könnyített felszereléssel rendelkező, alacsony harcértékű magyar katonai egységeket olyan frontszakaszra helyezték, ahol egy nehézfegyverekkel és légi támogatással rendelkező haderő is komoly erőpróbára számíthatott.
|
|
|
"A látszat csal, Isten ma is a régi.
Te hagytad őt el, te és a többiek,
s amíg vissza nem zarándokoltok hozzá,
s a múlt hibáit le nem törlitek:
magyar földön nem lesz új Magyarország,
gaz és szemét nem terem Nemzetet!
S a gyűlöletet nem mossa le semmi,
csak az összetartó igaz szeretet!"
/Wass Albert/ |
Ügydöntő népszavazás - Támogasd!!!
2008-02-11 12:00 Jobbik.Net
|
Posztumusz Árpád fejedelem-emlékdíj Wass Albertnek
A Szükségünk van Wass Albertre! címen meghirdetett kulturális gálaesten 2008. január 8-án Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Wass Albertet illető posztumusz Árpád fejedelem-emlékdíját megőrzésre átadta a Kráter Műhely Egyesület elnökének. Turcsány Péter az egyesület legnagyobb pillanatának nevezte az eseményt, hiszen a Kráter Műhely Egyesület örök megőrzésre kapta a díjat.
Amikor e díjat 2007-ben megalapították, az 1100 éve meghalt legnagyobb magyarra, Árpád fejedelemre kívántak emlékezni. A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktura összefogásában létrehozták az Árpád fejedelem-emlékdíjat, hogy átadják jeles magyarjainknak, magánszemélyeknek, történelmi emlékeket hordozó intézményeinknek, közösségeinknek a történelmi Magyarország egészén: a múltban alkotott örökség, a várrendszer őrzőinek, az egyházaknak, a jövőt alkotó közösségeknek, s igen nagy hangsúllyal a személyes elhivatottság képviselőinek.
Árpád fejedelem szobrát külön e célra alkotta meg Herend iparművésze, Tamás Ákos. A törzsektől kapott erőt, a fejedelmi tekintélyt, egy nép örökké érvényes szimbólumát képviseli a lovas szobor: Verecke ihletett pillanatát. S egyben Európa egyik legnagyobb, leghíresebb uralkodó dinasztiájának, a 23 királyt trónra ültető családnak az atyját. Az Árpád-ház európai nagyságát jelzik a szentek, akiket a család adott a világnak, a dinasztiákban páratlan erővel.
Árpád fejedelem emlékszobrával, a benne megtestesülő szellemmel A Magyar Művészetért és a Herendi Porcelánmanufaktura - teljes erkölcsi odaadásával, s támogatóinak erkölcsi erejét is élvezve - kifejezi háláját a honalapítók; a magyar történelem őket követő nagyjai; és korunk jelesei előtt.
|
"Üzenet haza" - 100 éve született Wass Albert (exkluzív videók!)
2008. Január 08. 18:56
 Ez az év a Magyarok VII. Világtalálkozójának és a Magyarok Világszövetsége alapításának 70. éve - írja az MVSZ meghívójában, mely megemlékezést Wass Albert születésének 100. évfordulóján rendeztek meg a Magyarok házában.
Mint azt Koltay Gábor, az "Adjátok vissza a hegyeimet" című Wass Albertről szóló film rendezője elmondta: a mai média, az úgynevezett "számottevő" újságok, televíziós csatornák is épp, hogy megemlítik majd, ha megemlítik ma Wass Albert nevét. S valóban, a koszorúzással egybekötött ünnepségen a Duna és az Echo televízió munkatársain és az MTI fotósán kívül egyéb "komolyabb" média sem képviseltette magát, vagy ha igen, akkor azt igen tartózkodóan, mondhatni rejtve tette. Hírportálunk a maga szerény eszközeivel videofelvételeket készített a legfontosabbnak ítélt beszédekről, így is igyekezvén leróni tiszteletét Wass Albert írói és emberi nagysága előtt, illetve kitölteni az űrt, amit a szoclib média teremtett mesterségesen az író személye és munkássága körül.
A Magyarok Házában a rendezvény keretében megkoszorúzták Wass Albert mellszobrát, valamint az Magyarok Világszövetségének alapító atyáinak, báró Perényi Zsigmondnak és gróf Teleki Pálnak az emléktábláját is.
Az egyszemélyes "stábunk" által készített videofelvételeken fontos, súlyos mondatok hangzanak el mindhárom személyről, érdemes végignézni őket, még akkor is, ha minőségük hagy némi kívánnivalót maga után, ami miatt ezúton is elnézést kérünk Tisztelt Olvasóinktól. Reméljük, hogy a látottak és hallottak kárpótolják önöket.
Az ünepséget Dr. Medvigy Endre irodalomkutató nyitotta meg; a Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklése után méltatta Wass Albert, Erdély költőfejedelmének életútját, kiragadva egy-egy irodalmi és emberi szempontból is fontos, korszakalkotó és korszakváltó művét. Emlékeztetett arra, hogy a sokat bírált író egyik fő művének román nyelvű kiadásának bemutatóján az oláh "szaktekintély" csak affölött sajnálkozott, hogy a román nép sorsát épp egy magyar, ráadásul nemesi származású író mutatta be a legtökéletesebben "A funtineli boszorkány" című regényében.
Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke az idősödő Wass Alberttel való megrendítő amerikai találkozásáról mesélt.
A következő felvételeken
Koltay Gábor filmrendező beszél Wass Albertről, a költő-író megítéléséről a mai médiában,
illetve
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke "megköveti" Wass Albertet, és az MVSZ legmagasabb kitüntetésének felajánlásával tiszteleg az író emléke előtt.
A felvételek a Letöltések-Videók rovatból is elérhetőek.
(Amennyiben a lejátszás problémákba ütközik, itt letölthető a VLC Media Player, ami szinte minden kép és hanganyaggal megbirkózik.)
Forrás: Abcúg.hu - MVSZ |
Mosonyi György
A DON-KANYAR
Dermesztő az északkeleti szél.
Halál süvölt a Don-kanyarban.
MIt kerestünk ott mi, magyarok?!
Roppant erők feszültek ellenünk!
Veszélyben volt országunk, nemzetünk!
Mégis kiadták a támadó parancsot.
A fegyverzetünk ósdi, elavult;
Éreztük ott kísértett a múlt.
A fagy, a halál mind ellenségek voltak,
Katonáink vitézül harcoltak.
De nem volt a mi földünk,
csak ősidőkben tán.
Hiába várt vissza kis Hazánk.
Halál aratott, a vakság dobolt;
Ez is a holokauszt magyar része volt!
A fasizmus űzött minket is oda,
a nácizmus az ember egy szörnyű ostora;
Ne lángoljon fel a világban soha!
Nincs küldött fajta, csak ember, emberibb.
Az emberibb ember, béke-lángot visz!
Idegen földekről, mind térjen haza!
Hódító háború ne induljon soha!
Elég a baj itt, e rendelt földön.
Rövid az élet, mind, mind békén töltsön.
Lefogni, letörni halálba küldő kezet!
Ki meg tudja tenni, joga az emlékezet.
Így válunk emberré végre, valahára.
Ha áldón leng felettünk a Békegalamb szárnya.
Emeljük meg mind, mind a kalapunk.
Mi talán örökre vasztesek vagyunk,
mert senki se pótolhat testvért, apát.
Vesztesek vagyunk, vesztes a hazánk.
Fogadjuk meg, jobbá leszünk egykor,
senki kezében nem leszünk már ostor!
Csak zúgj hóvihar! Északkeleti szél!
Magyar fájdalomról, békéről beszélj!
|
[Friss hozzászólások] [1504-1485] [1484-1465] [1464-1445] [1444-1425] [1424-1405] [1404-1385] [1384-1365] [1364-1345] [1344-1325] [1324-1305] [1304-1285] [1284-1265] [1264-1245] [1244-1225] [1224-1205] [1204-1185] [1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
