A FORRADALOM KRONOLÓGIÁJA - 1956. OKTÓBER 23.
Duna TV 2004.10.22. 21:31
Az első nap fontosabb eseményei.
A Szabad Nép Uj tavaszi seregszemle
cimü vezércikkel üdvözli az ifjuság követeléseit, ugyanakkor megjelenteti az Iroszövetség közleményét, miszerint a
szövetség egyetért a lengyelországi
változásokkal, de nem helyesli a tüntetést.
A reggeli órákban visszérkezik Jugoszláviából a magyar párt- és kormányküldöttség. Azt követően azonnal ülésezni kezd a kibővített PB.
A rádió déli egy órakor közli, hogy a
a felvonulást a Belügyminisztérium nem
engedélyezi.
A délelőtt folyamán egymást érik a
küldöttségek a pártközpontban és a Belügyminisztériumban.
A Szabad Nép szerkesztőségének küldöttsége, Horváth Márton főszerkesztő
vezetésével, a PB elé terjeszti politikai követeléseit. A DISZ vezetése támogatja a tüntetést, és felkéri az ifjúságot, hogy akadályozza meg a provokációs kísérleteket. Valamennyi egyetemen permanens gyűlésezés folyik.
Az Írószövetség titkársága határozatot
hoz, amelyben alapos személyi változásokat, Nagy Imre kormányba való bevonását és a nemzeti egységprogram kidolgozását követeli a KV-tól.
Nagy Imre, aki egy badacsonyi szüretröl 22-én éjszaka ért vissza a fövárosba, délelőtt, Losonczy Géza lakásán,
megbeszélést tart Losonczyval, Haraszti
Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal.
A válság megoldását olyan új vezetésben látják, amelyben Nagy Imre a miniszterelnök, Kádár János az első titkár.
A tüntetés helyességét illetően a
résztvevők véleménye megoszlik, Nagy
Imre egyértelműen ellene foglal állást.
Ezt követően Nagy Imre és a többiek
között napokra megszakad a kapcsolat.
A délután 3 órakor kezdődő tüntetés a
Petőfi-szobortól indul. Itt Sinkovits Imre fiatal színművész elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a tizenhat pontot.
A menet egyre hatalmasabbra duzzadva a
Kossuth Lajos utca, Bajcsy-Zsilinszky
út, Szent István körút útvonalon jut el
a Margit hídon át a Bem-szoborig.
A műegyetemisták a budai Duna-parton
vonulnak.
A felvonuláson elöször lengyelbarát és
pártellenzéki jellegü, továbbá Rákosi-
és Gerő-ellenes jelszavakat kiáltoznak,
később a szovjet csapatok hazarendelését kezdik követelni, kivágják a zászlókból a szovjet mintájú címert, és néhány helyen már leverik az ötágú csillagot.
A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa
az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc
elszavalja a Szózatot, Zbigniew Herbert
lengyel író üdvözli a gyűlést.
Ezzel egy időben Székesfehérvár, majd
Cegléd irányából szovjet páncélosegysé-
gek indulnak a magyar főváros ellen.
A tüntetők új követelése:
A tüntetők egy része a Dózsa György
útra vonul, és fél tízkor ledönti a
Sztálin-szobrot.
A tüntetők másik része a rádióhoz vo-
nul, a TIZENHAT PONT beolvasását köve-
telve. A hatalmasra nőtt tömeg, mivel
követelését nem teljesítik, a rádió
birtokbavételére törekszik.
Gerő Ernő este 8-kor közvetített rádióbeszédében magabiztosnak mutatkozik,
semmilyen engedményre nem hajlandó, a
megmozdulásokat ellenséges, soviniszta,
nacionalista megnyilvánulásként bélyegzi meg.
Este a tömeg megostromolja a Szabad
Nép székházát, miközben a lap szerkesz-
tőbizottsága permanensen ülésezik. A
pártlap vezetésének átvételére érkező
Révai Józsefet, aki már korábban a tűzparancs kiadását szorgalmazta, Gimes Miklós és Lőcsei Pál újságírók a hátsó
kijáraton mentik ki.
Este 9 körül fegyveres harc kezdődik a
rádiónál. Éjszaka, a rádió védelmére
érkező piliscsabai ezred katonái az
ostromlók oldalára állnak vagy átadják
fegyvereiket. Az este, illetve az éjszaka folyamán több száz ÁVH-s karhatalmistát és határőrt, s mintegy 300
katonát vezényelnek a rádió védelmére.
A rádio 24-én, hajnalban, az ostromlok
kezére került, ekkor az adást Lakihegyre telepítik, később a nap folyamán a
Parlamentbe helyezik át a stúdiót.
Mindkét oldalon sok az áldozat, az őrség parancsnokát, egy ÁVH-s őrnagyot
megölik, az elfogott védőket (katonák
és karhatalmisták) szabadon engedik, a
sebesülteket kórházba szállítják. Este
összehívják a Központi Vezetőség rendkívüli ülését, amely az éjszaka folyamán - Nagy Imre jelenlétében - dönt a
személyi változásokról, és keresi a
válság megoldásának eszközeit.
Az éjjel folyamán szovjet harckocsialakulatok vonulnak be Budapestre. A beavatkozásra vonatkozó magyar kérést
tartalmazó hivatalos dokumentumot utólag, antedatálva nem Nagy Imre, hanem Hegedüs András írja alá.
A Dimávagban előbb 17, majd 21 pontos
követelést fogalmaznak meg. A gyárban
bizottság jön létre, amely másnap ideiglenes munkástanáccsá alakul át.
|