A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki a szocialista országok közti kapcsolatról. Ez egyebek közt megállapitja: "A rendellenességek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában." A Szovjetunió kész megvitatni a tanácsadók (a minden fontos intézményhez és a fegyveres erőkhöz delegált szovjet kiküldöttek) visszahívásának ügyét, hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében más országokban állomásozó szovjet csapatok helyzetét.

Magyarországon - állapítják meg - a dalmi erők csatlakoztak, amelyek a földesúri, kapitalista rendszert akarják visszaállítani. A szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a csapatok magyarországi teljes kivonásáról.

Mikoján és Szuszlov elhagyják Budapestet, miután jóváhagyták a magyar kormány megkezdett és tervezett lépéseit a többpártrendszer és a semlegesség irányában.

Reggel leváltják Kovács Istvánt, a budapesti PB elsö titkárát és Köböl József kerül a helyére. A Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületét, melyet az utca a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tart, fegyveres csoportok, mintegy háromórás harc után, elfoglalják, miután az ostromlottak megsegítésére érkező honvédségi tankok átállnak a támadók oldalára. A véres harc után az elfogott védők közül 24 főt meglincselnek.

Az áldozatok között van Asztalos János és Papp Jozsef honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottságnak már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára, aki a kórházban belehal sérüléseibe. A pártházat védő mintegy 80-100 fő többsége túléli a támadást és a lincselést.

Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét, s kollégiumnak rendezik be. (Az épületet csak 1957. májusában "adják" vissza.) Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.

Délután 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádiobeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. (A bejelentés a Budapesten tartózkodó Mikoján és Szuszlov beleegyezésével történik.) A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár Jánost és Losonczy Gézát államminiszterré nevezik ki.

A kormány elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus helyi önkor- Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel.

A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait.

Gyenes Antal begyűjtési miniszter bejelenti a beszolgáltatások eltörölését.

Dudás Jozsef fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség cimű napilapot és 25 pontos kiáltványt tesz közzé: Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel. Ugyanakkor hozzájárul, hogy az épületben a kormányhoz hű lapokat is szerkesszék és kinyomtassák.

Megjelenik a Magyar Szabadság, volt pártellenzéki újságírók, Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében.

ja, a Magyar Honvéd.

Ujjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága, bizalmárol biztosítja Kovács Bélát. A párt visszaköltözik régi, Semmelweis utcai központjába.

Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt. Ideiglenes 21 tagú vezetőséget, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 7 tagú elnökséget választanak. Elnöke Kéthly Anna, főtitkára Kelemen Gyula, főtit- kárhelyettese Révész András.

Megalakul a Magyar Szociáldemokrata ternacionálé üdvözli a magyar pártot, és meghívja képviselőjét irodájának no- vember elsejei, bécsi ülésére.

Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt ujjáalakitását, az ideiglenes szervezöbizottság létrejöttét, amely a Dorottya utcában rendezkedik be.

A kormány nevében Nagy Imre fogadja Király Bélát és megbízza az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottságot az új karhatalom megszervezésével.

Délután 6 órakor Nagy Imre és Dudás Jó- zsef tárgyalnak a Parlamentben.

Este 10 órakor a honvédség rétségi őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást.

Mindszenty kijelenti "ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelött abba kellett hagynom".

A börtönben megkezdödik a poltikai foglyok kiszabaditása. A budapesti Gyüjtöfogházban Péterfi Miklos müegyetemi hallgató valamint Darvas Iván színész, Emeríczy Kálmán és Mohr József az akciósorozat vezetői. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon. Ugyanezen közlés szerint 9962 közönséges bűnöző szbadul ki.

Szigethy Attila, a györi vagongyár munkástanácsának rendkivüli ülésén, elutasítja mind az ellenkormány, mind a Budapest elleni tömegfelvonulás tervét.

Megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. Elnöke Szigethy Attila, helyettese Szabó György. Másnap felkeresik Budapesten Nagy Imrét, közlik követeléseiket és hangoztatják, hogy támogatják a kormányt, noha a helyi konzervatív nacionalista erők nyomása azt célozza, a Tanács mintegy ellenkormányként lépjen dátuma ellenére, 1957 tavaszán letartóztatják. A börtönben öngyilkos lesz.)

Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállitmányokat és újságírókat engednek az országba.

Olaszországban 10 perces szolidaritási sztrájkot tartanak. Anthony Eden angol miniszterelnök az alsóházban bejelenti, a francia kormánnyal közösen felszólították Izraelt és Egyiptomot a katonai akciók befejezésére, s követelték, hogy csapataikat vonják ki a szuezi csatornával határos területről.

Az Egyesült Államok határozati javas- elé, amelyben a tűzszünet megsértéséért Izrael elítélését javasolja.