A forradalom és szabadságharc kronológiája
Duna TV 2004.10.31. 18:40
A szovjet hadsereg páncélosai, azzal
az indokkal, hogy a katonák hozzátartozóit és a sebesülteket légi uton szállitják, valamennyi magyar repülöteret
körülveszik. A kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást.
A szovjet csapatok lezárják a magyar
repülőtereket. Király Béla közli Nagy
Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a
kormány kezében van, s szükség esetére
két repülőgépet állított készenlétbe.
A miniszterelnök viszautasítja a menekülés gondolatát. Szigethy Attila javasolja Nagy Imrének, a kormány költözzön Sopronba.
A Magyar Írók Szövetsége felhívásában fellép az önbíráskodás ellen. Losonczy államminiszter délelőtt sajtótájékoztatót tart: bejelenti, hogy Nagy Imre,
aki aznap átvette a Külügymisztérium
vezetését, magához kérette a Szovjettunió követét, Andropov urat, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követeli az országba újonnan
érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását.
Kijelentette, hogy az ország azonnal
felmondja a Varsoi Szerzödést, és kihideti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy
nagyhatalomhoz fordul. Nagy Imre este
19 óra 50 perckor beszédet mond a rádióban: "A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép
millióinak osztatlan akaratát kifejezve
kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság
semlegességét."
Az ország igaz barátságban kíván élni
szomszédaival, a Szovjetunióval és a
világ valamennyi népével.
Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetitésével
Kádár János is a szovjet nagykövetség
épületébe megy. Kádárt a következő két
nap folyamán az MSZMP vezetősége, a
kormány és felesége is eltűntnek tekinti. Este elhangzik a rádióban Kádár
János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép
szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus."
Az első sorokban küzdő kommunistákra,
írokra, újságírókra, egyetemistákra, a
Petőfi Kör fiataljaira hivatkozva mondja: "Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében
becsülettel helytálltatok..."
A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat,
a parasztságéból a földeket, hanem a
demokrácia alapvető vívmányaiért.
Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista
Munkáspárt.
Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsy
Sándor, Losonczy Géza, Lukács György,
Nagy Imre, Szántó Zoltán összetétellel
intéző bizottság alakul. A párt lapja a
Népszabadság. Kádár felhívással fordul
az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy
minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. A beszédet, melyet - információk
szerint - Horváth Márton, Szántó Zoltán és Haraszti Sándor fogalmazott meg,
a reggeli órákban vették lemezre.
A megválasztott küldöttség a csepeli
Nagy Elek vezetésével éjszaka találkozik Nagy Imrével, s meghajol annak érvei előtt. Felhívást adnak ki a munka
felvételére. Kérésükre hasonló felhívást olvas be a rádióban Maléter Pál
is. Ennek nyomán sok helyütt már másnap
véget ér a sztrájk.
Széll Jenőt a rádió kormánybiztosává,
Tamási Lajos írót a helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtófőnökévé, Márton András ezredest Budapest
külső védelmének parancsnokává nevezik
ki.
A Népszava ismét az SZDP központi lap-
jaként jelenik meg. Felelös szerkesztője Révész Mihály. Ujra indul a Kis újság, a Független Kisgazda-, Földmunkás-
és Polgári Párt lapja. A felelős szerkesztő Futó Dezső. A Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság címen jelenik meg
az ifjúmunkások forradalmi bizottságának lapja.
Megalakul a Keresztény Magyar Párt,
Zajgóvári Károly elnökletével. Megalakul a Demokrata Néppárt, Farkas Dénes
volt képviselő kezdeményezésére.
Megalakul a Keresztény Front. Vezetője
Soltész Jenő. Az Uránia moziban ezerötszáz fős gyülésen megalakul a volt politikai foglyok országos szövetsége
(POFOSZ). Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.
A Fővárosi Tanács VB helyett megalakul
a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Kisgaz-
da Párt képviseletében pedig Bechtler
Pétert, a koalíciós korszak polgármesterét és helyettesét ismét megválasztja
tisztségébe.
ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy Imre, Tildy
Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla).
Mindszenty József rádiónyilatkozata:
"Most tájékozodom, két napon belül a
kibontakozás útjáról személyes szózatot
intézek a nemzethez". Ravasz László re-
formátus püspök rádióbeszédet mond a
református egyház nevében. Hruscsov,
Molotov, Malenkov, a magyarországi
fegyveres beavatkozást előkészítendő, a
szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz, Ochab)
konzultál. Egyiptom és Jordánia megszakítja Nagy-Britanniával és Franciaországgal a diplomáciai kapcsolatokat.
Az ENSZ közgyülése 64 szavazattal, 5
ellenében és 7 tartozkodás mellett, az
amerikai javaslatnak megfelelöen a szuezi harcok befejezésére szolitja fel a
szemben álló feleket, Izraelt pedig
felszólítja, vonja vissza csapatait a
demarkációs vonalig.
|