Dokumentumok : Ékes József felszólalása "A fenntartható fejlődés és a megvalósítás akadályai" c. konferencián |
Ékes József felszólalása "A fenntartható fejlődés és a megvalósítás akadályai" c. konferencián
2005.01.10. 14:27
"A fenntartható fejlődés és a megvalósítás akadályai" című konferencia anyagából
Magyar Tudományos Akadémia
2004. november 11.
PÓDIUMBESZÉLGETÉS
Politikusok a fenntartható fejlődésről
Elsőként Ékes József képviselő urat szeretném felkérni, aki ebben a pillanatban az Európa Tanács Agrár, Környezetvédelmi és Regionális Politikáért felelős Bizottságának tagjaként szól.
Ékes József:
Nagyon köszönöm a szót és a lehetőséget.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egyrészt a magyarországi helyzetelemzéssel kapcsolatosan szeretném hangsúlyozni, hogy három olyan fontos elem van, amely valóban az előző előadáshoz is kapcsolódik.
Legelsőként szeretném a nemzettudat kérdését hangsúlyozni. Magyarországon csökken a nemzettudat, ha ez a tendencia folytatódik tovább, tehát az emberek ingerküszöbe csökken, és a fiatalkorúaknak 30-40%-a kénytelen nyugtatószerekhez nyúlni, akkor ott óriási gond van. Ezt mondom azért is, mert ha a nemzettudatot és az oktatást nem tudjuk helyre tenni, ha csak ún. csőlátást kívánunk a magyar oktatás szétveréséről kialakítani, akkor valahol a természetvédelem, környezetvédelem, környezet-egészségügy is komolyan sérül. Tehát nincs víziója a fiataloknak. Nagyon sokan közülünk szívesen olvasták Fekete István műveit. Ő is a természet és állatvilágon keresztül próbálta a nemzettudatot erősíteni. Tehát ha ez a szegmens hiányzik, akkor a sérül maga az egész társadalom.
Nagyon fontos kérdés a gazdasági kérdés, hiszen ha a mostani költségvetésre ránézünk, én jómagam is a parlamenti hozzászólásomban próbáltam hangsúlyozni, hogyha egy társadalomnak nincs meg a saját nemzeti stratégiai célkitűzése, akkor a gazdasági érdekszféra sem tud mihez igazodni, és maga a társadalom sem tud mihez igazodni.
Először is Magyarországon egy hosszú távú stratégiát kellene kialakítani. Jól ismerik az első Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely tulajdonképpen az elérhető költségekhez próbálta igazítani a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A most kialakuló 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv már nagyon sok olyan elemet fog tartalmazni, amelyben négy párti egyeztetés is folyik ebben a pillanatban, amely megpróbál, akár a természetvédelem területén, akár a környezet-egészségügy területén, akár a fenntartható fejlődés érdekében közös célokat megfogalmazni. Ugyancsak Magyarország számára a Kiotói egyezményhez való csatlakozás függvényében megkísérel valóban célokat elérni a forrásösszevonás kapcsán.
Érdekes volt az európai közlekedéssel kapcsolatos felvetés az előző felszólalásban is. Az EU-ban már kezd kialakulni egy következetes közúti szállítási program. A program 2030-ra a mostani napi 800.000 kamionnal zajló közúti szállítást a légi, vízi és a vasúti szállítással helyettesítené, megfelelő fejlesztési források igénybevételével. Ebben nagyon jó volna, ha Magyarország is hatékonyan tudna részt venni.
2004 júniusában és októberben az Európa Tanács foglalkozott a Vízkeret Egyezmény kérdésével, valamint a globális felmelegedés, a fenntartható fejlődés, és a Kiotói Egyezménnyel kapcsolatos kérdéskörrel. Október 7-én ült le az orosz Duma, és akkor fogadta el Oroszország csatlakozását is a Kiotói Egyezményhez, amit az elmúlt héten ratifikáltak. Ezáltal megnyílt az a lehetőség, hogy az Amerikai Egyesült Államok is mihamarabb csatlakozzon ehhez az egyezményhez, hiszen a legnagyobb kibocsátó nem Európa, hanem a két nagyhatalom, az USA és Oroszország, akik legnagyobbrészt felelősek a légköri szennyezés növekedéséért. Magyarország a ?86-as állapothoz képest 40%-kal tudta csökkenteni a légköri szennyezést. Ehhez hozzájárult a gazdasági szerkezetátalakítás, a régi erőművek bezárása, különböző vegyi üzemek megszűnése.
Jómagam a tavalyi évben Szili Katalin házelnökasszonynak írtam egy levelet, amelyben kértem és kezdeményeztem egyfajta négy párti egyeztetést a fenntartható fejlődés magyarországi stratégiájának megfogalmazása végett. Erre egy év múlva kaptam Házelnökasszonytól választ.
A Környezetvédelmi Bizottságban és ülésein Túri-Kovács Béla elnök úrral együtt próbáltuk megfogalmazni a fenntartható fejlődés ombudsmani rendszerének a kialakítását. Ez is egy fontos kérdés lenne, hiszen ma akár a környezetvédelmi, akár a gazdasági stratégiai kérdések, több tárcához tartoznak. Vagyis minden tárca szeretné a saját célját megfogalmazni, és ebből soha nem lesz egységes egész. De ha Magyarország stratégiai szempontból a fenntartható fejlődésnek próbálja meg alárendelni az összes tárca gondolkodását, akkor egy helyes irány tud kialakulni.
Ami nagyon fontos kérdéskör lenne Magyarország esetében, a nemzettudat kialakítása, a nemzetgazdaság a hosszú távú stratégiájának megfogalmazása. Az oktatás keretein belül fontos lenne a Magyar Tudományos Akadémia hathatósabb támogatása is, hiszen múlt héten Vizy E. Szilveszer maga fogalmazott úgy, hogy az ez évi költségeknek csak 4%-át kapta meg az Akadémia.
A hazai kutatás-fejlesztés térnyerésének a biztosítása, a másodnyersanyag feldolgozásnak a kérdésköre kulcskérdés. A magyar gazdasági társaságok hulladék feldolgozórendszereinek kialakításában a magyar szabadalmi jogokkal rendelkező technológiák a térnyerését kell nagy mértékben erősíteni, mert ha Magyarország ezeken a területeken nem tud előrelépni, akkor a fenntartható fejlődés területén sem tudunk. Az energia-rendszerek kérdéskörére is nagyon jó példa: Magyarországon 3-4 erőmű fatüzelésre tért át, és ez is egy helytelen felfogás.
Mondja meg valaki, Magyarországon hány helyen indult el akár szélenergia, akár napenergia, akár bioenergia vagy akár a termálenergia hasznosítása? Ma Magyarországon az energia-lobby annyira hatékony és annyira erős, hogy az energia 60-70%-át importból szerezzük be.
Miért van erre szükség?
Létezik-e egyáltalán magyar szabadalmi rendszer, kutatás-fejlesztés, magyar szellemi háttér, amelynek teljes körű hasznosításával Magyarország is óriásit tudna előre lépni?
Ezt ugyanúgy elmondtam az Európa Tanács ülésén is. Az európai energia-lobbit is le kellene törni ahhoz, hogy valóban az a hatékonyság, amelyet Magyarország is felvállalt, miszerint 3,6%-ra felemeli az alternatív energiáknak a használatát. 2010-re lesz ebből valami?
Ha ezt a tendenciát fogjuk követni, és ezt a lanyha hozzáállást, a mindenkori magyar energia lobbinak meghajolva, akkor ebből soha nem lesz semmi. Igenis Magyarországnak is akarni kell, akár a szélenergiát, akár a napenergiát, hiszen mi sokkal bővebben rendelkezünk ezekből, mint Dánia vagy Hollandia.
Tehát Magyarországnak ezen a területen óriásit kell előre lépni, illetve a magyar kutatási eredményeket itthon kellene hasznosítani, és nem engedni azt, hogy adott esetben külföldön hasznosuljanak.
Ugyanez vonatkozik az agrár-környezetvédelem és a környezet-egészségügy kérdésére is. Számos olyan terület van, ahol egy normális, tökéletes nemzetstratégiai keret mellé a magyar kutatás-fejlesztést, a magyar gazdasági társaságokat, kis- és középvállalkozásokat, valamint a magyar társadalmat is mellé lehet állítani. De addig, amíg ebben a kérdésben a társadalom nem lát tisztán, addig sajnos nem fog elfogadni egyetlen regionális hulladék-lerakó központ tervezett helyszínét sem. Miért is fogadná el? Hiszen beszélünk a szelektív hulladékgyűjtésről, tudjuk, hogy szelektíven gyűjtjük, utána egyberakjuk, és aztán lerakjuk valahova. Ebben a kérdésben valóban össztársadalmi érdekek mentén kellene úgy fogalmazni, hogy Magyarországon ez a folyamat a lakosság össz-támogatásával valósuljon meg.
Végezetül említeni szeretném a Veres-patak kérdését. Magyarországnak nem érdeke, hogy a határon átnyúló nagy környezetkatasztrófa helyzetekhez az Európa Unión belül vagy az Európa Tanácson belül hozzájáruljon. Olyan keretegyezményeket kell kialakítani Magyarországnak a határokon túl nyúló területekkel, vagy országokkal, hogy egymást ne veszélyeztessük olyan elemekkel, amelyek Magyarország esetében egyfajta katasztrófahelyzetet tud előidézni.
|