A forradalom és szabadságharc kronológiája
Duna TV 2004.10.31. 18:21
Mindszenty József reggel 8 óra 55
tába.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság
gyűlése a Kilián laktanyában, a Corvin
közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi
Diákbizottság és a Magyar Értelmiség
Forradalmi Bizottsága részvételével. A gyűlésen bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnoksága alá vonja a hagyományos
fegyveres erőket: honvédség, rendőrség,
határőrség és az egyetemi nemzetőrségből és a felkelő csoportokból alakult Nemzetőrséget.
A bizottság célja az volt, hogy a
fegyveres felkelöket reguláris alakulatokká szervezze, és a kialakulo uj rend szolgálatába állítsa.
Nagy Imre kora délután beszédet mond a
Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi
döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a
szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az
országot, október 23-a nemzeti ünnep
lesz.
A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.
Tagjait a Katonai Tanácsok küldöttei,
valamint a Fegyveres Forradalmi Ifjuság
képviselöi választják meg. Tagjai a következők: Király Béla, Maléter Pál ezredes, a Kilián György laktanya fegyveres ifjúságának parancsnoka, Váradi
Gyula páncélos vezérőrnagy, Marián István alezredes, a műszaki egyetem katonai tanszékének vezetője, Kopácsi Sándor rendőrezredes, Oszkó Gyula rendőrezredes, Nádor Ferenc ezredes a légie-
Gyulai Mihály ezredes, Kecskemét, Márton András ezredes, Zrínyi Akadémia,
Kovács Ferenc őrnagy, Petőfi laktanya.
Kána Lörinc vezérörnagy, légvédelmi
tüzérség, Máté Sándor örnagy, tüzérparancsnokság, Szalva János ezredes, határőr parancsnok, Kővágó Sándor alezredes, Bem laktanya, Sárdi Tibor ezredes, Haditechnikai Intézet, Székely Bé-
la honvéd és Erdély Sándor főhadnagy,
a forradalmi ifjúság küldöttei, Tóth
Elemér főhadnagy, műszaki parancsnokság, Kovács István vezrérőrnagy, vezérkar és Demtsa Pál ezredes, Zalka Máté laktanya.
Maléter Pált a honvédelmi miniszter
elsö helyettesévé, Kovács Istvánt a
honvéd vezérkar fönökévé, és az e napokban rehabilitált Király Béla vezérőrnagyot a főváros katonai parancsnokává nevezik ki.
A hivatalos megegyezés és bejelentés
ellenére még mindig tartózkodnak szovjet alakulatok a főváros területén. A
rádió nyugalomra szólítja fel Budapest
népét. Új szovjet csapatok érkeznek az
országba, és nyomulnak Budapest felé.
Tóth Ferenc ÁVH-századost a körút és
Aradi utca sarkán meglincselik.
Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezd működni, és irányító testületet választ: Féja Géza,
Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik
Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc,
Tamási Áron. Az irányító testület titkára: Püski Sándor. A párt főtitkára:
Farkas Ferenc. Ideiglenes vezetősége:
Bibó István, S. Szabó Ferenc, Jócsik
Lajos, Zsigmond Gyula, Szigethy Attila
és mások.
A SZOT vezetői felkérik a Szociáldemokrata Pártot a szakszervezetek megmentésére.
A szociáldemokraták hajlandok a másnap a SZOT helyébe lépö Magyar Szabad
Szakszervezetek Szövetségébe öt föt delegálni, ha az kilép a Szakszervezetek
Világszövetségéből, és ha a két párt
között nem a korábbi paritás érvényesül.
Együttes ülést tartanak a XI. kerületi
üzemek munkástanácsai a Beloianniszban,
majd délután a budaiak a Ganz Villamossági Gyárban.
Újjáalakul a Kereszténydemokrata Párt.
Kéthly Anna délután Bécsbe indul a
Szocialista Internacionálé ülésére.
Újjáalakul az 1947 elején feloszlatott
Parasztszövetség Kiss Sándor igazgató
vezetésével, aki meghirdeti, hogy csak
egy parasztpártra van szükség.
Ordass Lajos evangélikus püspök újra
átveszi hivatalát. XII. Pius táviratban
üdvözli Mindszenty hercegprímást.
Az osztrák kormány a semlegességre hivatkozva kiutasítja Ausztriából Nagy
Ferenc egykori miniszterelnököt. Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad
hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az USA sem az új
lengyel, sem az új magyar vezetést nem
tekinti potenciális szövetségesének.
A nicosiai francia-angol közös pa-
egyiptomi katonai célpontokat támadott
meg. A szovjet kormány agressziónak minősíti az Egyiptom elleni támadást és
követeli az intervenciós csapatok azonnali visszavonását. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai bevatkozás hívei kerekednek felül.
A Moszkvában tárgyaló, Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a
beavatkozás ellen foglal állást, később
azonban tudomásul veszi az új szovjet
döntést.
|