A kora hajnali orákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szánto Zoltánt, és tájékoztatja Tito és Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.

Hajnali 4 órakor általános támadás indul Budapest ellen. Budapestet K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. A támadásról, annak megindulásakor Király Béla tesz jelentést telefonon a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének. 5 óra 20 perckor Nagy lyet kb. 8 óráig többször megismételnek:

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást inditottak fövárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven sugározza a Magyar Rádió. A beszéd szövegezésében, Nagy Imrén kí- közreműködött. A Parlamentben ekkor jelent volt még: Dobi István, Rónai Sándor, Szilágyi József, Vas Zoltán.

5 ora 5 perckor a szolnoki rádió hullámhosszán közlemény hangzik el, amely szerint megalakult a forradalmi Munkás-paraszt kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom felszámolására. Először Münnich Ferenc négytagú (Apró Antal, Kádár János, Kossa István, Münnich Ferenc) kormánylistát ismertet, a miniszterelnök negnevezése nélkül. Később Kádár már miniszterelnökként olvassa fel kormánya felhívását és névsorát: Münnich, Marosán György, Dögei Imre, Apró, Kossa, Rónai Sándor, Horváth Imre.

Közülük többen, így Marosán és Rónai ról. 5 óra 56 perckor Nagy Imre rádión visszatérésre szólítja fel a Tökölre távozott katonai küldöttséget. 7 óra 14 perckor, a kormány nevében, a rádióban orosz nyelven is felkérik a szovjet hadsereget, hogy ne lőjön. 7 óra 57 perckor, Háy Gyula és felesége, az Írószövetség nevében a világ íróihoz és a szellemi élet vezetőihez fordul segítségért magyar, angol, német és orosz nyelven. 8 óra 7 perckor, a Kossuth Rádió adása zene közben megszakad.

Reggel 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezik: Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Összesen negyvenhárom személy kap menedékjogot. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezrdes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapnak mendéket.

Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a Parlamentben maradtakhoz csatlakozik Bibó István, valamint Mindszenty biboros érsek, aki hamarosan átmegy az amerikai követségre, s ott menedékjogot kap. Bibó István mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmaz. Megállapítja: Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna.

Felszolitja a magyar népet, hogy a megszállo hadsereget vagy az esetleg felállitott bábkormányt ne ismerje el. A kiáltvány egy-egy példányát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek.

A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveveres ellenállást. A szovjet csapatok, helyenként fegyveres harc után, a Magyar Néphadserg valamennyi alakulatát lefegyverzik. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged stb.).

Király Béla, miután tájékoztatta Nagy harcosokkal a budai hegyekbe vonul és védelemre rendezkedik be. Budapest védelmére reguláris alakulattal csupán a Mecséri János alezredes parancsnoksága alatt álló esztergomi hadosztály maradványai tesznek kísérletet Pesterzsébet környékén. A Tökölön levő ÁVH-sok feladata, hogy a szovjet csapatokkal elfoglalják a Parlamentet, ám Soroksárnál kemény ellenállásba ütköznek. Az ellenállók kilövik azt a páncélkocsit, amelyben a fogoly Maléter Pál tartóztózkodik.

A honvédelmi miniszter sértetlen ma- vekedett létszámú felkelő csoportok (elsősorban a Corvin köz, a Kilián lakanya, Almássy tér, Széna tér, Pesterzsébet, Csepel) folytatják. A szovjet csapatok délig elfoglalják a honvédelmi minisztériumot, a belügyminisztériumot, a budapesti rendőr-főkapitányságot.

A Kádár-kormány táviratot küld az ENSZ főtitkárának, kéri a magyarkérdés napiendről való levételét. Soldatic jugoszláv nagykövet közli Nagy Imrével Tito és Rankovic üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt.

Az MSZMP Intézö Bizottságának a követségen tartozkodo öt tagja ezt egyhangulag elutasitja. Az áldozatok száma a fővárosban 135.

Eisenhower elnök tiltakozik a szovjet intervenció ellen. A szovjet kormány élesen tiltakozik az angol és francia kormánynál egyiptomi városok bombázása ellen. Izrael elfogadja az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó ENSZ-felhívást, de nem hajlandó csapatait az 1949-es fegyverszüneti vonal mögé visszavonni. Kanada javaslatára az ENSZ közgyűlése utasítja a főtitkárt haderő felállítására a Közel-Keleten.

Dunapenteléröl, Vácrol, Pesterzsébetről és azota sem meghatározott, más helyekről ellenállásra felszolitó rádióadások hangzanak el (Rákóczi Adó, Csokonai Rádió, Szabad Rajk Rádió, Róka Adó).