ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
Tisztelt Országgyűlés!
A vezérszónoki fölszólalások végére értünk.

Még mielőtt az európai parlamenti képviselők felszólalására kerülne sor, a független képviselők részéről is jelezték felszólalási szándékukat. Ezért első fölszólalóként, 10 perces időkeretben Ékes József független képviselőnek adom meg a szót. Parancsoljon!

ÉKES JÓZSEF (független):
Elnök Úr! Köszönöm a szót.
Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim!

Egyrészt számomra óriási öröm volt ez évben részt venni a Konvent záró ülésén, ahol az Európai Parlament elfogadására javasolta magát az európai alkotmányt. Öröm volt azért is, hisz magyar képviselők hosszú időszakon keresztül részesei voltak az európai alkotmány megalkotásának, és egy olyan európai alkotmány megalkotásának, amely valóban a 25 tagország 560 millió állampolgárának egyfajta kül- és belbiztonságot biztosít.
Szomorú volt viszont számomra, hogy eközben a magyar parlament elé terjesztettük - több képviselőtársammal közösen - egyrészt a keresztény értékrend európai alkotmányban történő megjelenését, valamint a kisebbségek, főleg a nemzeti kisebbségek határon túli kérdésének hazai rendezését. Mindkét esetben az általunk javasolt előterjesztés a parlament döntése értelmében nemleges választ kapott.
Szomorú volt ezt tapasztalni azért is, hisz az európai parlamenti megfigyelői státusból adódóan az Európai Néppárt nagyon erőteljesen kezdeményezte, sőt mi több, az Európai Parlamenten belül is szavazást eszközölt annak érdekében, hogy valóban az európai alkotmányba és annak preambulumába a keresztény értékrend kerüljön be.
Szomorú volt most számomra hallani Eörsi Mátyás vélekedését, mint liberális frakcióhoz és az akkori megfigyelői csoporthoz tartozó liberális képviselő részéről, hogy nincs helye az európai alkotmányban a keresztény értékrend megfogalmazásának. Itt talán az ember nyugodtan kifejezhetné azt is, hogy mit építünk egyáltalán. Egy érzék és érték nélküli világot próbálunk megvalósítani? Hiszen ma a globalizáció keretein belül nem mindegy Magyarország számára sem, hogy a versenyben versenytársak leszünk-e, vagy pedig alárendelt szerepet fogunk betölteni. Ez egy óriási nagy kérdés.

Itt vezetném vissza Eörsi Mátyásnak azt a mondását is, hogy szomorú az, hogy az ellenzék részéről állandó jelleggel az hangzik el, főleg az európai parlamenti képviselők részéről, hogy miért nem sikerült a kormánynak több pénzt hoznia. Én ezt megfordítanám úgy, hogy jelenleg a magyar parlamentben a költségvetés tárgyalásánál, sőt mi több, a különböző ideológiák gyártásánál is nagyon sokszor elhangzik a kormányzat részéről, hogy mennyi pénzt fogunk kapni 2006-ig. Sőt mi több, ma már ott tartunk: hány ezer milliárd eurót fogunk kapni 2007-2013 között.
Talán pontosan az európai uniós csatlakozásunk és maga az alkotmány kérdése is elsősorban nem erről szól, hanem valóban arról szól, hogy az Európai Unió tagországai olyan gazdasági, biztonsági, szociális, együttműködési keretek között próbálják megvalósítani a versenyképesség növelésével, az állampolgárok biztonságának a szolgáltatásával, az egészséges életmód, szociális biztonság kérdéseivel, a munkaerő szabad áramlásának a kérdésével kapcsolatos alapfogalmakat, amely mind az 560 millió állampolgár számára egyfajta hatékonyabb, erőteljesebb és sokkal jobban biztosított közérzeti lehetőséggel párosuló uniós megfogalmazásokat biztosít.
Szomorú számomra azért is, hisz 2004. május 5-én az Európai Parlament strasbourgi ünnepi közgyűlésén, hiszen május 1-jén lett a tíz tagország felvéve az Európai Parlamentbe, annak záró ülése egyikén, ha visszaemlékeznek képviselőtársaim - Vastagh Pál is, Tabajdi Csaba is, Szájer József is -, tíz kis zászló emelkedett fel az ülésteremben. Mit jelentett az a tíz kis zászló? Az a tíz kis zászló tulajdonképpen az Európai Unió tagországain belül lévő nemzeti kisebbségeknek a zászlói voltak. Már ott megfogalmazták és követelték, hogy az Európai Parlamenten belül az ő nyelvi nemzeti kisebbségi jogaik is tudjanak érvényesülni. Ezt maga az Európai Parlament alkotmánya is tartalmazza, és itt köszönet Ebner úrnak, a dél-tiroli képviselőnek, aki az Európai Néppárton belül javasolta, hogy a kulturális sokszínűség mellé kerüljön be a nyelvi sokszínűség. Efölött tavaly szeptember 24-én az Európai Parlament egységesen szavazott, és nagy többséggel el is fogadta. Nemcsak úgy fogadta el, hogy kulturális és nyelvi sokszínűség, hanem emellé beemelte a kisebbségi jogok kérdését és védelmét is. Ennek hatására és ebből kiindulva valóban a magyar kormány is, a miniszterelnökök tanácsa ülésén megtett mindent annak érdekében, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerüljön az európai alkotmányba. Ennek hatására - talán Szájer József hatékony közreműködésére - ma már három bizottság is tárgyalja az Európai Parlamenten belül a kisebbségi jogok kérdését, hiszen a tíz csatlakozó tagország önmagában egy hihetetlen nagy nemzetiségi kérdést visz magával az Európai Parlament napi tevékenységébe.

Ami számomra nagyon furcsa és talán a hazai politizálás egyik hihetetlen negatív szokása, hogy ha valakinek az Európai Parlamenten belül más véleménye alakul ki, akkor azt meg kívánják bélyegezni. Ez egy teljesen helytelen lépés, hiszen az Európai Parlamenten belül is frakciók működnek, és ezen frakcióknak - teljesen logikus - a frakciók alapértékeiből kiindulva bizonyos kérdésekben lehet más véleménye. Lehet más véleménye a határon túli magyarok kérdésének a rendezésében, lehet más véleménye a kettős állampolgárság kérdésében, hiszen az Európai Unióban nincs tiltva, sőt mi több, számos ország, sőt azt lehet mondani, minden tagország, a 15-ök esetében is, minden tagország esetében érvényre juttatják a kettős állampolgárság kérdését. Miért okoz ez jelen pillanatban Magyarországon olyan óriási feszültséget? Ebből kiindulva talán nekünk is a dél-tiroli esetet kellene valamilyen úton-módon követni. Furcsa számomra az is, hogy most, jelen pillanatban az Európai Parlamenten belül az alkotmányjogból, nemzeti kisebbségi kérdésekből kiindulva például egy dél-tiroli képviselő képviseli a határon túli magyarok esetében a székelyföldi autonómia felvetését. Holott ebben valóban a magyar kormánynak, a magyar képviselőknek, mind a 24 magyar képviselőnek egységesnek kellene lennie, hiszen a szülőföldön való maradás egyik feltétele, hogy valóban, ott, ahol többségben van a nemzeti kisebbség, minden további nélkül, akár az Európa Tanács által megfogalmazottak értelmében, vagy az Európai Unió általános szokásai értelmében az autonómia jogát mindenképpen biztosítani és mint egyfajta lehetőséget kötelezővé tenni azon országok számára, ahol ez valóban a nemzeti kisebbség létkérdése, megmaradása, vagy pedig a saját erőterének, kulturális, nyelvi, kisebbségi jogainak a hatékonyabb érvényesítését tudja saját maga számára biztosítani.

Részese voltam jómagam is, több néppárti képviselővel együtt, azon petíció megfogalmazásának, hogy az európai alkotmányba igenis, kerüljön be a keresztény értékrend megfogalmazása, hiszen a történelmünk, hagyományunk, múltunk, nyelvünk, kultúránk kapcsán tulajdonképpen Európában, az Európai Közösségen belül is mindannyiunk számára elsődlegesen a keresztény értékrendek biztosították ennek az alapfeltételeit.
Azért is mondtam, hogy szomorú vagyok, hiszen a magyar parlament jelenlegi többsége ezen indítványunkat és javaslatunkat egy az egyben lesöpörte. Ennélfogva a miniszterelnökök tanácsa ülésén Magyarország már ezt a kérdést nem is képviselte, hiszen más volt, ellentétes volt a véleménye. Szomorú számomra az is - és itt talán Szájer József képviselőtársamat kérném meg -, hogy jelenleg a magyar parlament demokráciadeficitjét is fel kellene vetni az Európai Parlamenten belül, hisz ma 18 független képviselő ténykedik a magyar parlamenten belül. Megalázó, hogy 18 képviselőnek egy napirend esetében 6 perc jut. Talán ezt is fel kellene vetni, hisz a magyar alkotmány is tartalmazza, hogy minden parlamenti képviselőnek, azt lehet mondani, egyforma jogai és kötelezettségei vannak; ez sajnos a magyar parlamenten belül nem tud megvalósulni. Talán itt kellene az európai alkotmánynak és a magyar alkotmánynak is úgy szinkronba kerülnie, hogy valóban a parlamenti demokrácia lehetősége minden képviselő számára azonos jogokat tudjon biztosítani.

(9.40)

Hiszen akik egyéni választókörzetből jöttek, általában 50-60 ezer állampolgárt képviselnek, és ha a 18 képviselő esetében ezt beszorozzuk 50-60 ezer emberrel, nagyon szép állampolgári tömeget képviselnének a magyar parlamenten belül, ha a független képviselők úgy kapnák meg jogaikat, hogy valóban azonos jogokkal és kötelezettségekkel tudnának rendelkezni. Még egyszer üdvözlöm, és itt köszönöm meg a magam részéről a magyar képviselők munkáját, hiszen nekem óriási élményem volt a Konvent tevékenységében részt venni, legalábbis nyílt ülésein részt venni, és mindenütt, mindenki részéről elhangzott, hogy a magyar képviselők, akik a Konvent munkájában részt vettek, óriási eredményt értek el, és óriási többlettevékenységükkel az európai alkotmány korszerű megfogalmazásához hozzájárultak. Én is javaslom a magam részéről az európai alkotmány ratifikálását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Megadom a szót Ékes Józsefnek, aki az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti.

ÉKES JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt határon túli magyarok Képviselői!
Szeretném jelezni, hogy ez év szeptember 9-én itt, a magyar Parlament épületében volt a közös magyar-magyar parlamenti képviselők találkozója. Már akkor a határon túli magyarok képviselői, parlamenti képviselői saját maguk is kérték a kormányt, hogy lehetőleg a 2005. évi költségvetés a 2004. évihez viszonyítva ne csökkenjen. Akkor számukra az volt a válasz: megnézzük, megvizsgáljuk, és megpróbáljuk lehetőleg a 2004. évihez közelíteni a költségvetésből a támogatási formákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Donáth László képviselőtársam is elmondta, valóban nagy vita alakult ki az emberi jogi, kisebbségi bizottsági ülésen. Szeretném önöket a ma délelőtti vitára emlékeztetni, ahol Szájer József maga is elmondta, hogy Európában, az Európai Unión belül nincs külön kérdés a kettős állampolgársággal vagy a honosítással kapcsolatban. Az Európai Unió minden állampolgárt európai uniós állampolgárnak tekint, akit a saját nemzete is állampolgárnak tekint. Ilyen egyszerű a kérdés.
Most ennek a két alapnak a létrehozása - én is úgy érzem, mint ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott - valaminek az összesöprése: most teszek gyorsan valamit azért, hogy adott esetben magyar állampolgároknak és a határon túl élő magyaroknak, fogalmazzunk úgy, a szemét bekösse. Összesöpörjük, ezt mondom azért is, hisz a nemzetpolgárság önmagában egy nagyon rossz kifejezés, és emlékeztet nagyon sokunkat más megfogalmazásra is, ahogy Donáth László képviselőtársam is elmondta a bizottsági ülésen, ez egy nagyon rossz megközelítés.
Összesöpörjük azért is, hisz az uniós forrásokból, hogyha azt mondjuk, az interregionális pályázatokból juttatunk, elnézést, ez hazai érdek is. Hisz hazai érdek volt Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye és Burgenland esetében is, a közös gazdasági erőnek a megmutatása, és ennek a fejlesztése. Ugyanilyen érdeke lesz Magyarországnak és a majdan csatlakozó országok között is az interregionális pályázati lehetőségek teljes erőforrásának a kimerítése. Ez egy közös érdek. Közös érdek az is, hogy Magyarország a gazdasági határait lehetőleg bővítse, hisz ahogy az osztrákok, a németek üzemeket telepítenek Magyarországra, Magyarországnak is kötelessége a gazdasági határok bővítése, hisz attól válik erőssé egy nemzet. És ha ezt az erőt úgy tudjuk növelni, hogy a határon túl élő magyarok esetében egyfajta gazdasági potenciál jelenik meg, úgy a magyar gazdasági társaságok számára is, az ott élők számára is egy sokkal nagyobb előnyt jelent.

Ugyanilyen kérdés, amit mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen Magyarország arra hivatkozott az európai uniós csatlakozásnál, a munkaerő szabad áramlásának a diszkriminációjánál, hogy a magyar ember nem mobil, a magyar ember röghöz kötött. Tisztelt Képviselőtársaim! Attól mitől félünk? Az Erdélyben élő magyarok is röghöz kötöttek, a Vajdaságban élő magyarok is röghöz kötöttek, a felvidéki magyarok is röghöz kötöttek. Mitől lennének ők mások? Hiszen 84 éven keresztül bírták azt a kegyetlen időszakot, amit a sors tulajdonképpen rájuk mért. Mitől kellene akkor félnünk egyáltalán? Miért riogatjuk az embereket?
Itt eszembe jut egyből - és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam -, hogy ugye, ismerős önöknek Jörg Haider vagy Le Pen, aki úgy fogalmazott, hogy lehetőleg Ausztriába vagy Franciaországba külföldiek ne jöjjenek be. Ebből a szempontból, ha így vizsgáljuk, akkor közel 170 ezer magyar munkavállalónak kellene most hazatérnie Magyarországra. Mennyibe kerül az osztrákoknak egy magyar állampolgár munkavállalása? Semennyibe, uraim! Az osztrák gazdaságot erősíti, ilyen egyszerű ez a kérdés. Tehát ezt a kérdést így kellene mindenki részéről megfogalmazni és megvilágítani.

(16.30)

Ugye, emlékszünk a Beneš-dekrétum kérdésére, amikor ez a kérdés fölmerült? Uraim! Az Európai Parlamentben Ausztria, Németország foglalkozik még ma is ezzel a kérdéssel. Mit tettünk mi a sváb kitelepítéssel? Ezt igenis Magyarországnak minél előbb és minél gyorsabban rendbe kell tennie, és ez nem az a kérdés, hogy az Európai Uniónak melyik ország mikor lesz a tagja, és majd szabadon jöhetnek. Elnézést, Szlovákiából hányan vándoroltak be Magyarországra? Le lehetne mérni! Vagy hányan mennek ki Magyarországról, mondjuk, pont most Szlovákiába dolgozni? Ezt a kérdést talán mégis így kellene megközelíteni. Lejárt-e egyáltalán Trianon kapcsán az ott élő emberek személyi igazolványa? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Képviselőtársaim! Soha nem járt le, nem vonta vissza tőlük senki sem, és ebből a szempontból igenis kötelessége Magyarországnak a nemzetegyesítésre gondolnia. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.
Mielőtt a határon túli magyar szervezetek felszólalásaira kerülne sor, megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, független, aki írásban jelezte felszólalási szándékát a független képviselők részére biztosított időkeretben. A képviselő urat illeti a szó.

ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Fórum független képviselőcsoport nevében szeretném az álláspontunkat kifejteni, és talán a tegnapi újságra egy kicsikét visszatérni, hisz hihetetlen büszke a magyar. Büszke a magyar arra az angol politikusra, akit úgy hívnak, hogy Sárközy, és leírja az újság, hogy magyar. Büszke Magyarország azokra az amerikai parlamenti képviselőkre, akik létrehozták az amerikai parlamentben a magyar képviselőcsoportot. Büszke Magyarország arra a Nobel-díjasra, aki ugyan már hosszú évek óta nem Magyarországon él, de mégis azt mondjuk, hogy magyar. Tisztelt Képviselőtársaim! Büszke volt a magyar nemzet, hisz ezt a csodálatos épületet felépítette. És fel szeretném tenni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak a kérdést, hogy tudja-e egyáltalán, milyen székben ül. Hisz annak idején, amikor ezt az épületet tizenöt éven keresztül építették csak magyar anyagból és magyar munkaerővel, akkor a fát Szlavóniából hozták, erdélyi, felvidéki fafaragók faragták. De egészen biztos, hogy ismert az a név is, hogy Hauszmann, ő is magyar volt, ismert az a név is, hogy Steindl Imre, aki ezt a Házat tervezte, de ismert az a Falk Miksa is, aki üveg- és festőmíves volt Munkácsról, de ismert a Zsolnay pirogránit, arany, márvány Erdélyből és lehetne tovább folytatni. Ebben az épületben összevissza nyolc darab gránitoszlop található, amit a svéd király ajándékozott Magyarországnak.

Tisztelt Képviselőtársaim!
És itt merül fel az emberben a kérdés: azok a határon túli magyarok, akik ugyan most sem aranyat, sem márványt nem tudnak hozni, de szívük, nyelvük magyar, és talán nemzettudatból tudtak nekünk példát adni és hozni. És talán ismert Eörsi Mátyás előtt Jürgens úrnak a neve, és ismert Gross úrnak a neve is, de úgyszintén ismert Ebner úrnak a neve is. Hisz Gross úr kimondta, hogy minden nemzeti kisebbségnek szuverén joga autonómiát alkotni. Most, jelen pillanatban az Európai Parlamenten belül Ebner úr, dél-tiroli képviselő magyar érdekeket képviselve veti fel a székelyföldi autonómiának a biztosítását. Ugye, érdekes? Hisz a magyar kormány ezt erőteljesen nem képviseli.
De, ugye, önök előtt ismert az is, hogy Năstase román miniszterelnök egy ilyen csettintéssel azt mondta, hogy Moldáviában közel 800 ezer román állampolgárnak megadja az állampolgárságot. Ugye, önök előtt ismert az is, hogy ezelőtt egy évvel négypárti kezdeményezésre a Magyar Parlamenten belül, amit mi közösen, még akkor az MDF-fel szorgalmaztunk, a magyar határon kívül élő nemzeti kisebbségek gyorsított eljárású honosításának a kezdeményezését tettük le az asztalra. Akkor a négy parlamenti párt eldöntötte a tavalyi év novemberében, hogy szakértői csoportot hív létre annak érdekében, hogy erre a megfelelő törvényt megalkossa. Azért is mondtam, hogy Magyarországnak elsődleges érdekének kellene lennie, hogy valóban az autonómiát ott, ahol többségben élnek a magyarok, megkaphassák. Valóban, Magyarországnak elsődleges érdekének kellene lennie, hogy a gazdasági határokat úgy kitolja, hogy lehetőleg a határon túl alakuló magyar gazdasági társaságok magyar munkaerővel adott esetben, mondjuk, a gránitot vagy a szlavóniai fát újból ki tudják termelni. Ezáltal erősödik a magyar nemzet, ezáltal erősödik a magyar nemzettudat, és ezáltal erősödik a magyarság is. És azért is mondom furcsának ezt az egész dolgot, hisz két alkalommal terjesztettük be a Magyar Parlament elé a gyorsított eljárású honosítás kérdését.

(18.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök a kormányzó párti oldalról mind a két alkalommal kellő tisztelettel lesöpörték ezt a kezdeményezést. Amikor tavaly és ebben az évben is az Európa Tanácson belül vita volt az autonómia kérdéséről, jómagam is feltettem Năstase úrnak ezt a kérdést. Akkor egy kézlegyintéssel azt mondta, hogy autonómia esetleg a közigazgatás területén lehetséges.
Ma már nagyon jól tudjuk, és itt van a dél-tiroli példa: Ebner úr viselkedése, illetve viseltetése a magyarok iránt példát fog szolgáltatni arra, hogy ha ő felveti az Európai Parlamenten belül, akkor egészen biztos, hogy lesz olyan nyomás, amely a határon túl élő magyarok esetében, ott, ahol többségben élnek, valóban a gazdasági területen is meg fogják kapni az autonómiát. Bízom abban, hogy vasárnap a magyar állampolgárok is így fognak dönteni, hiszen büszkék vagyunk erre a Parlamentre, amely Európa egyetlen ilyen csodálatos parlamentje, amelyet valóban a magyarok, magyar anyagból, teljes egészében a magyar nemzet, magyar büszkeséggel együtt tudott létrehozni és megalkotni. Szeretném átadni azt a plakátot, amelyet mi, nemzeti fórumosok a vasárnapi szavazásra az igen buzdításra kívántunk megalkotni. Ez valahol emlékeztet a határainkra, amely egy kissé a kenyérre is hasonlít. (Felmutatja.)
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban. - Odalép a határon túli magyarok csoportjához, kezet fog mindegyikükkel, és átadja a plakátot.)