Levél Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak
2005.01.10. 14:13
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ön igazságosabb Magyarországot hirdetett meg. A sors azonban nem volt igazságos 800.000 emberhez, akik egészségkárosodottak, munkaképességűk nagy részét elvesztették. Ezek közül az emberek közül a munkára váróknak jelenleg csak körülbelül 15-20%-a tud dolgozni az EU-ban szokásos 55 % helyett. Ezt a foglalkoztatást a többszörösen módosított 8/1993 EüM-PM együttes rendelet alapján normatív támogatással segíti az állam. A társaságok egy része a feltételek teljesítése esetén a számítási alap 135%-át még a kijelölt célszervezetek a számítási alap 150-380%-át kapják normatív támogatásként azonos követelmények mellett.
2003 évben az állam 52.369 fő foglalkoztatását támogatta 46 milliárd forinttal, 2004 évben várhatóan ez az összeg 63 milliárd forint körül lesz közel 70 ezer főt érintve.
Szükség van a rendelet módosítására minden érintett szerint. A rendeletalkotó az átláthatóságot, a költségvetési teher csökkentését /maximalizálását 52 milliárd forintra/, az EU-konform szabályok kialakítását, a visszaélések kiszűrését jelölte meg fő célként.
Az érintettek szerint szükség lenne a rendeletben rejlő betegségcsoportok közötti diszkriminálás felszámolására és a már említett 55%-os foglalkoztatási arány elérésére is.
Felmerül annak az igénye is, hogy egy ilyen nagy létszámú társadalmi csoport több tízmilliárdos éves költségvetési támogatását magasabb rendű jogszabályban, törvénybe kellene szabályozni. A nemzetgazdaság számára sem közömbös, hogy ez a 800.000 fő adó és járulékfizető aktív kereső, vagy csak az eltartottak számát növeli.
A rendelet módosítás helyes módja az lenne, ha vizsgálatok készülnének hogyan tudnak eredményesen működni azok a társaságok, akik az alacsonyabb támogatás mellett azonos feltételekkel foglalkoztatnak. Ez az alacsonyabb támogatás azt jelenti, hogy az 1 főre jutó minimálbér esetén jelentkező minimális, a munkavállalónak és után kifizetett költség 120.000 forint, melyből az állam 64 ezer forintot vállal magára kéthavi finanszírozás után. Ebben a foglalkoztatási formában nincsenek visszaélések, hiszen egy vak vagy értelmi fogyatékos embernek, aki iskolázatlan és beilleszkedési, lelki problémákkal is küzd igen nehéz 60.000 forintot megtermelni nagyon egyszerű, betanított munkákból, főleg ott, ahol komolyan veszik a foglalkoztatási célrehabilitációt is, nem kizsákmányolják, hanem fejlesztik, de legalább szinten tartják a dolgozók maradék munkaképességét.
A társaságok egy részét célszervezetnek jelölik ki, mely kijelölés formális, semmi többlet követelménynek nem kell eleget tenniük, viszont az egy főre jutó költségvetési támogatás 112-190 ezer forint között van, ami a fentebb számolt, szükséges minimál költségnek a másfélszerese.
Természetesen ezeknek az emberek is van termelési árbevétele, ami növeli a társaság bevételeit. Ezek a bevételek sok esetben pedig nem a támogatottak érdekében kerülnek felhasználásra, sőt előfordulnak olyan visszaélések is, hogy egy-egy célszervezet kizárólag a normatív támogatás egyéni érdekek szerinti felosztására jön létre.
A FMM-ICSSZEM-PM rendelet tervezete szerint - mivel 52 milliárd forintba maximálta a költségvetési támogatás lehetőségét a 2005-ös költségvetés ? be kell fagyasztani a társaságok támogatását a 2003 év decemberi létszám szerint, illetve a számítási alapot csökkenteni kell 53.000 forintról 50.000 forintra, miközben a minimál bér 57.000 forintra emelkedik.
Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy egyrészt azonnali elbocsátásra kerül az a körülbelül 18.000 fő, akik 2004-ben kaptak munkalehetőséget, illetve éppen azok az integrált munkahelyek szűnnének meg, akik az alacsonyabb támogatás mellett eddig eredményesen foglalkoztattak. A célszervezeteknél (ezen belül a visszaélőknél) pedig csak a jövedelmezőség csökkenne, illetve továbbra sem lennének rákényszerítve a gazdaságilag is eredményesebb, kevesebb normatív támogatást igénylő gazdálkodási módszerekre.
Ha már a költségvetés arra kényszerül, hogy csökkentse a 800.000 megváltozott munkaképességű foglalkoztatásának támogatására fordítható összeget, akkor ezt úgy kellene tennie, hogy minden megváltozott munkaképességű után azonos mértékű támogatás járjon, és ez ne haladja meg fejenként a 100.000 forintot. Ha ez az azonos elbírálási elv kerülne bevezetésre, akkor közelebb kerülnénk ahhoz, hogy a rendelet EU-konform legyen, és ugyanakkor csökkenő támogatás mellett is azonos létszámot lehetne foglalkoztatni a bővítés lehetőségével, figyelembevéve a minimálbér emelkedéséből eredő munkáltatói terhek növekedését is. A tervbe vett célszervezeti akkreditáció legyen minden munkáltató előtt egyformán nyitott, legyen ez a feltétele a normatív támogatásnak. A munkáltatókat pedig ha egyenlő elvárásoknak tesznek eleget, akkor egyenlő támogatási normák is illessék meg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának érdekében.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérem, hasson oda, hogy a készülő rendelettervezetben semmiképpen ne következhessen be a megváltozott munkaképességűeknek létrehozott munkahelyek bezárása. Annál is inkább, mert a hátrányos térségekben, - például a volt bányavidékek, nehézipari múltú településeken - igen nagy szükség van a nem hasznosítható képzettségű megrokkant embereknek új, rehabilitációs munkahelyek létrehozására.
Budapest, 2004. december 13.
Tisztelettel:
Ékes József
független országgyűlési képviselő
Veszprém megye 1. számú választókerület
Nemzeti Fórum
1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.
telefon: 441-5147, fax: 441-5978
e-mail: jozsef.ekes@parlament.hu
|