Németh elismerte: átadott egy listát

Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök tegnap nyilatkozatban foglalt állást az ügynöklista ügyében. Elismerte, hogy ő ugyan átadott egy listát utódjának, Antall Józsefnek, de sem szerkezetére, sem a lista egészére nem emlékszik - állítja. A volt miniszterelnök azt mondta: nem tudja, hogy az általa átadott lista milyen viszonyban van az internetre Szakértő 90 aláírással feltett, 219 nevet tartalmazó névsorral. "Többen úgy nyilatkoztak, hogy az internetre felkerült lista megegyezik vagy csak minimálisan tér el attól a listától, amelyet én Antall Józsefnek, majd néhány héttel később a hivatalában vele folytatott beszélgetést követően, egy, a miniszterelnök úrtól kapott másolattól, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök úrnak is átadtam" - írja Németh, aki nyilatkozatában hangoztatja azt is: nem készített magának másolatot a listáról. Az anyag valóságtartalmának megállapítása szakszolgálati feladat - írta a volt miniszterelnök, aki megemlíti: a listát a belügyminisztérium megbízott vezetője, Gál Zoltán továbbította részére. (Németh Miklós mai, a Távirati Irodának adott nyilatkozatának tejles szövegét ide kattintva olvashatja.)

Gál Zoltán zavaros nyilatkozatai

Gál Zoltán nyilatkozata az ügyben enyhén szólva is ellentmondásos: tegnap elismerte, hogy elküldött a Miniszterelnöki Hivatalnak olyan belügyminisztériumi anyagokat, amelyeket megítélése szerint az átadás-átvételnél át kellett adni Antall Józsefnek, ám - tette hozzá - az iratokat nem nézte végig, mert az több száz oldalas volt. A szocialista képviselő annyit elismert: "nem tartja kizártnak", hogy az általa átadott iratanyagban volt olyan lista, amit Németh átadott Antallnak.

Korábban Gál a Magyar Nemzetnek még cáfolta, hogy neki vagy a BM-nek köze lenne a Németh-listához, mivel az átadás-átvétel idején - indokolt a politikus - a titkosszolgálatok már nem tartoztak a Belügyminisztériumhoz.

III/III-as lista egy honlapon

A Heti Világgazdaság honlapja ma közzétette a BM III/III. Csoportfőnökség központi állományának tagjainak, illetve a megyei osztályok vezetőinek nevét az 1989-es állapot szerint. Mint a honlapon írják, e személyek szervezték a hálózatot, gyűjtötték és értékelték a hálózaton kívüli információkat, összehangolták az állambiztonsági rendszer különféle szereplőit. Az 1989-ből származó listán - a központot illetően - 206 tiszt és főtiszt szerepel.

Eltűnt és visszatartott iratok

A múlt rendszer titkosszolgálati iratainak háromnegyede már átkerült a Nemzetbiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába - hangzott el az iratok átadását felügyelő független bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján. Gálszécsy András, az Antall-kormány volt minisztere elmondta, hogy mintegy 50 ezer olyan levéltári egység van, amelyet át kell vizsgálniuk. Már a 80-as évek anyagánál tartanak, és 1990-hez közeledve egyre több az olyan irat, amelyet vissza akarnak tartani a szolgálatok. A kutatók arról is beszéltek, hogy a rendszerváltás időszakában személyes utasításra semmisítettek meg iratokat, amikor már érzékelhető volt, hogy megváltozik a politikai berendezkedés.

A bizottság munkájára vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a pártpolitikai kéréseknek megfelelően kiszélesítsék az átvizsgálandó állambiztonsági iratok körét - hangzott el. Vida István történész, a bizottság elnöke elmondta: az iratok zöme a szervezetek tevékenységével foglalkozik, és három típusra oszthatók: egyik a titkos szervezetek működéséről szól, itt több személyzeti anyag is található. A második csoportban a hálózati iratok, beszervezési és munkadossziék találhatók, míg a harmadikban a személyi, személyzeti iratok vannak, melyek leginkább a belügyminisztériumból kerültek ki. Itt vannak a szigorúan titkos tisztek anyagai is. Vida István szerint az átvizsgált dokumentumokból kiderült: a titkosszolgálatok anyagi helyzete nem volt jobb, mint az ország általános gazdasági állapota - hangzott el az Info Rádióban. Az elnök kitért rá: az iratmegsemmisítésekről készültek jegyzőkönyvek, ám azt nem tudta megmondani, hány dokumentumot semmisítettek meg a rendszerváltás időszakában feljegyzés nélkül.

A 2003-ban alakult bizottság májusban készíti el végső jelentését az 1944-1990 között keletkezett titkosszolgálati iratok átadásáról.