TRIANON 85 ÉVE
Kiss Endre József 2005.09.19. 19:18
Önmagában szép és példamutató az, hogy a nagyvilágban szétszórt honfitársaink számos közösségéhez hasonlóan, a sárospataki civil szervezetek közadakozásának, a polgári körök szervező munkájának köszönhetően, a kollégiumi Iskolakertben mi is Trianon-emlékfákat ültethettünk. Melléjük Bálint István fafaragó polgártársunk álmodta és faragta meg, szatmárcsekei csónakos fejfák ősi formájára az emlékoszlopot Trianon 1920 felirattal, a koronás középcímerünkkel, a jellegzetes lombozatú magyar életfával. Az oszlop a maga nemes egyszerűségében a népi emlékezet igazságát hirdeti. Még konkrétabban és ékesebben prédikálnak a reá rótt Wass Albert-versnek a Hontalanság hitvallásának a sorai:
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
A verset - minden versszakával - Nagy Zsolt szólaltatta meg, amikor az emlékoszlop avatására szeptember 10-én, szombaton délután sor került. A nemzeti imádság hangjai után Erdő Zoltán tárogatóművész játéka készítette elő az oszlop leleplezését, amit a - kb. 200 főnyi - közönség tapssal köszöntött. A cserkészek nemzeti lobogókkal álltak őrt az új emlékhelyen. A történelmi egyházak képviseletében Telenkó Miklós görög katolikus lelkész, Kormos Csaba római katolikus plébános és Virágh Sándor református lelkipásztor végeztek liturgikus és igeszolgálatot. Reményik Sándor : Nem nyugszunk bele c. versét, Götz Gábor mondta el, s a 8-kor Színház rövid, tartalmas előadása vallott az ifjúság hitéről, hazaszeretetéről. Megrendítő élmény volt - a helybélieknek és mindazoknak, akik ismerték - a közülünk nemrég a minden élők útján elment Pécsvárady Botond hangját felvételről hallani, ami a közéleti bátorság, az iránymutató ügyszeretet meghatározó élményeire ébresztette a hallgatóságot, s a mélyen gyökerező kapcsolatokat, a közös emlékeket idézte. A 8-kor Színház nem csupán a műsorával, de az alkalomhoz méltó megközelítésével is érdemelten aratott sikert.
Hasonlóképpen Tamás István tartalmas beszédével, aki a nyár folyamán Sárospatakon megalakult Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) nevében szólalt fel. Hallhattuk még az Összetartozunk - Kárpát-Medencei Nemzeti Szövetség szószólóját, Világhy Józsefet, s végül a költőként, nyelvtudósként ismert Kiss Dénest, mint a Trianon Társaság országos elnökét.
Beszédeiket és a székely himnusz eléneklését követően a tárogató szava mellett helyezték el Trianon-fánál az emlékezés koszorúit : - a Horthy Miklós Történelmi Társaság, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Nemzeti Fórum Egyesület, a 8-kor Színház, az Összetartozunk - Kárpát-medencei Nemzeti Szövetség, a pataki Polgári Körök, a Sárospataki Konzervatív Kör, a Trianon Társaság, valamint a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokraták Szövetsége, a Magyar Igazság és Élet Pártja.
Az alkalom a Szózat éneklésével véget ért, de nem fejeződött be, mert a jó hangulatú együttléten a vidékről is hozzánk látogató, s egymásra talált magyarok késő éjszakába nyúló beszélgetés, hasznos véleménycsere után, a nemzeti tudatukban erősödve, élményekkel feltöltekezve térhettek haza.
Trianon ma nekünk annyit jelent, mint szétszakított családok, nemzet-részek, nemzedékek százezreinek és millióinak soha tisztességesen nem kezelt, be nem gyógyított sebeinek fájdalmát, a megismételt nemzetgyilkossági kísérlet, a többszörösen legázolt ország és igaztalanul megbélyegzett magyarság fiainak tragédiáját feldolgozni. A magyar tájba illeszkedő oszlop azokat a történelmi tényeket tudatosítja, melyeket nálunk fél évszázadon át a mai napig elhallgattak a legszélesebb nyilvánosság elől, vagy éppen meghamisítottak.
Nagy adósságot törlesztett tehát a lakosság a város új emlékhelyének megteremtésével.
Nincs immár semmi akadálya annak, hogy mostantól Sárospatakon, minden esztendőben, a június 4-én 16,30 órakor aláírt, a magyarságot azóta is külső és belső trianoni csonkolások sokaságával sújtó diktátumot és következményeit a Trianoni Emlékoszlop mellett, nemzeti gyásznapon értékeljük.
|