A rendezvény elején Martonyi János, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke gratulált a ma 75. születésnapját ünneplő Mádl Ferencnek. A volt köztársasági elnök felesége társaságában személyesen is részt vesz a 10 esztendős egyesület rendezvényén. Martonyi János felidézte, hogy a volt államfő korábban elnöke volt a szervezetnek. Úgy fogalmazott: beszélhetne az államháztartási hiány és az adósságnövekedés üteméről, de nem teszi, mert véleménye szerint nincsenek megbízható számok. Ki hisz még a magyar kormánynak, hová lett a hitelünk? – tette fel a kérdést a szónok, aki szerint ha egy kormány becsapja az embereket, és elhiszi saját propagandáját, akkor becsapja saját magát is. Ha valaki nem szavahihető, akkor leminősítik – fogalmazott Martonyi János. „Erősebbek vagyunk lelkileg és szellemileg, mint tíz éve. (…) Kezdünk kiszabadulni az előre meghatározott sémákból, (…) bízunk és hiszünk saját magunkban, ennek az országnak és nemzetnek a jövőjében – jelentette ki az inforadio.hu szerint Martonyi János.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, Orbán Viktor beszéde elején felolvasott egy Pécsett kapott levelet, amelynek szerzője a kormányoldal „nagy jólétről” szóló korábbi nyilatkozatát figurázta ki.

2005: A beletörődés éve

2005 a beletörődés éve volt – mondta el beszédében Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a költségvetés hiánymértéke a választásokra eléri a 10 százalékot, az államadósság növekménye pedig 3 év alatt annyi, mint amennyit Kádár János vett fel 30 év alatt – mondta el Orbán Viktor. A Fidesz-elnök szerint „aggastyántól csecsemőig” minden ember vállát 1,5 millió forint adósság nyomja, a magyar gazdaság nem a saját lábán áll. 100 forint érték előállításához 150 forintot kell felvenni – tette hozzá a volt kormányfő. – Ha elfogadjuk, hogy a részvétel a fontos, nem a győzelem, akkor mindent elveszítünk, még a részvétel lehetőségét is – fogalmazott a pártvezető.

Orbán Viktor felemelte a szavát a kishitűség ellen, amelynek dacára a polgári kormány alatt felépült a párkányi Duna-híd és a Nemzeti Színház. A további eredmények között említette a gyermekek után járó adókedvezményt, az erdélyi magyar egyetemet, a magyarigazolványt és az otthonteremtési támogatást.

A Fidesz–MPSZ: A jelen és a jövő szövetsége

A 2005-ös év a Fidesz, a polgári erők számára sorsdöntő volt – jelentette ki az elnök. A Szövetséget 2003-ban hozták létre, s 2004-ben megnyerték az EP-választást – ezzel az eredménnyel megelégedne a Fidesz a most következő választásokon is, tette hozzá Orbán –, de csupán 2005-ben dőlt el, hogy ez a szövetség nem csupán a jelen, hanem a jövő szövetsége is.

A polgári erők Orbán szerint megértették: a vereség is az élet része, s ha tanulnak belőle, az a javukra válik. „Nem vagyunk már olyan fiatalok, hogy mindig igazunk legyen!” – fejezte ki Orbán. A Fidesz megérett – mondta az elnök, s aki megérett, az tud figyelni a másik emberre, képes megérteni őket. A 2005-ös év bebizonyította, hogy Magyarország bízhat a Fideszben.

A mai hatalom politikája: luxuspolitika

A 2005-ös esztendő a kormány politikájáról is sok mindent elárult az elnök szerint. A mai hatalom politikája luxuspolitika, s ebből az embereknek elegük van, ezért fogyott el a kormány iránti bizalom. A jelenlegi kormány „ennyire és nem többre” képes.

Az embereket nem meggyőzni kell, hanem megkérdezni és meghallgatni, és ez volt a konzultációk oka – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a sikerek és kudarcok tapasztalata éretté tette és megerősítette a Fideszt.

2005 a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt – folytatta a volt miniszterelnök. Orbán Viktor úgy látja, a luxuspolitika világa soha nem fogja megérteni a kiszolgáltatott emberek helyzetét.

A jövő feladataira áttérve az elnök azt mondta: „az utóbbi időben nem vesszük jól a kanyarokat, pedig most éles kanyar következik”. A „veszélyre figyelmeztető táblák”, azaz a kudarcok között említette a nemzetközi hitelintézetek által bejelentett leminősítéseket és „a konvergenciaprogramra kapott elégtelen” osztályzatot.

Elvált egymástól jólét és munka

A mostani országjárás során öt fontos kérdés merült fel – jelentette ki Orbán Viktor. Az első ezek sorában a munkával összefüggő kérdések. Az elnök számításai szerint ma 400 ezer munkanélküli van magyarországon, s újabb 300 ezer embernek „hébe-hóba” van csupán munkája. Így összesen mintegy 700 ezer embernek nincs biztos kenyérkereseti lehetősége, elvált egymástól a jólét és a munka – jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak egy munkaalapú gazdaság felé kell fordulnia, mert „havi 70 ezer forintból nem lehet megélni”.

A mezőgazdaság kapcsán Orbán Viktor kijelentette, hogy az agrártárca élére a gazdatársadalom képviselőjét kell kinevezni. Ma a hivatalos propaganda azt mondja, hogy a magyar gazdák minden támogatást megkaptak, de a gazdák nem ezt mondják. Orbán szerint egyetlen ország sincs Európában, sehol nem fordulhatna elő, hogy a kormány a saját országának gazdái ellen folytassa az agrárpolitikáját.

A Fidesz elnöke a munkanélküliséggel kapcsolatban elmondta: két nagyon veszélyeztetett csoport van ma Magyarországon: az 50 éven felüliek, akik attól félnek, ha elveszítik munkájukat, sehova nem kellenek majd ; a másik veszélyben lévő csoportja a társadalomnak: az asszonyok. A munkanélküliek magas száma s a munkahelyek megszűnése azt jelenti, hogy nem csupán az új munkahelyek megteremtése a cél, hanem a meglevők megtartása is fontos. Mindkét célt szolgálja Orbán szerint az a javaslat, hogy a tb-járulékot 29 százalékpontról 19-re kell csökkenteni. Orbán kijelentette: amennyiben a Fidesz fog kormányozni, ezt már ebben az évben megteszik.

Orbán Viktor azt mondta: tavaly mintegy hatvanezer ember veszítette el munkahelyét, s ezzel kapcsolatban megkérdezte: kiszámolta-e már valaki, hogy mindez mennyibe kerül. Orbán számításai szerint 220 milliárdot veszített az ország a hatvenezer új munkanélküli miatt.

A fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban megjegyezte: az iskolákból kikerülők 20 százaléka úgy kezdi az életét, hogy azt érzi: nincs rájuk szükség. Az Orbán Viktor által a beszélgetésbe bevont egyik fiatal azt mondta, társai közül többen azon gondolkodnak, külföldre mennek a diploma megszerzése után, mert nem kapnak itthon munkát. Orbán szerint azt szokták mondani a magyarokra: idegesek, nem toleránsak. Ezzel kapcsolatban az elnöknek eszébe jut az a mondat, amit nemrég mondott Gyurcsány Ferenc: Magyarországon az a baj, hogy a fiatalok nem akarnak külföldre menni, nehezen mozdulnak. Ezt a mondatot a magyarok meglepő nyugalommal fogadták az elnök szerint, s nem akadt egyetlen ifjúsági szervezet sem, amelyik azt mondta volna: fogja a miniszterelnök a jó ötleteit, s menjen el ő innen.
A Fidesz elnöke úgy vélte: az nem baj, ha valaki külföldre megy, tanulni, dolgozni, az a baj, ha nem jön vissza. Márpedig a szülők nem azért nevelték a gyerekeiket, hogy csak a külföldről hazaküldött képeken lássák őket. Orbán szerint olyan hazát kell teremteni, ahová érdemes hazajönni a fiataloknak.

Radikális béremelés

Ehhez az szükséges – mondta Orbán Viktor –, hogy radikálisan emelni kell a béreket, fizetéseket. Ha alacsonyan maradnak a bérek, elveszíthetjük a legképzettebb munkaerőt, s ezzel az ország versenyképességét is.
A segély is fontos – jelentette ki –, de nem megoldás. „Nem gyógyszer, hanem csak fájdalomcsillapító” – mondta Orbán, aki szerint az igazi orvosságot a munkahelyteremtés jelenti.

Orbán úgy látja: a munka és a közlekedés szorosan összetartozik, ezért meg kell változtatni azt a szemléletet, amely szerint a személygépkocsi luxuscikk. Csökkenteni kell a közlekedés költségeit – jelentette ki, majd azzal érvelt, hogy Magyarországon egy kilométer autópálya-használat mintegy 51 forintba kerül, míg az osztrákok csupán 9, a svájciak 4, de a szlovákok is csak 18 forintnak megfelelő összeget fizetnek mindezért. Ez egy munkaellenes szabály – mondta –, s ezt meg kell változtatni.

A romák ügyében elhangzott, hogy számukra a felemelkedés útja az iskolán és a munkán keresztül vezet, de ehhez munkahelyeket létrehozó gazdaságpolitika kell. A Fidesz újra bevezetné az iskoláztatási támogatást, azaz a családi pótlékot csak akkor kapnák meg a családok, ha gyermekük valóban iskolába jár. Egy másik felvetésre elmondta: a Fidesz ellenzi azt a gyakorlatot, amely a roma gyermekeket elszakítja a családjuktól.

A család ellentétes a piaccal

A családról szólva Orbán kifejezte, hogy szerinte nem mindenki ugyanazt érti e kifejezés alatt Magyarországon. Orbán szerint a család a gyermekekkel azonos. A család ellentéte a piacnak, a versenynek, az önzetlen gondoskodás terepe. Orbán statisztikákra hivatkozva közölte: a családban élők 5-8 évvel tovább élnek és egészségesebbek is, mint az egyedülállók. Hivatkozott azokra a statisztikákra is, amelyek a magyarokat az egyik legindividuálisabb népként jellemzik, csupán bizonyos angolszász országok előznek meg bennünket ebben, ám azokban Orbán szerint nem teremtődött mégsem ilyen könyörtelen világ, a demokrácia és a közösségi élet évszázados hagyományai miatt. Azonban az is igaz, hogy a magyarok a legcsaládszeretőbb népek közé tartoznak – mondta Orbán. A magyarokban nagyon erős az otthonteremtés vágya is. A mai adórendszer azonban vállalkozás-, család- és adóellenes – jelentette ki a politikus a gazdasági konzultáció tapasztalataira hivatkozva.

A pártvezető újabb kérdésekre válaszolva felidézte, hogy a Fidesz egy már beterjesztett javaslatával megváltoztatná a büntető törvénykönyvet a 60 év felettiek és a kiskorúak fokozottabbak védelme érdekében. „A tb-járulék csökkentésével lesz elég ereje a gazdaságnak ahhoz, hogy 2010-ig be tudjuk vezetni a 14. havi nyugdíjat” – ígérte az elnök.

A romák ügyében elhangzott, hogy számukra a felemelkedés útja az iskolán és a munkán keresztül vezet, de ehhez munkahelyeket létrehozó gazdaságpolitika kell. A Fidesz újra bevezetné az iskoláztatási támogatást, azaz a családi pótlékot csak akkor kapnák meg a családok, ha gyermekük valóban iskolába jár. Egy másik felvetésre elmondta: a Fidesz ellenzi azt a gyakorlatot, amely a roma gyermekeket elszakítja a családjuktól.

Kisebb áramszámla

„Magyarország ma olyan ország, ahol – pestiesen szólva – a családokat ott veszik le, ahol tudják” – mondta el Orbán Viktor, amikor az egyik hozzászóló a gázárról kérdezte. Az elnök a luxusprofit letörését ígérte: ha lesz politikai változás Magyarországon (…), akkor a számlák kisebbek lesznek.

Ingyengyógyszer

A gyógyszerek ára 3 év alatt átlagban 30 százalékkal, de néhány szívgyógyszeré 100 százalékkal növekedett – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint a 3 évnél fiatalabbaknak és a 60 évnél idősebbnek a legfontosabb gyógyszereket térítésmentesen biztosítaná a Fidesz-kormány.

Meg kell gyógyítani a magyar egészségügyet, amelyet nem lehet tovább csupán a benne dolgozók hivatástudatára építeni – jelentette ki a Fidesz-elnök. Kifejtette: 2500 orvos és 700 szakdolgozó hiányzik, miközben egy kezdő orvos fizetése 80 ezer forint. Évente 1200 orvost kellene képezni, de Magyarország csak nyolcszázat képez. Ráadásul a frissen képzett orvosok is elmennek – ha tehetik – nyugat-európai országokba – mondta Orbán. Ez persze nem csoda szerinte, hiszen egy kezdő orvos fizetése nyolcvanezer forint körül van.

A kórház-privatizáció kapcsán a pártelnök egyértelművé tette: az egészségügyet az állami felelősség körében kell tartani. „Az álam nem bújhat ki a felelősség alól, és nem szolgáltathatja ki polgárait az üzleti életnek!”– jelentette ki. Orbán megemlítette a népszavazás eredményét is, amelyben olyan elsöprő volt a kórház-privatizációra nemet mondók aránya, hogy demokratikusan megválasztott kormánynak nem szabadna azt a gyakorlatot folytatnia, miszerint különböző megoldásokkal engedik kicsúszni a köz kezéből a kórházakat. „Csúnya játék” zajlik – folytatta Orbán –, hiszen a kisebbik kormánypárt politikusai időnként felállnak, és elmondják, hogy az állam nem jó tulajdonos, arról viszont nem szólnak, hogy jelen pillanatban éppen ők a tulajdonosok, illetve a gazdák. A PM ezek után elvonja a pénzt a kórházaktól, s akkor az SZDSZ újra feláll, s elmondja: mi megmondtuk, nem csoda, hogy csődbe mennek a kórházak, s akkor megérkezik a végső verdikt: vagy hozzájárulnak a privatizációhoz, vagy bezárjuk a kórházat. Ezért Orbán szerint meg kell védeni a kórházakat. A Fidesz nem akarja útját állni a magánkórházak működésének, sőt, mindenkit biztat, hogy csak bátran építsen újat és működtessen – de ha nekik megéri, akkor az államnak is megéri – jelentette ki.

Az árakkal szemben nem vagyunk olyan kiszolgáltatottak

Orbán Viktor szerint a magyar polgárok korántsem olyan kiszolgáltatottak az áremelésekkel szemben, mint azt gondolják. A magyar kormánynak ugyanis kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel megvédheti polgárait a luxisprofittal szemben. A kormány szabja meg többek között a villamosenergia, a gáz, a gyógyszer, a vasúti közlekedés, a kötelező felelősségbiztosítás árát. Ha a kormány a polgárok oldalán áll, nem a luxusprofitot érvényesíteni akaró nagytőke oldalán, akkor megvannak az eszközei, hogy megvédje a magyar polgárokat.

Otthont mindenkinek

Az otthonteremtésről szólva Orbán azt mondta, hogy az emberek sokszor összekeverik a lakásépítéssel azt. Pedig az otthon, az egy kis birodalom. Az otthon az a hely, ami a biztonság és a szabadság levegőjét árasztja. Különösen fontosnak nevezte Orbán a szegények számára az otthont, mert számukra jószerivel csak otthon érhető el. Magyarországon a Fidesz számára az a cél, hogy mindenkinek legyen saját otthona. Orbán azt szeretné, ha Magyarország 3,5 millió kis birodalom, azaz otthon szövetsége lenne. Az otthon nem életcél vagy luxuscikk, hanem az ember szerves része. Ezért a kormány erkölcsi kötelessége, hogy az otthonteremtés ügyét kellő gonddal kezelje – mondta a volt kormányfő.

„Újra kell éleszteni a magyar szolidaritást"

A mostani országjárás egyik nagy tanulságának nevezte Orbán, hogy a változás már elkezdődött az országban. „Valami születőfélben van. Ugyan érzékelhető az országot uraló kilátástalanság, bizonytalanság, de ezzel szemben szerveződőfélben van egyfajta csak azért is hangulat” – jelentette ki Orbán. Egyre többen vannak, akik hiszik, hogy a győzelem a fontos, nem csupán a részvétel.

Valami újjászületik, amiről az elmúlt évek vadkapitalista tülekedésében elfeledkezett az ország, ami a közéletből és a politikából kiveszett – mondta Orbán. A történelem kíméletlen versenyfutásában elfeledkeztünk valamiről, ami korábban jellemző volt a magyarokra, „amikor megszálltak bennünket, amikor bombázásokat kellett elviselni, s még az ötvenes években is megvolt”: elfelejtettük azt, hogy mi magyarok nemcsak magunkra, hanem egymásra is számíthatunk, s nem csupán magunkért, hanem egymásért is felelősségel tartozunk – mondta a Fidesz elnöke, aki szerint a szolidaritás veszett el: elfelejtettek a magyarok szolidárisak lenni egymással, pedig ez az egyik legfontosabbb érzés, ez a keresztény tanítás egyik olyan eleme, amelyet más vallásúak vagy a nem hívők is magukénak érezhetnek, ez az a közös alap, amin együtt állhatnak jobb- és baloldaliak.

„Ki kell mondanunk, hogy kell lenni a világban egy helynek, ahol a magyar emberek előnyt élveznek minden más nemzet fiaival szemben. Ez a hely Magyarország” – mondta. „Bárhová is menjünk a világban, egészen, biztos, hogy hátrányból indulunk más nemzet polgáraival szemben”, ezért kell egy olyan hely is a világon, ahol mi vagyunk a kivételezettek. Az lesz a választás tétje Orbán szerint hogy újra tudjuk-e éleszteni a magyar szolidaritást.

„Ma nem az a tét, hogy rabok legyünk vagy szabadok, ma az, hogy győztesek leszünk vagy csak résztvevők, vagyis vesztesek, beletörődünk, hogy évről évre rosszabb, vagy elhisszük, hogy élhetünk jobban is. Ez a kérdés, kedves barátaim, hát válasszatok” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés