1.

Az Országgyűlés plenáris ülésein a ciklusban 39-szer szólaltam fel, 3 óra időtartamban. Ezek közül is kiemelenedő az a két önálló törvényjavaslat, amit a privatizáció leállításával és a kis postákkal kapcsolatban terjesztettem be. Két országgyűlés határozati javaslatot (köztük a magyar termőföld védelméről), 29 kérdést fogalmaztam meg és hétszer interpelláltam.

A törvényalkotási munkában 54 módosító indítványt dolgoztam ki, amiből sajnos csak kettőt fogadott el a kormánytöbbség. Mint a Fidesz képviselőcsoport frakcióvezetőhelyettese, egyes törvényekhez vezérszónokként mondhattam el véleményemet. A négy éves ciklus egyes kiemelkedően fontos törvényeiről, példáúl az éves költségvetésekről, a Medgyessy és a Gyurcsány kormányok programjairól, az ország európai uniós csatlakozásáról alkottam véleményt.

Önálló országgyűlési javaslatot nyújtottam be még 2002. nyarán, a magyar termőföld védelme érdekében. Ebben azt fogalmaztam meg, hogy az uniós csatlakozásunk utáni 7 éves földvásárlási moratóriumot további 3 évvel toldjuk meg (H/86/2002). Mert ezzel azt segítjük elő, hogy az uniós magas földárakhoz hasonlitva, a magyar termőföldet, olcsósága miatt ne vásárolják fel uniós spekulánsok a magyar gazdák elől.
Másik ilyen javaslatomban azt szorgalmaztam, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék részét képező nemzeti vagyon maradjon állami tulajdonban (H/15632/2005.), mivel ez közvetve alaposan befolyásolja a kistermelők sorsát. Ugyancsak önálló törvényjavaslatot készítettünk Ódor Ferenc képviselőtársammal a postatörvény módosításához, hogy a 750 lélek alatti településeken, a megszüntetett kis-posta hivatalokat, önkormányzati kérésre, lehessen visszaállítani, ezzel is biztosítva az ott élők esélyegyenlőségét.

Emlékezetes marad számomra, amikor a Bortörvény vitája során, a Hegyaljai Hegyközségi Tanács kérésének megfelelően, sikerült "megvédeni" a Tokaji Aszu becsületét, hogy aszut továbbra is csak Hegyalján lehessen készíteni. Ez ügyben 4 párti tárgyalásokat kellett folytatni, hogy elfogadják módositó indítványaimat. A plenáris ülésen elmondott interpellációim és kérdéseimről, amit a zempléni polgárok érdekében tettem, a választókerület ügyeinek felsorolásakor teszek említést.

2.

A törvényalkotási munka "láthatatlan" terepe a bizottság, ami kevésbé látványos, mert nem jelenik meg a TV nyilvánossága előtt. Ebben a ciklusban is az Európai Ügyek Bizottsága alelnökeként dolgoztam. Részese voltam az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttmüködését szabályozó, 2004. évi 53. törvény kidolgozásának. Ebben sikerült elérni, hogy az egyszerü állampolgárok is, bizonyos esetekben, betekintést nyerhessenek az uniós politkákba. � Ha már egyszer az állampolgárok felhatalmazása alapján megszavazatuk az ország uniós csatlakozását, akkor biztosítani is kell számukra az információkat. Hiszen azt szeretnénk, hogy a polgárok minél többet megtudjanak arról az unióról, ami új lehetőséget teremt számunkra. Ebben a tekintetben többször adtam hangot annak, hogy a Kormány nem tájékoztatja időben és megfelelően a polgárokat, s ezzel, példáúl a vállalkozóink, hátrányt szenvednek az uniós versenytársaikkal szemben.

Ez vezérelt engem is, amikor a bizottságunkban megszerveztük a négy párti országjáró felvilágosító kampányt, az Európai Unióról. Igy 2002. novemberétől 2003. májusáig több száz településre jutottunk el, köztük Sárospatakra, és adtuk át ismereteinket a polgároknak.
Ugyancsak fontos feladatomnak tekintettem, - amit sajnos a Kormány elmulasztott megtenni - hogy a polgároknak reális képet adjunk az ország csatlakozásáról. Valóban felkészíthessük honfitársainkat az uniós tagságra. Négy év alatt 32 alkalommal szerepeltem az országos médiában (MTV 1 és 2, Duna TV, ATV, Hír Tv, Kossuth Rádió, Club Rádió). Fontosnak tartottam, hogy a választókerületben is tájékozottak legyenek a polgárok, a ZTV-ben a "Régiónk és az EU" müsor állandó szakértője és résztvevőeje voltam.
Sárospatakon, a Müvelődés Háza Ifjusági Klubja által elindított "Európai Uniós Klub" megszervezésében vettem részt. A Miniszterelnöki Hivatal 2002. novemberében, pedig meghívott az Európai Tökör és Füzetek szerkesztő bizottságába. 2004. május l.-je emlékezetes nap volt számunkra. Uniós tagságunkat a Bodrog közön, Kisrozvágy és térségében a "Határtiprás" ünnepség keretében szerveztem meg munkatársaimmal együtt, ahol a két nap alatt több mint ötezren fordultak meg.

3.

Szintén alelnöki tisztemmel összefüggésben kell megemlítenem, hogy a ciklus alatt 33 alkalommal képviseltem külföldön a Magyar Köztársaságot és Parlamentet, összesen 2,5 óra időtartamban szólaltam fel ezeken az üléseken (Koppenhága, Stokholm, London, Prága, Párizs, Róma, Athén, Varsó, Dublin, Bukarest, stb.).

A budapesti és az úniós bizottsági üléseken minden alkalmat megragadtam, hogy a zempléni térség érdekeit is megjelenítsem, igy a "szlovák tokaji" ügyében nemcsak a magyar Parlamentben, hanem az unió mezőgazdasági biztosánál is interveniáltam. Ugyancsak felhívtam az uniós illetékesenek a figyelmét, a kínai dömpingáruk veszélyére, ami miatt Zemplénben is sok száz munkahely szünt meg. A Visegrádi 4-ek konferenciáit mindig kihasználtam a regionális kapcsolatok építésére.

A ciklus alatt a zempléni térség számára két jelentősebb külföldi kapcsolatot építettem ki. A lengyelországi Krosno és Kárpátaljai Vajdasággal, ahol a tokaj bornak jó piacot találtunk. Ennek köszönhetően megélénkültek a regionális gazdasági (vállalkozói) és turisztikai kapcsolatok. Az ukrajnai Cherkassy várossal és megyével megindultak a konkrét kereskedelmi kapcsolatok.

Zemplénbe több nagykövetet hívtam meg, Sárospatakra és Sátoraljaujhelybe: az EU nagykövetét, aztán a német, az orosz, a finn, a holland, valamint a dél-afrikai, chilei és az amerikai nagyköveteket. Két gimnázium tanuló számára szereztem külföldi tanulmányi kirándulásra követségi támogatást. Bajba jutott zempléni honfitársainkon sikerült külföldön segíteni, kapcsoltaimon keresztül (Belgium, Anglia, Franciaország).

4.

Képviselői tevékenységem legizgalmasabb része a választókerületben végzett munka. Mivel több, mint 40 település (ma már 4 város is) tartozik a kerülethez, nem könnyű összehangolni, hogy időben és térben mindenütt eleget tehessek a helyi kéréseknek.

A 2002-2006-os ciklus alatt nem volt olyan települése a választókerületemnek, ahová ne látogattam volna el. Kiemelkednek az ünnepi alkalmak. Nemcsak a nemzeti ünnepeink során kértek ünnepi beszéd megtartására (42 alkalommal), hanem olyan eseményekre is meghívtak, ami egy-egy település saját ünnepét jelentette (német, szlovák, ruszin kisebbségi napok, az egyre gyakrabban megrendezendő falu-napok, szüreti-napok, stb). Az események közül kiemelkedik a 2004-es, uniós csatlakozásunk éve, amikor ugyan kevés pénzből, mégis sok településen együtt köszöntöttük az Uniót. Igy a négy eszetendő alatt összesen 285 alkalommal fordultam meg a választókerületben, különböző rendezvényeken.

A választópolgárokkal való találkozás fórumai voltak a "Faluparlamentek" (négy település) és a "Nemzeti Konzultáció" rendezvényei (öt település), ahol több százan mondták el véleményüket a politikáról, az ország és térségünk helyzetéről.

A választópolgárokkal való kapcsolattartás legbizalmasabb fóruma, a fogadóóra. Általában minden hónap elején, l nap délelőtt Újhelyben, délután pedig Patakon a Polgármesteri Hivatalokban, a második napon pedig vagy a Bodrogköz vagy Hegyalja egy-egy településén tartok fogadóórát. Megjegyzem, hogy példáúl Sárospatakon, minden alkalommal a fogadóórám ideje alatt felekerestem a Polgármester Urat, megkérdezve, tudok-é valamit segíteni.
Egy-egy ilyen napon, 12-20 polgár keres meg problémájával (nyugdij-, lakás-, kórházi kezelés-, kárpótlás-, álláskeresés-ügyében, stb.), akik ügyében sokszor hónapokig tartó levelezés és kilincselés hoz megoldást. De gyakran szólítottak meg az önkormányzatok és ipari- valamint mezőgazdasági társaságok sajátos problémáikkal. Például 2005-ben három vállalkozásnak segítettem a jogtalanul visszatartott áfa visszaigénylésében. Ilyenkor a helyszínen tájékozódom.
De gyakoriak voltak az egyes kistérségek önkormányzataival tartott közös megbeszélések, például Pálházán vagy Zemplénagárdon a Volán-járatok ritkitásái ellen együttesen léptünk fel; a 2002-es jégkárok ügyében Hercegkúton, a szüreti-válság miatt többször, Tolcsván tárgyaltunk.
A 2002 és 2006 közötti ciklusban, mint ellenzéki képviselő, minden rendelkezésemre álló lehetőséget megragadtam, hogy tiltakozzam a Medgyessy és a Gyurcsány Kormányok minden olyan lépése, intézkedése ellen, ami a Zemplénben élők véleménye szerint is, hátrányosan érintette (volna) a térséget.

Zemplén egész térésége

Zemplén aprófalvas településeit hátrányosan érintette a mobil-postai szolgálat egyoldalú bevezetése, ami Zemplénben és Abaujban több tucat kisposta bezárását eredményezte. Ez ellen Ódor Ferenc képviselőtársammal 2004. májusában interpelláltunk "Kudarcot vallott a mobil-posta szolgáltatás, avagy a falusi emberek akarata ellenére miért zárta be a szocialista kormány felügyelete alatt álló Magyar Posta Rt. a kistelepülések postahivatalait?" cimmel, és kétszer tartottunk Miskolcon sajtótájékoztatót.
Együttmüködtünk a Zemplén Település Szövetséggel, akik országosan 750 önkormányzat támogatásával országos tiltakozó akciót kezdeményeztek. Sajnos az összegyűjtött 60.000 aláírás sem bizonyult elégségesnek, hogy a Kormány megváltoztassa véleményét. Éppen ezért önálló törvényjavaslatot dolgoztunk ki és nyújtottunk be a "Postáról szóló 2003. évi CI. Törvénymódosításáról� 2005. szeptemberében. A kormánypárti többség ezt is leszavazta!

Amikor tudomásomra jutott, hogy a Volán Zemplénben és Abaújban 70 járatot akar megszüntetni, azonnal tiltakoztam ellene. Korábban Zemplénagárdon, majd Pálházán hívtam meg a térség polgármestereit, hogy együtt tiltakozzunk. Hosszas egyeztetés eredménye képpen csak néhány járatot szüneteltettek. Ugyancsak tiltakoztam az ellen a tervezett intézkedés ellen, hogy a megyében elsőként, mintegy a privatizációt előkészítvén, az újhelyi volánt bérbe adják külső vállalkozóknak. Ezzel tovább rontották volna a térség aprófalvas polgárainak az amúgy is megnyírbált esélyeit a munkábajáráshoz, a közlekedéshez, stb.

Zemplént érintő infrastrukturával kapcsolatosan, szorgalmaztam a Sátoraljaújhely-Mezőzombor vasútvonal rekonstrukcióját (pálya felújítás, jelzőberendezések, villamosvezeték). Ez ügyben kérdéseket tettem fel több alkalommal az illetékes miniszternek. Mivel a lengyel tranzit forgalmat érinti, sikerült Varsóban megnyerni a lengyel közelekési államtitkárt, egy közös, magyar-lengyel uniós pályázat jövőbeni beadásához. Ezzel még egy indokot sorakoztatunk fel, hogy a MÁV pályafelújítási terveibe továbbra is szerepeljen.
Jelenleg az ellen küzdök, hogy a MÁV, 2006 juliusától ne szüntesse meg, "átszervezés" címen a Sátoraljaújhely-Budapest Inter-City járatokat. Ez ügyben tárgyalásokat kezdtem Devecz Miklóssal, a MÁV személyszállítási igazgatójával.

Hegyalja

- Hegyalját érintően, a "szlovák-tokaji" ügyben tiltakoztam az ellen, hogy a Kormány plusz 300 hektárral több területet ismerjen el Szlovákiában tokaji szőlőt termő területként. Ugyanis már nem 3, hanem 7 település határában termelhetnek tokajit. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben ezen a plusz 300 hektáron közel 1,5 millió palack tokajival fogják a magyar hegyaljai termelők sorsát megkeseríteni. Ez ügyben interpelláltam ("A szlovák-tokaji megállapodás: Tokaj-hegyalja újabb Trianonja" cimmel) és több kérdést tettem fel az illetékes miniszternek. � Továbbá megbeszélést folytattam az unió mezőgazdasági biztosával.

- Tiltakoztam a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációja ellen. Interpellációmban és kérdéseimben ennek a hegyaljai kistermelőket érintő hátrányos voltáról szóltam. A privatizációt leállítandó önálló törvényjavaslatot is benyújtottam (T/15633). � A Kormány végül is belátta a helyzetet és eltekintett a TKH privatizációjától.

-Hegyalját illetően két szüreti alkalommal hívtam fel a Kormány figyelmét, a tarthatatlanul alacsony szőlő árakra. 2004. októberében, pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt hegyaljai szüretre hívtam meg, a sajtó útján, hogy maga győződjön meg a szőlőtermelők szomorú helyzetéről.

- Az Országgyűlés 2004. márciusában tárgyalta a Bortörvény módosítását. Felszólalásomban és módosító indítványaimban sikerült elérni, hogy továbbra is csak Hegyalján lehessen készíteni aszut.

Hegyköz

- Hegyköz legfontosabb munkaadója, a Hollóházi Porcellángyár. A Kormány komolyan foglalkozott a gyár privatizációjával. Ez ellen 2004. szeptemberében nyílt levelet intéztem Gyurcsány Ferenc akkori kijelölt miniszterelnökhöz, és tiltakozó megmozdulást szerveztem Hollóházán, ahol több százan gyültek össze. Az Országgyűlésben, pedig felszólalásomban adtam nyomatékot kérésünknek. � A Kormány végül is visszavonta privatizációs szándékát.
- Valamint sikerült azt is megakadályozni, közös összefogással, hogy még nagyobb leépítéssel lehetetlenítsék el a gyár és ezzel a hegyközi dolgozók jövőjét. (Igy is fájdalmas volt 78 dolgozótól ismét megvállni).
- Pálházán, a hegyköz polgármestereivel közösen tiltakoztunk a volán járatainak "átrendezése" miatt.
- Hegyközt illetően, módosító indítványokat nyújtottam be 2003. februárjában, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényjavaslathoz, a Sátoraljaújhely-Pálháza-Hollóháza-Kassa, európai-kerékpár út ügyében. Sajnos a Kormány elutasította! (Ezzel egy fontos idegenforgalmi beruházás lehetőségétől esett el a térség!).
- Füzérradványban létrehoztuk a "Füzérradványért Alapítványt", aminek elnöke lettem.
- Minden évben szervezem a Füzérradványi Kastélyban, az Ó-Év búcsúztató Koncertet, aminek bevételét a kastély fenntartására fordítjuk.
- A Füzéri-vár rekonstrukciójának folytatása sajnos leállt. Segítettem az önkormányzatot a várjátékok megszervezésében, valamint az ezzel kapcsolatos egyesület létrehozásában.
- Sikerült közbejárnom, hogy Pálháza önkormányzata, az uniós pályázaton elnyert iskolafelújítási támogatását időben kaphassa meg.

Bodrogköz

- A Bodrogköz legnagyob szabású beruházását, a Vásárhelyi Terv II. keretében tervezte a Kormány. Két és féléves késéssel, csak 2005 késő őszén indultak meg a munkálatok. Többször szorgalmaztam ennek a tervnek a végrehajtását. Példáúl a környezetvédelmi miniszternek feletett "Mikor, milyen ütemezéssel és milyen területeket érintően készül el a Cigánd-tiszakarádi árapasztó a Vásárhelyi-terv keretében?" kérdésemben.
- Szorgalmazója és megszavazója voltam annak a törvénynek, ami szabályozta a térség szenyvízberuházásainak, a tározóval egyidejű elkezdését. Ennek ellenére nem történt semmi. -Külön kezdeményeztem, hogy a miniszteri ígértenek megfelelően, 2005-ben Pácinban épüljön ki a szenyvíz hálózat (960 millió ft.), amit elutasítottak.
- Közremüködtem több bodrog-közi önkormányzat uniós pályázatában, sajnos sikertelenül.
- 2004. úniós tagságunk, nagyszabású közös ünnepség megszervezésében tevékenyen vállaltam részt, uniós források segítségével sikerült több ezer embert a határ két oldalán összehozni.
- A "Rákóczi-év" égisze alatt, a nemzeti kegyhelyként is számont tartott, borsi Rákóczi-kastély felújítására sikerült, kérdésemre válaszolva, a kulturális tárcától 60 millió forintnyi támogatást szerezni.
- A Bodrog-közben lévő hátrányos helyzetű önkormányzatok számára, amint erre többször felhívtam a Belügyminisztérium figyelmét ciklus a alatt, váltakozó intenzitással kaptak, un. "önhiki" támogatást.
- Dámóc önkormányzata kérésenek megfelelően, sikerült közbenjárnom a megyei és az országos Bányakapitányságnál, hogy a beruházást követő fűtési szezonban elindulhasson a gáz-szolgáltatás.
- Cigánd várossá válása után, az önkormányzat kérésenek megfelelően, szorgalmaztam a Belügyminisztériumnál, az okmányiroda pénzügyi forrásainak előteremtését.

Sátoraljaújhely

A Választókerület központja Sátoraljaújhely. A város polgármesterével folyamatosan tartom a kapcsolatot. Igy minden év elején egyeztetjük a beadandó pálylázatok ügyét. Sajnos a 1998-2002-es ciklushoz képest csak töredékét sikerült elnyerni.
- Szorgalmaztam az Igazságügyi Miniszternél, hogy a tervezett új, 400 munkahelyet teremtő, Büntetésvégrehajtási Intézetet, Sátoraljaújhelyben valósítsák meg. Ez ügyben példáúl kérdést tettem fel Bárándy miniszter úrnak, "Számithat-e Sátoraljaujhely egy büntetés-végrehajtási intézet építésére?" cimmel. Végül a Kormány mégis Tiszafüreden kezdte meg a beruházást.
- A polgármester úrral együtt kezdeményeztem a várost elkerülő út megépítését. Ezzel kapcsolatban a "Mikor folytatódik a Sátoraljaujhelyt elkerülő tehermentesítő út építése?" kérdésemre biztató válszt kaptam.- Mégsem fejeződött be a beruházás.
- Támogatást kértem a 2004-es, 2005-ös és 2006-os költségvetésekben módositó javaslataimmal az V. István Szakközépiskola rekonstrukciójára (572 millió ft.), amit elutasítottak.
- Támogatást kértem a Köveshegyi Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthona felújitásához (756 millió ft.), amit szintén elutasítottak.
- Javasoltam az Erzsébet Kórház bővítését és felújítását (535 miilió ft.), amit nem támogatott a Kormány. � Ugyancsak segítettem a Kórház eszköz és gép-beszerzési, uniós pályázatában, amit sajnos a minisztérium nem támogatott, (Miskolcon valósult meg!).
- Közreműködtem abban, hogy keretmegállapodás jöjjön létre az ukrajnai Cherkassy régiója és a város, valamint a lengyelországi Krosno és Sátoraljaujhely között.
- A ciklus alatt a Zemplén Televizó számára több, kisebb pályázat elnyerésében müködtem közre. Valamint állandó szakértője voltam a "Régiónk és az Európai Unió" cimű sorozatnak.
- Segítettem a Rádió Aktiv beindulását.

Sárospatak

Minden hónap első felében tartott fogadó-óráim alkalmával felkerestem a Polgármester Urat, és megkérdeztem: miben tudok segíteni. Választ többnyire nem kaptam. Jellemző, hogy a négy éves ciklus alatt egyedül a pénzügyi bizottság elnöke keresett meg, a pénzügyminisztériummal fenálló, 73 millió ft-os (az un. önhiki, személyi jövedelemadó kiegészítés téves átutalása) visszafizetéssel kapcsolatban. Azonban a már visszafizetés alatt lévő tételt nem tudták korrigálni, hiába fordultam a minisztériumhoz.
- A másik esetben a gazdasági és stratégiai bizottság elnöke keresett meg és hívott az ülésükre. Segítségemet kérte a várost elkerülő-tehermentesítő úttal kapcsolatban. Igéretemhez híven, ez ügyben eljártam a megyei Közútkezelő Kht-nál és az illetékes minisztériumban. A tervezésre beadott 10 millió ft-os támogatást sikerült megnyerni.
-A megyei és a minisztériumi szervekkel történt előzetes egyeztetés ellenére, a 2005-ös költségvetéshez benyújtott módosító javaslatomat, (3, 2 Md) elutasították. � Igy a 2006-os költségvetéshez, a szakemberek tanácsára már csak az elkerülő út un. előmunkálataihoz (terület megszerzéshez, lőszermentesítéshez, tendereztetéshez, stb) nyújtottam be támogató javaslatot (200 millió ft), de sajnos ezt sem támogatta a Kormány. Pedig a sétáló utca mind addig kivitelezhetetlen, amig nincs elkerülő út.
- A 2003-as, 2004-es költségvetésekben, módosító inditványaimban, az egészségügyi központ rekontstrukciójához és a mentőállomás megépítéséhez kértem támogatást. Ezeket a terveket még a 2002-es kormányváltás előtt nyújtottuk át Mikola miniszter úrnak. A minisztérium egyébként szakmailag még 2003-ban is támogathatónak itélte a tervet. A Kormány azonban nem!
- A város régi megoldatlan gondja az Árpád Vezér Gimnázium Kollégiumának a bővítése. Ezzel kapcsolatban a 2003-as, 2004-es és 2005-ös költségvetésekben (500, 756 millió ft) is javaslatokat tettem egy új kollégiumi épület megépítésére. Ezt sem támogatta a kormánypárti többség a Parlamentben!
-Bizottsági üléseken és kérdésekben, többször szóvátettem azt a tarthatatlan dolgot, hogy a sétáló utcára elnyert uniós pályázat ellenére, mind a mai napig a költségvetés nem fizette ki azt, az önkormányzatnak!
- A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából elhúrcolt könyvek ügyében, hasonlóan az előző ciklushoz, ebben is, állandó figyelemmel kísértem a könyvek sorsát. Többször felszólaltam a plenáris ülésen, így megszólítottam a miniszterelnök urat is, "Mikor kerülnek haza a II. világháborúban elhurcolt sárospataki könyvek?" kérdésemmel. Több nemzetközi fórumon felvetettem az ügyet. � Ebben az ügyben meghívtam Oroszország budapesti nagykövetét Sárospatakra.
- 2003. agusztus 20-án egyik szervezője voltam, az emlékezetes, a Rákóczi-vár kertjében megrendezett "István a Király" cimű rock opera előadásának, amit több mint egy féléves előkészületi-szervező munka előzött meg.
- 2002, 2003 és 2005-ben, "Minőséget kinálunk � vállalkozások és az EU" cimmel innovációs konferenciák szervezésében vettem részt.
- 2002 nyarán meghívtam Jürgen Köppen, akkori uniós nagykövet urat azzal a céllal, hogy megismertessük a regionális hulladék égető-központ uniós pályázatával, és annak támogatására kérjük.
- 2004-ben, a korábban elkezdett lengyel kapcsoklatoknak köszönhetően, krosnói és sárospataki, ipari és mezőgazdasági vállalkozókat sikerült egymással megismertetni.

Ami megvalósult

Szomorúan kell megállapítanom, hogy a 2002 és 2006 közötti ciklusban nem folytatódott tovább a fejlesztésekenek és a beruházásoknak az a lendülete, ami a polgári kormány alatt tapasztalható volt Zemplén térségében. Azok nagy része is, ami példáúl a 2002-es kormányváltás után valósult meg, még a korábbi kormányzati intézkedéseknek és közremüködésémnek volt köszönhető. Ezeket szeretném felsorolni:

2002.

- Sátoraljaújhely, Sportcsarnok átadása, 2002. junius 1. - Kisrozvágy, a honfoglaláskori skanzen átadása, 2002. julius 6. - Hercegkút, Tájház átadása, 2002. junius 23. - Mikóháza, Görögkatólikus templom felújításának átadása, 2002. szeptember 8. (A milleniumi egyházi alap pályázatából.) - Füzér, a felújított általános iskola átadása, 2002. szeptember 8. - Sátoraljaújhely, Református templom felújitásának átadása, 2002. szeptember 22. (A milleniumi egyházi alap pályázatából).
- Sárospatak, önormányzati szociális bérlakások átadása, 2002. szeptember 30. (A Széchenyi tervből valósult meg).
- Sátoraljaujhely, Hotel Hunor átadása, 2002. október 10. (a Széchenyi terv pályázatból valósult meg).
- Sárospatak Szenyvíz telep átadása, 2002. október 11. (Ezzel befejeződött a város 400 millió forintos szenyvízberuházása.)
- Vajdácska, református templom felújítás átadása, 2002. november 3. (A milleniumi egyházi alap pályázatából).

2003.

- Sárospatak, önkormányzati szociális bérlakások átadása, 2003. junius 20. (a Széchenyi terv második üteméből valósult meg.)
- Karos, Polgármesteri hivatal átadása, 2003. julius
- Mikóháza, Kultúrház átadása, 2003. augusztus 15.
- Karcsa, önkormányzati szociális bérlakások átadása, 2003. augusztus 16. (A Széchenyi tervből valósult meg).
- Sátoraljaújhely, Mozi átadása, 2003. augusztus 28.
- Pálháza, Tölgyfa Panzió átadása, 2003. augusztus 29. (A Széchényi tervből valósult meg).
- Füzéri vár rekonstrukciójának átadása, 2003. szeptember 12. (Széchenyi terv várfelújítási programjából valósult meg.)
- Pálháza, önkormányzati szociális bérlakások átadása, 2003. október 11-én. (a Széchenyi tervből valósult meg.)
- Nyíri, partfal rekonstrukció átadása, 2003. november 20.
- Pálháza, NOL Benzinkút átadása, 2003. november 22. (A Széchenyi tervből valósult meg).
- Sátoraljújhely, MÁV állomás átadása, 2003. december 17-én.

2004.

- Sárospatak, Huszár Panzió átadása, 2004. január 26. (A Széchenyi tervből valósult meg).
- Sátoraljaújhely, Kosuth Lajos Müvelődési Központ átadása, 2004. április 15.
- Füzérkomlós, Közösségi Ház átadása, 2004. április 30.
- Nyíri, Művelődési Ház átadása, 2004. július 3.
- Mikóháza, Halásztanya átadása, 2004. augusztus. (A Szévhenyi tervből valósult meg).
- Sátoraljaújhely, önkormányzati szociális bérlakások átadása, 2004. december 10. (A Széchenyi tervből valósult meg.)

2005.

- Mikóháza, Óvoda átadása, 2005. szeptember 9. (Az uniós pályázatból valósult meg).

(http://www.horcsikrichard.hu/eredmenyek.php)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés