A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM


Az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (Antant) és Magyarország közötti békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-ban a Kis-Trianon-kastélyban. A békeszerződés életbelépett 1921 júl. 26-án, az ország törvényei közé beiktatja az 1921. XXXIII. törvénycikket. A trianoni békeszerződésben az államterület változásokra vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezek eredménye a Csonka-Magyarország. Erdély a Partiummal és Kelet-Bánáttal együtt Romániáé (1.661.800 magyar), a Felvidék Kárpátaljával Csehszlovákiáé (1.066.700 magyar), Horvátország, a Bácska és Nyugat-Bánát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé (558.200 magyar), Burgerland Ausztriáé (26.100 magyar) lett. Az elcsatolt területeken élő több mint 12 millió lakosból kb 3.3 millió volt magyar.

Trianon előtt
Trianon után
elcsatolva

Magyarország területe:
325.411 km2
92.833 km2
71 %

Magyarország lakossága:
20.900.000 fő
7.980.000 fő
62 %

Nagy-Magyarország közigazgatása 64 vármegyére tagozódott a Trianoni Békeszerződés előtt.
Alsó-Fehér, Árva, Bars, Belovár-Körös, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küköllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Lika-Krbava, Liptó, Máramaros, Maros-Torda, Modrus-Fiume, Nagy-Küköllő, Nyitra, Pozsega, Sáros, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén, Túróc, Udvarhely, Ugocsa, Varasd, Verőcze, Zágráb, Zólyom.

A megcsonkított, vagy részben elcsatolt 23 vármegye:
Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör- és Kishont, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas, Zala, Zemplén.

A trianoni békeszerződés:

A területváltozásokkal kapcsolatban a magyar állam vagyonából mindegyik állam megkapta azt a részt, amely a területére került. Az elcsatolt területeken lakók a békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságukat elvesztették, és annak az államnak az állampolgárságát igényelhették, amelynek területén volt az illetőségük. A magyar hadsereg létszámát 35 ezer főre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, tisztképzés csak a Ludovikán történhetett. Csökkentette a fegyvergyártás mennyiségét, a katonai és polgári repülést a megmaradt repülőeszközök tönkretételével megbénította. Kötelezte Magyarországot nagy összegű háborús kártérítés megfizetésére, valamint a háborús károk jóvátételére (később megállapítandó jóvátétel formájában). Kimondta, hogy Magyarország a győztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben. Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen. A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasútak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdőállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent. A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerződés alapján elveszett. Magyarország csak azokat a vagyontárgyakat tarthatta meg, amelyek az új határokon belül estek; ez a vagyon is azonban rangsorbeli elsőbbséggel szavatolt a békeszerződésből származó jóvátételi és egyéb terhekért. A háború és az azt követő események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek. Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára megnövekedett összege teljes egészében Csonka-Magyarországot terhelte. A háború az államkincstár számára fokozott terheket jelentett és ezzel szemben az adóbevétel leapadt. A magyar korona, amelynek értékállandósága már a háború második esztendejében megingott, 1919 óta belső értékben egyre rohamosabban csökkent. A békeszerződés betartásánál katonai ellenőrző bizottság őrködött.

A trianoni béke aláírásának percében tiltakozásként az országban megkondultak a harangok, a közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket.

A trianoni békeszerződés eredményeképp tovább éleződtek Közép-Kelet-Európa területi és nemzeti ellentétei. Trianon s az ország kétharmad részének leszakítása a nemzet testéről megteremtette az irredentizmust. Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok, szobrok, emlékművek és egyéb képzőművészeti alkotások. Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában is megnyilvánult. A legnépszerűbbé és a leghatásossabbá, szinte a mozgalom "himnuszává" Vincze-Kulinyi: Hamburgi menyasszony című operettjének "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország..." kezdetű dala vált.

Még júniusban pályázatot hirdettek az ország régi határainak visszaállítására buzdító ima és jelmondat megírására. A díjnyertes Papp-Váry Elemérné (1881-1924) Magyar Hiszekegy című verse lett:

"Hiszek egy Istenben
Hiszek egy hazában
Hiszek egy isteni örök igazságban
Hiszek Magyarország föltámadásában
Ámen"

A díjnyertes jelmondat: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország".

A Trianon szóból (tria non = három nem) is jelszó lett: "Nem, nem, soha!".

Szentesi Csaba
2001.máj.
(Magyar Nemzet Online)