Dokumentumok : A Magyar Demokrata Fórum módosított Alapszabálya I. |
A Magyar Demokrata Fórum módosított Alapszabálya I.
2004.10.09. 18:19
(2004. szeptember 25. Gödöllő, XIX. Országos Gyűlés)
A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM ALAPSZABÁLYA I.
(2004.)
I. Általános rendelkezések
1.§
A párt neve:
Magyar Demokrata Fórum, rövidítve: MDF.
2. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum {továbbiakban: a párt) a Magyar Köztársaság Alkotmányának 3. §-a, illetve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján működő politikai párt.
/2/
A Magyar Demokrata Fórum jogi személy.
3.§
/1/
A pártalapítás helye és ideje:
Budapest, 1989.
/2/
Az elődszervezet alapításának helye és ideje:
Lakitelek, 1988.
4.§
A Magyar Demokrata Fórum célja a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata. A Magyar Demokrata Fórum a nemzeti hagyományokat tisztelő, a keresztény kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló, korszerű konzervatív párt. Tiszteli az elődök országalkotó képességét, a patriotizmust, a haza szabadságáért küzdők eszményeit és áldozatát, a nemzet javát szolgáló hagyományok mának is szóló üzeneteit.
5. §
A Magyar Demokrata Fórum jelvénye: stilizált életfa, egyszínű sötétzöld, vagy zöld szárú és levelű, piros közepű fehér virág.
6.§
A Magyar Demokrata Fórum székhelye:
1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 73.
II. Tagság és tagsági viszony.
7.§
/1/
A Magyar Demokrata Fórum tagja lehet az a magyar állampolgár, vagy az a Magyarországon letelepedési engedéllyel tartózkodó nem magyar állampolgár, aki személyes joga szerint nagykorú, cselekvő képességet érintő gondnokság alatt nem áll, valamint elfogadja a párt Alapszabályát és kijelenti, hogy a párt testületeinek mindenkori döntéseit tudomásul veszi, politikai tevékenysége során azoknak megfelelően cselekszik, továbbá az előzőeket a belépési nyilatkozaton saját kezű aláírásával is vállalja.
/2/
Nem lehet a párt tagja az, aki más politikai párt, vagy az 1989. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó más szervezet tagja, illetve aki olyan társadalmi szervezetnek a tagja, amely az országgyűlési képviselők választásán valamely más pártot vagy más párt jelöltjét nyilvánosan a támogatásáról biztosította.
/1/
A Magyar Demokrata Fórumban a tagsági viszony tagfelvétellel keletkezik, amelyről a párt helyi szervezetének elnöksége dönt. A felvételhez két tag javaslata szükséges, és a felvételről vagy annak elutasításáról a felvételt kérelmezőt a helyi szervezet elnöksége bizonyítható módon értesíti. E döntés ellen a felvételt kérelmező az értesítéstől számított 15 napon belül és a helyi szervezet bármely tagja a döntéstől számított 15 napon belül a helyi szervezet közgyűlésénél írásban jogorvoslattal élhet, a helyi szervezet közgyűlésének döntése végérvényes.
/2/
Korábban kilépett tag, akit a pártból korábban kizártak, illetve akit a pártból töröltek, továbbá az, akinek a tagsága a 9. § /1/ bekezdésének e, pontjában meghatározott módon szűnt meg csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel a pártba. Kizárás vagy törlés esetében az újbóli tagfelvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás vagy a törlés oka már megszűnt, ennek tényét az illetékes megyei/budapesti Etikai és Fegyelmi Bizottság véleményezi.
/3/
Tagfelvétel előtt a jelen Alapszabály 63. §-ában foglalt körülmények fennállása ? amennyiben azok ismertek - mérlegelendő.
9.§
/1/
A tagsági viszony megszűnik:
a)a tag halálával,
b)kilépéssel,
c)törléssel,
d)kizárással,
e)a tagot nyilvántartó helyi szervezet feloszlatásával.
/2/
A kilépést az illetékes helyi szervezetnél, vagy a párt bármely testületénél, illetve tisztségviselőjénél írásban kell bejelenteni. A kilépés napjának az erről szóló írásbeli nyilatkozat benyújtásának, vagy postára adásának napját kell tekinteni és erről a helyi szervezet az Országos Hivatalt nyolc napon belül, értesíteni köteles. Ha a kilépés bejelentésére nem a helyi szervezetnél kerül sor, úgy az érintett testület, illetve tisztségviselő arról a helyi szervezetet és az Országos Hivatalt nyolc napon belül értesíti.
/3/
Törléssel szűnik meg a tagsági viszony
a)ha a tag több mint hat hónapon át nem fizet tagdíjat és tagdíjhátralékát kétszeri bizonyítható módon közölt felszólítás ellenére, 30 napon belül sem rendezi,
b) a tag személye tekintetében a tagság keletkezésének a 7. § /1/ bekezdésében meghatározott feltételei már nem állnak fenn, illetve a 7. § /2/ bekezdésében meghatározott kizáró ok megvalósul,
/4/
A törlésről a helyi szervezet elnöksége határoz, és erről a tagot írásban, bizonyítható módon értesíti. A törölt tag az értesítés kézhez vételétől számított 15 napon belül a törlés ellen a helyi szervezet közgyűlésénél írásban fellebbezést terjeszthet elő. A helyi szervezet közgyűlésének határozata végérvényes. Országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő és megyei/fővárosi önkormányzati képviselő esetében a /3/ bekezdés c) pontjában meghatározott körülmény fennállását az Országos Választmány, illetve a megyei/budapesti választmány állapítja meg és erről értesti a törlésre jogosult helyi szervezet elnökségét.
/5/
Kizárásnak csak az Etikai és Fegyelmi Szabályzatban meghatározott okok miatt és az ott szabályozott eljárás lefolytatása után van helye. Az eljárást a helyi szervezet közgyűlése és a Párt bármely testülete és tisztségviselője kezdeményezheti. Az eljárás részletes szabályait az Etikai és Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.
10. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum minden tagja
a./ azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik,
b./ jogosult részt venni a párt tevékenységében és rendezvényein, a párt testületei tagjainak és tisztségviselőinek a Választási Szabályzat szerinti megválasztásában,
c./ jogosult bármely testületben, illetőleg tisztségre - a jelen Alapszabály és a Választási Szabályzat rendelkezései szerint - jelöltet állítani, továbbá ezekbe ő maga is jelölhető és megválasztható, azzal, hogy a párt tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik,
d./ jogosult véleményével, javaslatával vagy kérdésével a párt bármely testületéhez, vagy tisztségviselőjéhez fordulni,
e./ köteles az Országos Választmány, vagy a helyi szervezet által megállapított tagdíjat megfizetni,
f./ politikai tevékenysége során köteles megtartani a párt testületeinek határozatait, továbbá köteles azoknak megfelelően eljárni.
/2 /
A jelen Alapszabály és a párt egyéb Szabályzatainak rendelkezései a párt valamennyi tagjára nézve kötelezőek.
/3/
Az országos, a megyei/fővárosi és a helyi testületek határozatai azok illetékességi területén a tagokra kötelezőek.
III. Szervezeti rend.
III/A. Alapvető szabályok.
11. §
A Magyar Demokrata Fórum politikai döntéshozó testületei:
a)országosan:
aa/ az Országos Gyűlés,
ab/ az Országos Választmány,
ac/ az Országos Elnökség,
b)a megyékben és a fővárosban a megyei/budapesti választmányok,
c)az egyéni országgyűlési választókerületekben a választókerületi egyeztető fórumok,
d)a településeken a helyi szervezetek (közgyűlés és elnökség)
12. §
/1/
A párt politikai döntéshozó testületei - a jelen Alapszabályban megállapított hatáskörükben eljárva - jogosítványaikat testületileg gyakorolják. A testületek tagjainak - a jelen Alapszabályban külön meghatározott eseteket kivéve - egyéni döntéshozatali joguk nincs.
/2/
A párt politikai döntéshozó testületeinek tagjait és a párt tisztségviselőit a jelen Alapszabály és a Választási Szabályzat rendelkezései szerint választják. A testületek tagjai és a párt tisztségviselői újraválaszthatók.
/3/
A párt testületeinek és tisztségviselőinek a megbízatása ? jelen Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - két évre szól. A választást megelőzően az Országos Gyűlés úgy is dönthet, hogy a megválasztásra kerülő testületek és tisztségviselők megbízatása két évtől eltérő időtartamra szól.
E mandátum lejárta után - amennyiben új testület vagy tisztségviselő megválasztására nem került sor - a régi testület, illetve tisztségviselő ügyvezetői jogkörben mindaddig eljár, amíg az új testületet (tisztségviselőt) megválasztják.
/4/
Az Országos Választmány indokolt esetben a nem az Országos Gyűlés által megválasztott testületekre és tisztségviselőkre kiterjedő rendkívüli (a megbízatási idő lejárta előtti) tisztújítást rendelhet el,
Az Országos Választmány javaslatot tehet az Országos Gyűlésnek valamennyi az Országos Gyűlés által megválasztott testület és tisztségviselő tekintetében a rendkívüli tisztújítás megtartására, amely javaslatot az Országos Gyűlés a napirendre tűzéssel hagy jóvá.
/5/
Amennyiben valamely az Országos Gyűlés által megválasztott testület tagjainak száma a jelen Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken és a testület létszáma a megválasztott póttagokból sem egészíthető ki, úgy a soron következő Országos Gyűlés - az általános szabályok megfelelő alkalmazásával - új tag (tagok) megválasztásával dönt a testületek megfelelő kiegészítéséről, azzal hogy az ilyen módon megválasztott tagok megbízatása megegyezik a testület megbízatási idejével.
Az elnöki tisztség megüresedése esetén az új elnök megválasztására az Országos Gyűlést 30 napon belül össze kell hívni.
/6/
A jelölés és a választások szabályait a Választási Szabályzat tartalmazza. Ahol a jelen Alapszabály, vagy a Választási Szabályzat a jelölésről és a választásról nem rendelkezik, ott az egyes testületek saját ügyrendjének szabályait kell alkalmazni.
/7/
A párt politikai döntéshozó testületeinek tagsága a jelen Alapszabályban, avagy az adott testület ügyrendjében meghatározott testületeket és tisztségviselőket választ. E döntéshozó testületek - munkájuk segítésére, avagy egyes feladatok megoldására - bizottságokat, vagy munkacsoportokat hozhatnak létre, amelyek a politikai döntéshozó testületek hatáskörét nem vonhatják el.
/8/
Minden helyi szervezet és a megyei/budapesti választmányok mellett, illetve országos szinten Számvizsgáló Bizottság, továbbá minden megyében és a fővárosban, illetve országos szinten Etikai és Fegyelmi Bizottság működik, amelyek hatáskörét a jelen Alapszabály, a párt egyéb Szabályzatai, valamint a megfelelő szintű ügyrendek szabályozzák.
13. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum politikai döntéshozó testületeinek és tisztségviselőinek hatáskörét, feladatkörét és felelősségét a jelen Alapszabály, valamint a testületek ügyrendje szabályozza. A párt bármely politikai döntéshozó testületének döntése sem sértheti a jelen Alapszabály, valamint más Szabályzatok rendelkezéseit, s ugyanígy az egyes testületek és tisztségviselők sem vonhatják el más testületek és tisztségviselők hatáskörét.
Nem minősül hatáskörelvonásnak az Országos Választmánynak a jelen Alapszabály 16. § /1/ bek. a./ pontjában meghatározott és konkrét ügyben, hatáskörében hozott egyedi határozata.
/2/
A párt testületének bármilyen hatásköri és illetékességi vitáiban az Országos Elnökség dönt, s e döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
III/B. Országos Gyűlés.
14. §
/1/
Az Országos Gyűlés a Magyar Demokrata Fórum legfelsőbb testülete. Döntései és határozatai a párt valamennyi testületére és tagjára kötelezőek, illetve mind az országgyűlési, mind az európai parlamenti, mind az önkormányzati munkában iránymutatásul szolgálnak.
/2/
Az Országos Gyűlés szavazati joggal bíró tagjai:
a)a helyi szervezetek által a Választási Szabályzat rendelkezései szerint megválasztott küldöttek,
b)az Országos Választmány tagjai,
c)az Országos Elnökség tagjai,
d)az országgyűlési képviselőcsoport tagjai (amennyiben tagjai a pártnak),
e)a párt jelöltjeként megválasztott európai parlamenti képviselő(k), ha tagja(i) a pártnak.
Az a) pont szerinti küldöttek megbízatása egy évre, de legfeljebb a megválasztásukat követő évben esedékes rendes Országos Gyűlésig szól. Az Országos Gyűlés többi tagjának megbízatása a tisztségének idejére szól.
/3/
Tanácskozási joggal vehetnek részt az Országos Gyűlésen az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai, az Országos Számvizsgáló Bizottság tagjai, valamint az Országos Választmány által meghívottak.
/4/
Az Országos Gyűlés hatásköre:
a)az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b)a párt politikai programjának elfogadása,
c)döntés a párt feloszlatásáról, szétválásáról, vagy más szervezettel való egyesüléséről, illetve mindezekkel kapcsolatban a párt vagyonáról,
d)az Országos Választmány javaslata alapján saját ügyrendjének és napirendjének megállapítása,
e)döntés a testületek, illetve a tisztségviselők megbízatási idejének két évtől eltérő időtartamra történő meghatározásáról,
f)a párt elnökének, valamint az Országos Elnökségnek és az Elnökség póttagjainak a megválasztása az Országos Választmány javaslata alapján,
g)az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint az Országos Számvizsgáló Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása az Országos Választmány javaslata alapján,
h)a 12. § /4/ bekezdésének második mondatában foglaltak szerint döntés az általa megválasztandó testületek és tisztségviselők tekintetében rendkívüli tisztújítás elrendeléséről, illetve megüresedés esetében - a 12. § /5/ bekezdésében meghatározott esetben - az általa választott testületek tagjainak kiegészítéséről, új tisztségviselő választásáról,
i)döntés az elnök és az Országos Választmány írásbeli, továbbá az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint az Országos Számvizsgáló Bizottság elnöke szóbeli beszámolójának elfogadásáról,
j)döntés az országgyűlési képviselő csoport írásbeli beszámolójának elfogadásáról,
k)döntés mindazon ügyekben, amelyeket az Országos Választmány az Országos Gyűlés elé terjeszt.
/5/
Az Országos Gyűlés bármilyen, az előző /4/ bekezdésben meghatározott ügyben nyilatkozatot, vagy állásfoglalást tehet közzé.
III/C. Országos Választmány.
15. §
/1/
Az Országos Választmány a Magyar Demokrata Fórum politikai és szervezeti döntéshozó, valamint ellenőrző testülete, amely két Országos Gyűlés között jogosult dönteni, illetve határozatokat hozni mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak más testületek hatáskörébe.
/2/
Az Országos Választmány szavazati joggal bíró tagjai:
a)a megyei/budapesti választmányok) elnökei,
b)a megyei választmányok által a megye területéről választott küldöttek, mégpedig
ba/ azon megyékből, amelyekben az országgyűlési választókerületek száma 1-5 között van: 2-2 küldött,
bb/ azon megyékből, amelyekben az országgyűlési választókerületek száma 6-10 között van: 3-3 küldött,
bc/ azon megyékből, amelyekben az országgyűlési választókerületek száma 11-15 között van: 4-4 küldött,
bd/ azon megyékből, amelyekben az országgyűlési választókerületek száma 15 fölött van: 5-5 küldött,
c)a Budapesti Választmány tagjai közül választott 16 fő küldött
d)az országgyűlési képviselő csoport 10 %- ának megfelelő számú képviselő - amennyiben MDF-tag (felfelé kerekítve),
e)az Országos Elnökség tagjai (amennyiben egyéb módon nem tagjai az Országos Választmánynak),
f)az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöksége által megválasztott 2 küldött, aki az MDF-nek is tagja.
/3/
A /2/ bekezdés b./ - c./ pontjaiban meghatározottak megválasztásának részletes szabályait a Választási Szabályzat tartalmazza.
/4/
Tanácskozási joggal vehetnek részt az Országos Választmány ülésein az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint az Országos Számvizsgáló Bizottság elnökei, továbbá az Országos Választmány, vagy elnöksége által meghívottak.
/5/
Az Országos Választmány - küldöttei mandátumának igazolása után - 15 napon belül alakuló ülést tart, amelyen működésének irányítására tagjai sorából elnököt, két alelnököt, valamint két elnökségi tagot választ.
/6/
Az Országos Választmány a hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, azok szakmai-tudományos megalapozása, illetve politikai koncepciók megalkotása céljára bizottságokat hozhat létre, amelyekben tömöríti a megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkező országos választmányi tagokat, illetőleg a párt választmányon kívüli szakember tagjait. E bizottságok tagjai megválasztásának és a bizottságok működésének részletes szabályait az Országos Választmány ügyrendje szabályozza.
16. §
/1/
Az Országos Választmány feladat- és hatásköre:
a)valamennyi testületre és a tagságra nézve kötelező politikai, szervezeti és gazdasági döntéseket hoz mindazon kérdésekben és ügyekben, amelyek nem tartoznak az Országos Gyűlés hatáskörébe,
b)megállapítja a tagdíj összegét és a helyi szervezetek által alkalmazható mérséklés elveit,
c)javaslatot tesz az Országos Gyűlés összehívására, napirendjére és ügyrendjére, illetve előkészíti azt,
d)dönt saját ügyrendjének megállapításáról,
e)jóváhagyja a megyei/budapesti választmányok ügyrendjeit,
f) az Országos Elnökség javaslatára megalkotja és módosítja a Választási Szabályzatot,
g)az Országos Elnökség javaslatára megalkotja és módosítja az Etikai és Fegyelmi Szabályzatot,
h)az Országos Elnökség javaslatára megalkotja és módosítja a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot,
i)az Országos Elnökség Országos Gyűlés által megválasztott valamely tagjának, az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság, illetve az Országos Számvizsgáló Bizottság valamely tagjának testületi tagsági viszonya időközi (a tisztújítást megelőzően történő) megszűnése esetében az Országos Elnökség javaslatára dönt az említett testületek tagjainak kiegészítéséről az Országos Gyűlés által megválasztott póttagok közül,
j)a Választási Szabályzat rendelkezései szerint javaslatot tesz az Országos Gyűlésnek: az Országos Elnökség, az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint az Országos Számvizsgáló Bizottság tagjaira, Amennyiben az Országos Választmány a 12. § /4/ bekezdésének második mondata alapján rendkívüli tisztújításra tesz javaslatot az Országos Gyűlés részére, úgy az Országos Választmány ezzel egyidejűleg elrendeli valamennyi, nem az Országos Gyűlés által megválasztandó testület és tisztségviselő tekintetében a tisztújítás lefolytatását, valamint az Országos Gyűlés által megválasztandó valamennyi testület és tisztségviselő vonatkozásában a jelölési eljárás lefolytatását, amelyekre a Választási Szabályzat rendelkezései szerint kerül sor.
k)megvitatja és jóváhagyja az Országos Elnökség félévenkénti rendszeres beszámolóját,
l)jóváhagyja a párt társadalmi és gazdasági szervezeteinek, valamint alapítványainak alapítását és koordinálja azok tevékenységét,
m)jóváhagyja az Országos Elnökség által elkészített éves költségvetést és év végi záró beszámolót,
n)másodfokon dönt az országos testületek tagjainak és tisztségviselőinek, valamint az országgyűlési képviselőcsoport tagjainak etikai és fegyelmi ügyeiben,
o)a megyei/budapesti választmányok javaslatára és az Országos Elnökség véleménye alapján dönt a helyi szervezetek felfüggesztése, újjáalakítása és feloszlatása tárgyában,
p)tevékenységéről az Országos Gyűlésnek beszámol,
q) az Országos Elnökség javaslatára dönt
qa/ az országgyűlési képviselők választása esetében a párt országos listáján és megyei/fővárosi listáin induló képviselő-jelöltek személyéről és sorrendjéről, valamint listás képviselői hely megüresedése esetén annak betöltéséről
qb/ az Európai Parlament tagjainak választása esetén a párt listáján szereplő jelöltek személyéről és sorrendjéről, valamint európai parlamenti képviselői hely megüresedése esetében annak betöltéséről,
r)az országgyűlési képviselő választások idején az egyéni választókerületi képviselő jelöltek állításával kapcsolatban az Országos Elnökség javaslatára egyetértési jogot gyakorol,
s)időközi országgyűlési képviselő választások esetében dönt a részvétel kérdésében,
t)megvitatja az országgyűlési képviselőcsoport félévenkénti beszámolóját és dönt annak elfogadásáról, egyetértési jogot gyakorol az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjének, az MDF által jelölt országgyűlési elnök és alelnök személyének kiválasztása és visszahívása vonatkozásában, valamint az Országgyűlés által megválasztandó olyan személyek kiválasztása és visszahívása vonatkozásában ahol a tisztségre való jelölés jogát törvény az Országgyűlésben képviselettel rendelkező képviselő-csoportok (pártok) részére biztosítja,
u)önkormányzati választások idején a Budapesti Választmány javaslatára dönt a főpolgármester-jelölt személyéről, a megyei/budapesti választmányok előterjesztése alapján egyetértési jogot gyakorol a megyei/fővárosi közgyűlési listákkal kapcsolatban,
v)az Országos Elnökség véleményének figyelembe vételével jóváhagyja az országgyűlési képviselőcsoport szabályzatait,
x) a párt társadalmi szervezetei, valamint szellemi-szakmai kollégiumai (műhelyei) részére engedélyezi az MDF-toldat használatát,
y) hatáskörében nyilatkozatot, vagy állásfoglalást tesz közzé,
z) az Országos Elnökség javaslatának figyelembe vételével dönt:
- az országos kihatású pártszövetségi és koalíciós szerződés megkötésének és felmondásának tárgyában,
- a miniszterelnök-jelölt személyének kiválasztása tárgyában,
- a köztársasági elnök jelölt személyének jelölése felől.
zs) az Országos Elnökség javaslatának figyelembe vételével állást foglal:
- konstruktív bizalmatlansági indítvány előterjesztésére irányuló javaslat tárgyában,
- az Alkotmány bármilyen módosítására, valamint új Alkotmány megalkotására irányuló javaslat kérdésében.
/2/
Amennyiben az Országos Gyűlés vagy az Országos Választmány úgy ítéli meg, hogy a részére beszámolásra kötelezett testület, illetve személy által előterjesztett beszámoló tartalmában nem felel meg a párt politikai programjának, illetőleg sérti a vezető testületek tárgykörben hozott egy vagy több határozatát, úgy a beszámolót elutasítja, valamint a beszámolásra kötelezettet szükség szerint a jelen Alapszabályban rögzítettnél rövidebb határidő kitűzésével újabb beszámoló készítésére kötelezi, továbbá az elkészítendő újabb beszámoló tartalmi követelményeit illetően határozatában konkrét követelményeket támaszthat.
Ha a beszámolásra kötelezett beszámolóját az Országos Választmány egymást követően legalább két ízben, illetve az Országos Választmány és az Országos Gyűlés egymást követően elutasítja, az Országos Választmány a beszámolásra kötelezett működését felfüggesztheti. Ha a beszámolásra kötelezett a párt országgyűlési képviselőcsoportja, az Országos Választmány a 41. § e) pontjában rögzített szabályok szerint jár el.
III/D. Országos Elnökség.
17. §
/1/
Az Országos Elnökség a Magyar Demokrata Fórum folyamatosan működő operatív testülete, amely végrehajtja az Országos Gyűlés és az Országos Választmány határozatait és az elfogadott programnak megfelelően, vezeti a pártot.
/2/
Az Országos Elnökség szavazati joggal bíró tagjai:
a)a párt elnöke,
b)a megyei/budapesti választmányok, valamint az Országos Választmány által ajánlott, és a Választási Szabályzat rendelkezései szerint az Országos Gyűlés által megválasztott 8 tag,
c)az országgyűlési képviselő csoport vezetője,
d)az Országos Választmány elnöke.
/3/
Tanácskozási joggal vesz részt az Országos Elnökség ülésén:
a)az Országos Elnökség póttagjai,
b)az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke,
c)az, akit az Országos Elnökség meghív.
/4/
Az Országos Elnökség a megválasztását követő 15 napon belül alakuló ülést tart és tagjai sorából az elnök javaslatára elnökhelyettest és alelnökö(ke)t választ.
/5/
Az Országos Elnökségnek két póttagja van. Az Országos Elnökség póttagjai azok a személyek, akiket a /2/ bekezdés b, pontja szerint elnökségi tagságra jelöltek, de a szavazatok sorrendjében nem kerültek megválasztásra és az utóbbi jelöltek közül a két legnagyobb számú szavazatot kapták.
18. §
Az Országos Elnökség feladat- és hatásköre:
a)gondoskodik az Országos gyűlés és az Országos Választmány határozatainak végrehajtásáról,
b)az Országos Gyűlés és az Országos Választmány által jóváhagyott program és azok döntéseinek keretei között irányítja a párt politikáját,
c)koordinálja a párt és az országgyűlési képviselőcsoport közötti együttműködést,
d)az Országos Választmánynál indítványozza az Országos Gyűlés összehívását, az Országos Választmány döntésének megfelelően előkészíti az Országos Gyűlést, gondoskodik annak technikai lebonyolításáról,
e)megalkotja és módosítja a saját, valamint az Országos Hivatal ügyrendjét,
f)az Országos Választmány részére véleményezi az országgyűlési képviselőcsoport szabályzatait,
g)elkészíti, és az Országos Választmány elé terjeszti a párt éves költségvetését, valamint év végi záró beszámolóját,
h)dönt a párt központi költségvetése részére történt felajánlások elfogadásáról, a céltartalékok felhasználásáról és ? az Országos Választmány részére utólagos beszámolási kötelezettséggel - a költségvetési fejezetek közötti évközi átcsoportosításról,
i)tevékenységéről félévente rendszeresen beszámol az Országos Választmánynak, illetőleg minden Országos Gyűlésen,
j)fogadja a helyi szervezetek éves jelentéseit, s ezekkel kapcsolatosan javaslatot tesz az Országos Választmánynál megfelelő intézkedés megtételére,
k)kapcsolatot tart társadalmi szervezetekkel és más pártokkal,
l)országgyűlési képviselő választások, illetve az európai parlamenti képviselő választások idején az Országos Választmánynak javaslatot tesz a párt országos listáján, a megyei/fővárosi listákon, valamint az európai parlamenti listán induló személyekre és azok sorrendjére, valamint ilyen hely megüresedése esetén a hely betöltésére,
m)országgyűlési képviselőválasztások idején az egyéni választókerületi képviselő jelöltek állításával kapcsolatban az Országos Választmánynak javaslatot tesz az egyetértési jog gyakorlására,
n)irányítja a választási kampányt,
o)javaslatot tesz az Országos Választmánynak mindazon egyéb kérdésekben, amelyekben erre az Országos Elnökséget a jelen Alapszabály 16. §-a feljogosítja,
p)az elnök javaslatára megbízza és felmenti a pártigazgatót, gyakorolja vele szemben a fegyelmi jogkört
q)A párt által alapított alapítványok és gazdasági szervezetek tekintetében gyakorolja az alapítói, illetve tulajdonosi jogokat.
III/E. Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság.
19. §
/1/
Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság az Országos Gyűlés által választott öttagú testület. Tagjainak jelölésére és megválasztására a Választási Szabályzat, összeférhetetlenségükre a jelen Alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
/2/
Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság - a megválasztása után 15 napon belül megtartott alakuló ülésén tagjai sorából elnököt és egy alelnököt választ. Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
/3/
Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság
a)első fokon jár el az országos testületek tagjainak és tisztségviselőinek, valamint az országgyűlési képviselőcsoport tagjainak etikai és fegyelmi ügyeiben,
b)másodfokon jár el a megyei/budapesti Etikai és Fegyelmi Bizottságok által elbírált ügyekben,
c)tevékenységéről az Országos Gyűlésnek számol be.
d)jóváhagyja a megyei/budapesti etikai és fegyelmi bizottságok ügyrendjeit.
/4/
Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság eljárását a párt Etikai és Fegyelmi Szabályzata szerint háromtagú tanácsban folytatja le, s a folyamatban lévő ügyekben a párt bármely testületétől és tisztségviselőjétől adatokat és felvilágosítást kérhet, amit azok haladéktalanul megadni kötelesek.
/5/
Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottságnak két póttagja van. A Bizottság póttagjai azok a személyek, akiket a tagságra jelöltek, de a szavazatok sorrendjében nem kerültek megválasztásra és az utóbbi jelöltek közül a két legnagyobb számú szavazatot kapták.
III/F. Országos Számvizsgáló Bizottság.
20. §
/1/
Az Országos Számvizsgáló Bizottság az Országos Gyűlés által választott öttagú testület. Tagjainak jelölésére és megválasztására a Választási Szabályzat, összeférhetetlenségükre a jelen Alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
/2/
Az Országos Számvizsgáló Bizottság - a megválasztása után 15 napon belül megtartott alakuló ülésén - tagjai sorából elnököt és egy alelnököt választ. Az Országos Számvizsgáló Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
/3 /
Az Országos Számvizsgáló Bizottság
a)ellenőrzi a párt központi költségvetésének végrehatását,
b)ellenőrzi az Alapszabály, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat, gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az általános számviteli szabályoknak a betartását,
c)hatáskörében eljárva a párt bármely testületétől és tisztségviselőjétől adatokat és felvilágosítást kérhet, amit azok kötelesek haladéktalanul megadni,
d)figyelemmel kíséri a párt vagyoni helyzetének alakulását,
e)szabálytalanság észlelése esetén annak megszüntetése érdekében az Országos Választmánynak javaslatot tehet,
f)tevékenységéről az Országos Gyűlésnek számol be.
g)jóváhagyja a megyei/budapesti számvizsgáló bizottságok ügyrendjeit. (A helyi szervezetek mellett működő számvizsgáló bizottságok ügyrendjét az illetékes megyei/budapesti számvizsgáló bizottság hagyja jóvá.)
/4/
Az Országos Számvizsgáló Bizottság a maga által kialakított munkacsoportokban, az Alapszabály, a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat, valamint a számviteli rendelkezések szerint jár el.
/5/
Az Országos Számvizsgáló Bizottságnak két póttagja van. A Bizottság póttagjai azok a személyek, akiket a tagságra jelöltek, de a szavazatok sorrendjében nem kerültek megválasztásra és az utóbbi jelöltek közül a két legnagyobb számú szavazatot kapták.
III/G. Megyei/fővárosi testületek.
21. §
/1/
A megyei/fővárosi testületek a megyékben és a fővárosban megjelenítik a párt politikáját, koordinálják a helyi és választókerületi testületek tevékenységét, valamint biztosítják a politikai és szervezeti kapcsolatot a helyi/választókerületi, illetőleg az országos testületek között.
/2/
22. §
A megyei választmányok szavazati joggal bíró tagjai:
a)a választókerületi egyeztető fórumok által választókerületenként választott két-két személy,
b)a megye területén a párt által jelölt és megválasztott országgyűlési képviselő (ha tagja a pártnak),
c)a megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, valamint frakció vezetője vagy helyettese (amennyiben tagja a pártnak),
d)a megye területén lévő megyei jogú városok polgármesterei vagy - amennyiben a polgármester nem MDF tag - alpolgármesterei (több jogosult alpolgármester esetében az illetékes helyi szervezet jelöli ki, hogy közülük ki lesz a választmány tagja) , továbbá a tízezernél nagyobb lélekszámú települések polgármesterei (amennyiben tagjai a pártnak),
e)az Ifjúsági Demokrata Fórum országos elnöksége által delegált 2 tag, amennyiben a megyében legalább 3 IDF szervezet működik, illetve 1 tag, amennyiben a megyében 1 vagy 2 IDF szervezet működik. (Az IDF által delegált tagnak MDF tagnak kell lennie.) A megyében működő IDF szervezetek számáról, székhelyéről és képviselőjének személyéről az IDF országos elnöke írásban tájékoztatja a megyei választmány elnökét.
23. §
A Budapesti Választmány tagjai:
a)a közigazgatási kerületekben működő helyi szervezetek által választott küldöttek (200 fős tagság alatt egy-egy küldött, 400 fős tagságig 2-2 küldött, azon felül 3-3 küldött),
b)a fővárosban megválasztott országgyűlési képviselők (ha tagjai a pártnak),
c)a Fővárosi Közgyűlés frakcióvezetője (amennyiben tagja a pártnak), vagy (koalíció esetén) frakcióvezető helyettese (amennyiben tagja a pártnak),
d)a főpolgármester, vagy főpolgármester helyettes (amennyiben tagjai a pártnak),
e)a közigazgatási kerületekben megválasztott polgármesterek vagy - amennyiben a polgármester nem MDF tag - alpolgármesterek (több jogosult alpolgármester esetében az illetékes helyi szervezet jelöli ki, hogy közülük ki lesz a választmány tagja), amennyiben tagjai a pártnak.
f) az Ifjúsági Demokrata Fórum országos elnöksége által delegált 1 vagy 2 tag, aki az MDF-nek is tagja. Az IDF tagok delegálására megfelelően alkalmazni kell a 22. § e) pontjának rendelkezéseit.
24. §
A megyei/budapesti választmányok ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:
a./ a megyei/budapesti Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke,
b./ a megyei/budapesti Számvizsgáló Bizottság elnöke,
c./ az ülésre a választmány által meghívottak.
25. §
/1/
A megyei/budapesti választmányok - küldötteik mandátuma igazolásától számított - 15 napon belül alakuló ülést tartanak, amelyen tagjaik sorából elnököt és két alelnököt, illetve két elnökségi tagot választhatnak. Ugyanezen az ülésen kell megválasztani a megyei/budapesti Etikai és Fegyelmi Bizottságokat, az etikai biztosokat, valamint a megyei/budapesti Számvizsgáló Bizottságokat is.
/2/
A megyei/budapesti választmányok döntéseik előkészítésére, azok szakmai megalapozására, illetve meghatározott feladataik ellátásra bizottságokat hozhatnak létre. E bizottságok tagjai megválasztásának, illetve a bizottságok működésének részletes szabályait a megyei/budapesti választmányok ügyrendjei tartalmazzák.
26. §
A megyei/budapesti választmányok feladat- és hatásköre:
a)az Országos Gyűlés és az Országos Választmány határozatainak keretei között meghatározzák a párt megyei/fővárosi szintű politikájának irányvonalát, s e körben döntenek választási szövetség és/vagy bármilyen koalíciós szerződés megkötése, illetőleg annak felmondása tárgyában,
b)folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a párt országos és társadalmi testületeivel, más társadalmi szervezetekkel, politikai és szervezeti természetű ajánlásokat dolgoznak ki, valamint konkrét ügyek napirendre tűzését indítványozzák az országos és helyi testületeknek,
c)szervezik és koordinálják az illetékességi területükön működő helyi szervezetek politikai tevékenységét,
d)a hatáskörükben és illetékességi területükön felmerült konkrét és elvi ügyekben nyilatkozatot, vagy állásfoglalást tesznek közzé,
e)biztosítják az információáramlást az országos testületek és a helyi szervezetek között,
f)új helyi szervezet alapítása esetén a párt elnöke részére javaslatot tesznek az elfogadó nyilatkozat kiadhatósága tárgyában, illetve ellátják a helyi szervezet alapításával kapcsolatos (jelen Alapszabályban meghatározott) feladatokat,
g)helyi szervezetek felfüggesztése, újjáalakítása és feloszlatása tárgyában javaslatot tesznek az Országos Választmánynak,
h)döntenek a helyi szervezet törlése tárgyában,
i.) megválasztják küldötteiket az Országos Választmányba,
i)jelen Alapszabály 17. § /2/ bekezdése b) pontja, valamint a Választási Szabályzat rendelkezései szerint az Országos Választmány részére az Országos Elnökségbe jelölteket ajánlanak,
j)megválasztják az Etikai és Fegyelmi Szabályzat szerinti etikai biztosokat,
k)véleményezik a megyei/budapesti hivatalok vezetőinek megbízatását,
l)országgyűlési képviselő választások idején a választókerületi egyeztető fórumok véleményét figyelembe véve ? az Országos Választmány egyetértésével - döntenek az egyéni választókerületekben induló képviselő jelöltek személyéről, a megyei/fővárosi lista esetében javaslatot tesznek az Országos Elnökségnek, illetve az Országos Választmánynak a listán szereplő jelöltek személyére és sorrendjére,
m)megyei/fővárosi listás országgyűlési képviselői hely megüresedése esetén az Országos Elnökség, illetve az Országos Választmány részére javaslatot tesznek a hely betöltése tárgyában,
n)időközi országgyűlési képviselő választás esetén a részvétel kérdésében az Országos Választmánynak javaslatot tesznek,
o)önkormányzati választások idején ? az Országos Választmány egyetértésével - döntenek a megyei/fővárosi listán induló jelöltek személyéről és azok sorrendjéről, illetve megüresedés esetén a hely betöltéséről,
r) önkormányzati választások idején egyetértési jogot gyakorolnak a megyei jogú városi, valamint a fővárosi kerületi polgármesterjelöltek személyével kapcsolatban,
s)a Budapesti Választmány javaslatot tesz az Országos Választmánynak a főpolgármester jelölt személyére,
t) összehangolják a megyei/fővárosi országgyűlési, valamint önkormányzati képviselő jelöltek választási kampányát és ellátják az Országos Elnökség által meghatározott kampányfeladatokat,
u)megvitatják és elfogadják az illetékességi területükön működő megyei/fővárosi képviselőcsoport félévenkénti beszámolóját,
v) jóváhagyja az illetékességi területén működő választókerületi egyeztető fórumok és a helyi szervezetek ügyrendjeit,
x) egyetértési jogot gyakorol a megyei/fővárosi képviselőcsoport vezetőjének megválasztása és felmentése, valamint az MDF által jelölt megyei közgyűlési elnök, alelnök és fővárosi főpolgármester-helyettes személyének kiválasztása vonatkozásában
y) ha valamely településen (fővárosi kerületben) nem működik helyi szervezet, úgy a helyi szervezetet megillető jogosítványokat a megyei/budapesti választmány gyakorolja.
IIl/H. Helyi szervezetek.
27. §
/1/
A helyi szervezet a Magyar Demokrata Fórum politikájának helyi megjelenítője. A helyi szervezet bevételeivel ? ennek erejéig, költségvetésének megfelelően az MDF Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak, valamint az Országos Hivatal által meghatározott módon ? maga rendelkezik. A szervezet pénzgazdálkodása a megyei/budapesti irodán keresztül történik.
Döntéshozó testületeit és tisztségviselőit önállóan választja meg.
/2/
Egy közigazgatási egységet képező településen, vagy önálló önkormányzattal/részönkormányzattal rendelkező településrészen csak egy helyi szervezet, vagy helyi csoport működhet. Több település, vagy önálló önkormányzattal rendelkező településrész helyi szervezetei, helyi csoportjai, valamint tagjai közös helyi szervezetet alakíthatnak.
/3 /
A helyi szervezet működéséről, taglétszámának állásáról, valamint vagyoni és pénzügyi helyzetéről az MDF Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak, valamint az Országos Hivatal által meghatározott módon évente egyszer köteles beszámolni az Országos Hivatalnak.
28. §
Helyi szervezet alapításához az adott településen (településeken) lakó, vagy ott munka-, telep- vagy székhellyel rendelkező legalább öt személy írásbeli alapító nyilatkozata szükséges. Ötnél kevesebb tag helyi csoportot alakíthat, amely a vele szomszédos, vagy a vele azonos vonzáskörzetbe tartozó helyi szervezet részeként működhet.
29. §
/1/
Az új szervezetet alapítók alakuló ülésükön "Alapító Nyilatkozat"-ot fogadnak el, amelyben kinyilvánítják a párt Alapszabályának elfogadását. Ezen Alapító Nyilatkozatnak, valamint az alakuló ülés jegyzőkönyvének egy példányát a megyei/budapesti választmány elnökének meg kell küldeni, aki azt véleményével a párt elnökéhez továbbítja. Ugyancsak meg kell küldeni ezen iratokat azon helyi szervezet(ek)nek is, amely(ek)nek az alapítók korábban a tagjai voltak.
/2/
A helyi szervezet számára az alapítást elfogadó nyilatkozatot a párt elnöke adja ki. Az alapító nyilatkozat kiadását meg kell tagadni, ha az alapítás nem felel meg a jelen Alapszabály rendelkezéseinek. A megtagadó határozat ellen - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - bármely alapító az Országos Választmánynál fellebbezést terjeszthet elő, s az Országos Választmány döntése végérvényes.
/3 /
A helyi szervezet az alapítás tudomásul vételét tartalmazó elnöki nyilatkozat kézhezvétele után 30 napon belül köteles megválasztani döntéshozó testületeit és tisztségviselőit (Alapszabály 30. § /1/ bek.), s az erről szóló jegyzőkönyvet köteles az illetékes megyei/budapesti választmány útján az Országos Hivatalnak nyilvántartásba vétel végett megküldeni. A párt nevének használata az alapítás tudomásul vételét tartalmazó nyilatkozat kézhezvételétől lehetséges.
30. §
/1/
A helyi szervezet közgyűlésén köteles megválasztani:
a)elnökét, alelnökét,
b)elnöksége tagjait, /taglétszámtól függően legfeljebb 9 tag/
c)számvizsgáló bizottságát, vagy biztosát.
/2/
Amennyiben a település/településrész önkormányzatában a pártnak polgármestere, alpolgármestere, illetőleg önálló, vagy koalíciós képviselő csoportja van, e polgármesterek, alpolgármesterek és frakcióvezetők (koalíció esetében frakcióvezető helyettesek) - amennyiben tagjai a pártnak - hivatalból tagjai a helyi elnökségnek.
31. §
/1/
A helyi szervezet feladat- és hatásköre:
a)illetékességi területén belül megjeleníti a párt politikáját,
b)elnöksége útján dönt a tagfelvételi kérelmek felől,
c)az Országos Választmány által megállapított elveknek megfelelően dönt a tagdíjmérséklés iránti kérelmek ügyében,
d)megválasztja testületi vezetőit, valamint számvizsgáló bizottságát (Alapszabály 30. § /1/ bek.),
e)tagjai sorából a jelen Alapszabály és a Választási Szabályzat rendelkezései szerint küldötteket választ, illetve jelöl a párt testületeibe,
f)a működési területén felmerült ügyekben nyilatkozatot vagy állásfoglalást tesz közzé,
g)országgyűlési képviselő választások idején javaslatot tesz a választókerületi egyeztető fórumnak az egyéni választókerületben, valamint a megyei/fővárosi listán induló képviselő jelöltek személyére,
h)önkormányzati választások idején, illetékességi területén ? a megyei jogú városi, valamint a fővárosi kerületi polgármesterjelöltek kivételével - önállóan dönt a polgármesterjelölt, a képviselőjelöltek és a helyi lista tekintetében, valamint a megyei/budapesti választmányoknak javaslatot tesz a megyei/fővárosi listán induló jelöltek személyére,
i)részt vesz az országgyűlési és az önkormányzati képviselő jelöltek választási kampányában.
j)az MDF Pénzügyi- és Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak, valamint az Országos Hivatal előírásainak megfelelő költségvetést készít.
/2)
A helyi szervezet a feladat- és hatáskörét az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően gyakorolja,
32. §
/1/
A helyi szervezet megszűnik:
a)egyesüléssel,
b)feloszlatással,
c)a feloszlás kimondásával,
d)törléssel.
Egyesüléssel szűnik meg a helyi szervezet, ha a működési területét képező település másik, olyan településsel egyesül, ahol már működik a pártnak helyi szervezete.
/3/
Az illetékes megyei/budapesti választmány a beolvadás ügyében folytatott eljárásáról az Országos Hivatalt a nyilvántartás módosítása érdekében értesíti. A megszűnő szervezet tagjai a megyei/budapesti választmány határozata ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - az Országos Választmányhoz fellebbezhetnek, s az Országos Választmány határozata végérvényes.
/4/
Amennyiben a helyi szervezet a párt Alapszabályával, politikai céljaival és érdekeivel ellentétesen működik, illetőleg működése, avagy tagjainak, valamint tisztségviselőinek nyilatkozatai a párt hátrányos megítélésére, illetve a pártba vetett bizalom megingatására alkalmasak, s amennyiben az ilyen működéssel a helyi szervezet felhívás ellenére sem hagy fel - a helyi szervezet működése felfüggeszthető, továbbá a viszonyok rendezhetetlensége esetén feloszlatható.
/5/
A felfüggesztés tárgyában az illetékes megyei/budapesti választmány javaslatára és az Országos Elnökség véleménye alapján az Országos Választmány dönt. A felfüggesztés időtartama legfeljebb három hónap lehet. A felfüggesztés hatálya alatt a helyi szervezetben politikai, szervezeti és tisztségviselőket érintő döntés nem hozható, továbbá - a közüzemi és köztartozások kiegyenlítésén túlmenően bármilyen kifizetés csak a pártigazgató engedélyével teljesíthető.
/6/
Amennyiben a felfüggesztés tartama alatt a helyi szervezet viszonyai rendezhetők, a felfüggesztés hatályát az Országos Választmány az illetékes megyei/budapesti választmány javaslatára és az Országos Elnökség véleménye alapján megszünteti. Amennyiben a felfüggesztés hatálya alatt a viszonyok nem rendezhetők, illetőleg amennyiben a kifogásolt működés a pártra nézve politikai veszéllyel jár, az Országos Választmány a helyi szervezetet feloszlathatja, vagy újjáalakítását rendelheti el. Ilyen döntés hiányában a felfüggesztés hatálya a három hónap elteltével megszűnik.
/7/
A feloszlatással a helyi szervezet és minden tisztség megszűnik, valamint megszűnik valamennyi a szervezet által nyilvántartott tag tagsági viszonya is. Amennyiben az Országos Választmány a helyi szervezet újjáalakítását rendelte el, erre az új szervezet alapítására vonatkozó szabályok az irányadók, Az újjáalakított szervezet a feloszlatott helyi szervezet jogutódja.
/8/
A helyi szervezet jogutód nélküli feloszlását a közgyűlés mondhatja ki, a jelenlévő tagok minősített (2/3-os) többségével meghozott határozatával.
/9/
Törölni kell azt a helyi szervezetet, amelyik a jelen Alapszabály 27.§ /3/ bekezdésében írott kötelezettségének írásbeli felszólításra 30 napon belül nem tesz eleget. A törlés a megyei/budapesti választmányok hatáskörébe tartozik.
/10/
A helyi szervezet megszűnése esetén vagyona a megmaradt tagságot befogadó szervezet tulajdonába kerül, vagy - amennyiben a helyi szervezet jogutód nélkül szűnik meg - a vagyonról a megyei/budapesti választmány dönt. E rendelkezéstől eltérni az ügyrendekben sem lehet.
III/I. Választókerületi egyeztető fórumok.
33. §
/1/
Választókerületi egyeztető fórumok ott alakítandók, ahol egy országgyűlési választókerületben több helyi szervezet is működik. Amennyiben a választókerület területén csak egy helyi szervezet működik, ott a választókerületi egyeztető fórum hatáskörét a helyi szervezet gyakorolja.
/2/
A választókerületi egyeztető fórumok tagjai a választókerületben működő helyi szervezetek elnökei. A választókerületi egyeztető fórumnak ? az elnök helyett ? tagja lehet a helyi szervezet elnökének javaslata alapján a helyi szervezet elnöksége által delegált tag is.
/3/
A választókerületi egyeztető fórumok székhelyüket maguk állapítják meg, s tagjaik sorából egy elnököt választanak.
/4/
A választókerületi egyeztető fórum feladat- és hatásköre:
a)megválasztja küldötteit a megyei/budapesti választmányba, s ott tevékenységéről kéthavonként beszámol,
b)országgyűlési képviselő választások esetén a helyi szervezeteknek a képviselő jelöltek személyére vonatkozójavaslatai alapján az érintett egyéni választó-kerületbe a 16. § /1/ bek. r, pontjának figyelembe vételével jelölteket állít, és nevét megküldi a megyei/budapesti választmányoknak,
c)országgyűlési képviselő választások idején részt vesz a választási kampányban.
III/J. Társadalmi kapcsolatok.
34. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum a társadalom különböző rétegeivel tartandó kapcsolatainak kiépítése és annak folyamatos ápolása céljából
a)jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezeteket létesíthet és tarthat fenn,
b)jogi személyiséggel nem rendelkező szellemi és szakmai kollégiumokat (műhelyeket) működtethet.
/2/
A jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek megalakításához legalább 50 párttag alapító nyilatkozatára és a szervezet külön alapszabályának megállapítására van szükség. Társadalmi szervezetek a társadalom különböző rétegeinek (így különösen: nők, nyugdíjasok, ifjúság, értelmiség, vállalkozók, alkalmazottak, stb.) a párt politikája mögé történő felsorakoztatása érdekében alapíthatók.
/3/
A szakmai kollégiumokat a politikai tevékenység szakmai-tudományos megalapozása érdekében az Országos Elnökség hozhatja létre. Ilyenek lehetnek különösen: gazdasági, jogi, oktatási, kulturális, agrár, szociális, közlekedési, környezetvédelmi és egyéb kollégiumok, amelyek munkájában részt vehetnek olyan, a párton kívül álló szakemberek is, akik az MDF szellemiségét elfogadják és programjával egyetértenek.
/4/
A társadalmi szervezetek és a szellemi-szakmai kollégiumok (műhelyek) a párt nevére utaló toldatot csak az Országos Választmány engedélyével használhatják.
/5/
Az /1/. bekezdésben meghatározott társadalmi szervezetek és szellemi-szakmai kollégiumok (műhelyek) az őket érintő kérdésekben fórumokat szervezhetnek, s javaslattételi joggal bírnak az Országos Választmány bizottságainál, amelyekben javaslatukat tárgyalni kell, s ennek során e társadalmi szervezetek, valamint szellemi szakmai kollégiumok (műhelyek) a felszólalás jogát igényelhetik.
Az Elnökök Gyűlése a Magyar Demokrata Fórum konzultatív és javaslattévő testülete, résztvevői a párt helyi szervezeteinek, valamint országos és megyei/fővárosi testületeinek elnökei, illetve az Országos Elnökség tagjai, továbbá az utóbbi által meghívottak. Az Elnökök Gyűlését a párt elnöke hívja össze.
III/K. Tisztségviselők.
36.§
/l/
A Magyar Demokrata Fórum tisztségviselői:
a)az elnök,
b)az elnökhelyettes,
c)az alelnök(ök),
d)az Országos Választmány elnöke.
37. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum elnöke a párt első tisztségviselője, aki hatóságok és harmadik személyek előtt, illetőleg politikai kapcsolataiban képviseli a pártot.
/2/
A Magyar Demokrata Fórum elnöke:
a)dönt a helyi szervezetek alapításának elfogadása tárgyában,
b)összehívja és vezeti az Országos Elnökség üléseit,
c)évente legalább egyszer összehívja az Országos Gyűlést,
d)különös fontosságú ügyben az Országos Elnökség egyetértésével összehívhatja az Országos Gyűlést,
e)kezdeményezheti az Országos Választmány, valamint az országgyűlési képviselő csoport ülésének összehívását, amelyeket e testületek vezetői kötelesek összehívni,
f)ellenőrzi és jegyzi a párt országos terjesztésű kiadványait,
g)a megyei/fővárosi testületek hatáskörétől függetlenül élhet a beavatkozás jogával,
h)összehívja az Elnökök Gyűlését
i)a megbízás, a felmentés és a fegyelmi jogkör gyakorlását kivéve munkáltatói jogot gyakorol a pártigazgató fölött.
/3 /
A párt elnöke a párt bármely megyei/fővárosi vagy helyi testületének működésével kapcsolatban a beavatkozás jogával élhet, ha e testületek a jelen Alapszabályban, vagy a párt más Szabályzataiban, valamint az Országos Választmány, avagy az Országos Elnökség által meghatározott feladataikat nem, vagy nem a megfelelő módon, illetőleg a párt határozatait sértő módon látják el.
/4/
A beavatkozás jogánál fogva a párt elnöke:
a)a /3/ bekezdésben meghatározott testület, illetve helyi szervezet elnökétől tájékoztatást kérhet, amelyet az érintett testület, illetve helyi szervezet (elnöke, vagy az arra kijelölt tagja útján) nyolc napon belül köteles megadni,
b)összehívhatja az érintett helyi szervezet közgyűlését, vagy megyei/budapesti választmány ülését,
c)felkérheti az Országos Választmányt, hogy az érintett helyi szervezet vagy testület teljes tevékenységének ellenőrzése céljára az érintett szervezethez, testülethez rendeljen ki megbízottat.
/5/
A beavatkozás eredményeként a párt elnöke:
a)etikai-fegyelmi jellegű ügyben az Etikai és Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint eljárás megindítását kezdeményezheti),
b)szervezeti jellegű ügyben a helyi szervezet működését az Országos Választmány legközelebbi üléséig felfüggesztheti, s az ügy rendezésére az Országos Választmányt felkérheti.
/6/
A párt elnökének helyettesítésére az elnökhelyettes jogosult, akinek megbízatása az elnök akadályoztatásának megszűntéig, vagy az új elnök megválasztásáig tart.
/7/
A párt elnöke - munkájának segítésére ? az általa felkért elnöki tanácsadók részvételével Elnöki Kabinetet alakíthat. A kabinet az elnök politikai tanácsadó testülete, működésének technikai feltételeiről a pártigazgató gondoskodik.
38. §
/1/
Az elnökhelyettes és az alelnök(ök) feladatait, valamint az alelnökök számát az Országos Elnökség ügyrendje határozza meg, amelyre vonatkozóan a párt elnöke tesz javaslatot.
/2/
Az Országos Választmány elnöke, valamint a Megyei/budapesti és helyi választott vezetők ellátják a jelen Alapszabályban, illetve a párt más Szabályzataiban meghatározott feladataikat.
39. §
/1/
A választott vezetők megbízatása megszűnik:
a)a jelen Alapszabályban írott vagy az Országos Gyűlés által ettől eltérően megállapított határidő lejártával, illetve rendkívüli tisztújítás esetén az új vezető megválasztásával,
b)az illető halálával,
c)bizalmatlanság kimondásával,
d)visszahívással,
e)a pártból való kilépéssel, a tagsági viszony törlésével vagy a pártból való kizárással,
f)lemondással,
g)az őt megválasztó szervezet megszűnésével.
/2/
A lemondás - mint egyoldalú jognyilatkozat - bármely, a párt számára dokumentálható módon közölhető, annak hatályosságához elfogadás, vagy tudomásul vétel nem szükséges. A visszalépés a lemondással azonos hatályú.
III/L. Képviselő csoportok.
40. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési és önkormányzati képviselő csoportjai, valamint az európai parlamenti delegációja a párt országos, megyei/fővárosi és helyi, valamint az európai uniós politikájának megjelenítői és közjogi legitimációval rendelkező képviselői.
/2/
A képviselő csoportok működésére a törvények, a jelen Alapszabály rendelkezései, valamint saját szabályzataik (ügyrendjeik) irányadók. A képviselő csoportok e szabályzataikat (ügyrendjeiket) a jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően maguk alkotják meg, illetve maguk választják meg tisztségviselőiket. Az országgyűlési képviselő csoport szabályzatait az Országos Választmány hagyja jóvá, vezetőjének személyére az Országos Elnökség tesz javaslatot, megválasztása tekintetében az Országos Választmány egyetértési jogot gyakorol.
/3/
A párt európai parlamenti delegációjára a jelen Alapszabálynak az országgyűlési képviselőcsoportra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
41. §
Az országgyűlési képviselőcsoport
a)parlamenti tevékenységét a jelen Alapszabály 40. § /l / bekezdésében meghatározott jogi keretek között, valamint a párt politikai programjának, illetőleg az Országos Gyűlés és az Országos Választmány határozatainak megfelelően köteles folytatni,
b)az Alapszabály rendelkezései szerint részt vesz az Országos Gyűlés, az Országos Választmány és az Országos Elnökség munkájában,
c)tevékenységéről köteles minden Országos Gyűlésen, valamint az Országos Választmánynak félévenként beszámolni,
d)jogosult az Országos Választmánynál a konstruktív bizalmatlansági indítvány előterjesztésére irányuló döntést, illetőleg javaslatot kezdeményezni,
e)amennyiben a képviselőcsoport tevékenysége ellentétes az a) pontban foglaltakkal, úgy az Országos Választmány tőle az MDF névhasználatot megvonhatja, azt megtilthatja és rendelkezhet az MDF név használatáról.
42. §
Az önkormányzati képviselő csoportok
a)képviseleti tevékenységüket a jelen Alapszabály 40. § /1/ bekezdésében meghatározott jogi keretek között, valamint a párt általános, megyei/fővárosi és helyi programjának és az illetékes testületek határozatainak megfelelően kötelesek folytatni,
b)az Alapszabály rendelkezései szerint jogosultak és kötelesek részt venni a megyei/budapesti választmányok és a helyi szervezetek munkájában,
c)tevékenységükről kötelesek félévenként a megyei/budapesti választmányoknak és a helyi szervezeteknek beszámolni.
43. §
/1/
A Magyar Demokrata Fórum testületeinek munkáját hivatali szervezet, a párt Országos Hivatala segíti. Az Országos Hivatal felügyelete alatt működnek a megyei irodák és a budapesti iroda.
/2/
A párt hivatali szervezete a jelen Alapszabály, valamint az Országos Hivatal ügyrendje alapján működik.
/3 /
Az Országos Hivatal vezetője a pártigazgató, akit az Elnök javaslatára az Országos Elnökség bíz meg. A pártigazgató gyakorolja a munkáltatói jogot a párt valamennyi alkalmazottjával kapcsolatban. A pártigazgató felett a munkáltatói jogokat ? a megbízást, a felmentést és a fegyelmi jogkör gyakorlását kivéve - az Elnök gyakorolja.
/4 /
Országgyűlési képviselő választások idején a választó kerületekben választási irodák szervezhetők, amelyek szervezik és segítik a képviselő jelöltek választási kampányát.
IV. Működési rend.
IV/I. Eljárásrend.
44. §
A Magyar Demokrata Fórum testületeinek és helyi szervezeteinek működésük során a jelen fejezet rendelkezéseit, valamint a jelen Alapszabály előírásai szerint elfogadott ügyrendek szabályait kell alkalmazniuk.
45. §
/1/
Az Országos Gyűlést a jelen Alapszabály rendelkezései szerint évenként egyszer az Országos Választmány javaslatára a párt elnöke a helyi szervezetek értesítésével hívja össze (rendes Országos Gyűlés). Az Országos Gyűlést az összehívásától számított 60 napon belül kell megtartani.
/2/
Össze kell hívni az Országos Gyűlést (rendkívüli Országos Gyűlés) akkor is, ha azt írásban és a napirend megjelölésével
a)az Országos Választmány,
b)legalább nyolc megyei/budapesti választmány,
c)különösen fontos ügyben a párt elnöke kezdeményezi,
d) akkor is össze kell hívni az Országos Gyűlést, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
/3 /
A döntéshozó testületek közül
a)az Országos Választmány legalább kéthavonként,
b)az Országos Elnökség legalább kéthetenként,
c)a megyei/budapesti választmányok legalább havonta,
d)a helyi szervezetek közgyűlése legalább negyedévente, s azok elnöksége legalább kéthavonta, ülésezik.
/4/
A /3/ bekezdésben meghatározott testületeket össze kell hívni akkor is, ha azt írásban és a napirend megjelölésével
a)különösen fontos ügyben a testület elnöke,
b)a testület tagjainak legalább egynegyede,
c)beavatkozási jogánál fogva a párt elnöke kezdeményezi.
/5 /
Az Országos Választmányt össze kell hívni akkor is, ha azt az országgyűlési képviselőcsoport írásban és a napirend megjelölésével kéri.
/6/
A helyi szervezetek közgyűléseiket a szükséghez képest, de legalább negyedévenként tartják. E közgyűléseket a helyi szervezet elnöke hívja össze. Össze kell hívni a helyi szervezet közgyűlését, ha azt írásban és a napirend megjelölésével
a)a helyi szervezet tagjainak legalább egynegyede,
b)a helyi önkormányzati képviselő csoport,
c)beavatkozási jogánál fogva a párt elnöke kezdeményezi.
/7/
A párt döntéshozó testületeit annak elnöke hívja össze.
/8/
A helyi szervezetek közgyűléseire, illetve a döntéshozó testületek üléseire szóló meghívókat a közgyűlés ülés határnapja előtt legalább nyolc nappal ki kell küldeni. E határidő elnöki döntés alapján legfeljebb három napra rövidíthető. Az Országos Gyűlésre szóló meghívókat az Országos Gyűlés első napja előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni úgy, hogy a küldöttek azt, valamint a napirend szerint ahhoz tartozó írásbeli beszámolókat is kézhez vehessék, s ez a határidő nem rövidíthető. Minden meghívóban jelezni kell azt, ha valamely napirendre tűzött kérdés eldöntéséhez kétharmados többségre van szükség.
46. §
/1/
Az Országos Gyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldöttek több, mint 50 %-a jelen van. A határozatképességet a szavazásban résztvevők számba vételével minden szavazás előtt ellenőrizni kell.
/2/
A szabályszerűen összehívott Országos Gyűlés határozatképtelensége esetén az Országos Gyűlést 30 napon belüli időre ismételten össze kell hívni. A megismételt Országos Gyűlés változatlan napirend mellett határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldöttek több, mint egyharmada jelen van, erre a meghívóban külön utalni kell. A jelen Alapszabály 14. § /4/ bekezdésének a./ c./ és e./ pontjában meghatározott kérdésekben megismételt Országos Gyűlés csak akkor határozhat, ha e kérdések az eredeti napirendben is szerepeltek.
/3/
A döntéshozó testületek üléseinek, valamint a helyi szervezetek közgyűléseinek határozat-képessége tárgyában azok ügyrendje rendelkezik.
47. §
/1/
Az Országos Gyűlésben, a döntéshozó testületekben és a helyi szervezetekben az előterjesztéseket írásban, és a vonatkozó ügyrendben meghatározott határidőben kell a testület/szervezet elnökének átadni.
/2/
A testület helyi szervezet elnöke köteles arról gondoskodni, hogy az előterjesztéseket a tagság megismerhesse és tanulmányozhassa, továbbá hogy az előterjesztés döntésre előkészített legyen. Az üléseken előterjesztéseket kiosztani csak rendkívüli, vagy sürgős esetekben lehet, a döntésre való előkészítettséget ez esetben is biztosítani kell.
/3 /
Az előterjesztések tárgyalásának részletes szabályait az ügyrendek tartalmazzák
48. §
/1/
Az Országos Gyűlés, a döntéshozó testületek, valamint a helyi szervezetek közgyűlései döntéseiket ? amennyiben a jelen Alapszabály, vagy az ügyrendjük ennél magasabb szavazati arányt nem kíván meg - a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
/2/
Az Országos Gyűlésben a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges
a)az Alapszabály megállapításához, illetve módosításához,
b)a jelen Alapszabály 14. § /4/ bekezdésének c. / pontjában meghatározott kérdésben.
/3 /
A helyi szervezetekben a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges a helyi szervezet feloszlatásának kimondásához.
/4/
A határozatok elleni jogorvoslatokra, valamint a határozatok megtámadására irányuló eljárás rendjét etikai, fegyelmi ügyben az Etikai és Fegyelmi Szabályzat, egyéb kérdésekben az ügyrendek szabályozzák.
49. §
Az Országos Gyűlés, és a helyi szervezetek taggyűlései általában nyilvánosak. Zárt ülést kell tartani, ha
a) az jogszabály rendelkezése miatt kötelező, vagy
b) az összehívásra jogosult vagy a napirend szerint érintett személy, illetve a szavazásra jogosult tagok egynegyedének javaslata alapján a testület egyszerű szótöbbséggel elrendeli.
------>>
|