A Magyar Demokrata Fórum Etikai és Fegyelmi Szabályzata

Jóváhagyta az Országos Választmány: 1999. március 20-án


I.A szabályzat hatálya

1.§. E szabályzat hatálya a Magyar Demokrata Fórum (MDF) valamennyi tagjára kiterjed.

II.Az egyes fegyelmi vétségek és a kiszabható fegyelmi büntetések

2.§. Az MDF alapító levelével, politikai programjával, alapszabályával, alapvető céljaival ellentétes magatartás fegyelmi (etikai) vétség. Fegyelmi vétséget valósít meg az is, aki az MDF Alapszabályában, vagy belső szabályzataiban foglaltakat szándékosan megsérti.
3.§. A kiszabható fegyelmi büntetések az alábbiak:
- Figyelmeztetés
- Megrovás
-Tagsági jogok korlátozása tisztségviselést, választott testületi tagságot, illetve az azokra történő jelölhetőségi és jelöltállítási jog gyakorlását illetően legalább 6 hónapra, de legfeljebb 2 évre
- Tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése legalább 6 hónapra, de legfeljebb 2 évre
- Kizárás
4.§. Az MDF-ből ki kell zárni azt a tagot, aki:
a.) Egyidejűleg más politikai pártnak is a tagja,
b.) Az MDF jelöltjeként választás útján az Országgyűlés, önkormányzati képviselőtestület, vagy megyei közgyűlés tagja lesz és nem lép be az MDF képviselőcsoportjába.
c.) Az MDF alapvető céljaival összeegyeztethetetlen elveket vall, és politikai magatartást tanúsít, illetve a testületi zárt üléseken elhangzottakkal kapcsolatos köteles politikai titoktartást megsérti,
d.) Az MDF országgyűlési, önkormányzati, vagy közgyűlési képviselőcsoportjából kilép,
e.) Akit szándékos bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítélt,
f.) Aki e szabályzat 2.§-ban meghatározott olyan súlyú fegyelmi (etikai) vétséget követ el, amely az MDF érdekeit jelentősen sérti.

5.§. Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki önhibájából több mint 6 hónapig nem fizeti a tagdíjat, és tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi. A törlésről a helyi szervezet elnöksége határoz, és arról a tagot írásban értesíti. A tag az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a törlés ellen a helyi szervezet közgyűléséhez írásban fellebbezést terjeszthet elő.

III.Az eljáró fegyelmi hatóságok

6.§. Minden helyi szervezet köteles legalább 3 tagú etikai és fegyelmi bizottságot választani. Az etikai és fegyelmi bizottság határozatképes, ha a határozathozatalban tagjainak több mint a fele, de legalább 3 tagja részt vesz. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A helyi etikai és fegyelmi bizottság, a kizárást kivéve valamennyi fegyelmi büntetést alkalmazhatja. A tag kizárására a megyei (fővárosi) etikai és fegyelmi bizottság jogosult, külön eljárási szabályok alapján.

7.§. A megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság előtt folyamatban lévő eljárásban a megyei (fővárosi) Választmány álláspontjának képviseletére etikai biztost kell választani. (Alapszabály 26.§ k./) Az etikai biztos jogosult az iratokba betekinteni, a választmány döntése alapján a konkrét ügyben állást foglalni.
a) Az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága mellett az Országos Választmány álláspontját a 7.§-ban írt jogkörben az Országos Etikai Biztos képviseli és ellátja a 24.§-ban írt feladatokat.
b) Az etikai biztost az arra illetékes választmány saját tagjai köréből választja, megbízatásának időtartama azonos az Etikai és Fegyelmi Bizottság megbízatásának időtartamával.

8.§. Az MDF megyei (fővárosi) választmánya alakuló ülésén tagjai sorából 3-5 tagú Etikai és Fegyelmi Bizottságot választ. A megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság jogosult elbírálni a helyi Etikai és Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozata elleni fellebbezéseket, és első fokon jár el a megyei (fővárosi) választmány tagjai, valamint a helyi szervezetek elnökei ellen indított eljárásokban.

9.§. Az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága 5 tagját az Országos Gyűlés választja, tevékenységéről is annak számol be. (Alapszabály 19.§.)


Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság (OEFB)

a)Első fokon jár el az országos szervek tagjainak és tisztségviselőinek, valamint az országgyűlési képviselő csoport tagjainak etikai és fegyelmi ügyeiben.
b)Másodfokon jár el a megyei, fővárosi (területi) Etikai és Fegyelmi Bizottság által első fokon elbírált fegyelmi ügyekben.
c)Elbírálja a megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság által másodfokon hozott határozatok elleni felülvizsgálati kérelmeket. E határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
d)Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság háromtagú tanácsban jár el. A folyamatban lévő ügyekben a párt bármely szervétől adatot és felvilágosítást kérhet, amit azok haladéktalanul kötelesek megadni. (Alapszabály 19.§/4/)


IV.A fegyelmi (etikai) eljárás részletes szabályai

10.§. A fegyelmi (etikai) eljárás, fegyelmi (etikai) vétség esetén indítható hivatalból, vagy panaszra. Az eljárást az illetékes szerv 60 napon belül érdemi határozattal köteles lezárni. E határidő legfeljebb 30 nappal indokolt esetben meghosszabbítható.
11.§. Fegyelmi (etikai) eljárás megindításának az illetékes eljáró szervnek a vétség elkövetésétől számított 3 éven túl eljárásnak helye nincs. Az elkövető halála esetén eljárás nem indítható, a megindult eljárást pedig meg kell szüntetni.
12.§. Elfogultsági kifogást az eljáró bizottság bírálja el. Amennyiben helyt ad a tagja vagy tagjai elleni elfogultsági kifogásnak, az elfogult tagokat az ügy intézéséből kizárja. Ha az egész bizottság elleni elfogultsági kifogásnak helyt ad, akkor:

a)A helyi és fegyelmi bizottság felterjeszti az ügyet a megyei (fővárosi) választmányhoz, amely másik helyi etikai és fegyelmi bizottságot jelöl ki az eljárás lefolytatására.
b)A megyei etikai és fegyelmi bizottság felterjeszti az ügyet az Országos Választmányhoz, amely másik megyei (fővárosi) etikai és fegyelmi bizottságot jelöl ki az eljárás folytatására. Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság egésze ellen elfogultsági kifogásnak helye nincs. Az eljáró bizottság ? kivéve az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottságot ? maga is kezdeményezheti elfogultságának kimondását. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.


13.§. Ha a panasz tárgyává tett magatartás:
- Nem fegyelmi (etikai) vétség,
- Elévült,
- Ügyében az eljárásnak egyéb akadálya van, az eljáró bizottság, tárgyaláson kívül hozott határozattal az eljárást megtagadhatja. E határozatot a panaszosnak és a bepanaszoltnak kézbesíteni kell, és ellene fellebbezésnek van helye.

14.§. A tárgyalás előkészítése során az eljáró bizottság elnöke kijelöli a bizottság tagjai közül az ügy előadóját. Gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson a bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Beszerzi a személyi véleményezést az eljárás alá vont MDF tag helyi szervezetétől, valamint attól az MDF-et képviselő testülettől (országgyűlési képviselőcsoport, Országos Választmány, stb.), amelyben tevékenykedik. Kitűzi a tárgyalást, melyről ajánlott levélben értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost. A szabályszerűen értesítettek elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. A távolmaradás igazolása esetén a tárgyalás nem tartható meg, illetve azt a szükséges keretben meg kell ismételni.

15.§. A tárgyalás általában nem nyilvános. Az eljáró bizottság nyilvános tárgyalás tartását határozhatja el. Az értesítés akkor szabályszerű, ha azt a kitűzött határnap előtt 8 nappal ajánlott levélben postára adják.

16.§. A tárgyalást a bizottság elnöke vezeti. Az előadó ismerteti az ügyet. Ezt követően felszólalhat a panaszos, majd az eljárás alá vont személy adhatja elő védekezését. Az eljáró bizottság, bizonyítást vehet fel, ennek körében különösen tanúkat hallgathat meg, okiratokat szerezhet be.

17.§. A bizottság határozatát zárt tanácskozásban hozza meg, de nyilvánosan hirdeti ki. A határozatot 15 napon belül részletes indoklással együtt írásba kell foglalni, és kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek és a panaszosnak. A postai ajánlott küldeményként feladott határozatot, a feladást követő 2. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ezzel szemben ellenbizonyításnak van helye.

18.§. A határozatban rendelkezni kell az esetleg felmerült eljárási költségek (útiköltség, stb.) viseléséről is. Elmarasztaló határozat esetén a költségeket az eljárás alá vont személy, egyéb esetben a panaszos.

19.§. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezésre jogosult az, aki az eljárás megindítására jogosult, valamint az, akit az eljárás alá vontak, a határozat kihirdetésekor szóban is, de legkésőbb az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, írásban. A fellebbezést az első fokon eljárt bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az ügy összes irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljáró bizottsághoz.


V.A kizárás különleges szabályai

20.§. Ha első fokon a helyi Etikai és Fegyelmi Bizottság jár el, és a szabályszerűen lefolytatott eljárás eredményeként ?kizárás? fegyelmi (etikai) büntetés kiszabását látja indokoltnak, nem határozatot hoz, hanem kizárási indítványt terjeszt a megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság elé. A fegyelmi eljárás lefolytatása idejére a helyi szervezet javaslatára a megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság a tagsági viszonyt felfüggesztheti.

21.§. Ha elsőfokon a megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság vagy az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság jár el, valamennyi fegyelmi (etikai) büntetés ? így a kizárás ? kiszabására is jogosult saját hatáskörében. A kizárást kimondó határozat jogerős elbírálásáig az eljárás alá vont személy tagsági viszonyát a bizottság felfüggesztheti. A választott tisztségviselők nem jogerős kizárásáról az eljáró bizottság haladéktalanul értesíti azt a szervet, vagy testületet, amelyben az eljárás alá vont személy tisztséget visel, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A kizárásról az eljáró bizottság titkos szavazással határoz.

VI.A Másodfokú és Felülvizsgálati eljárás szabályai

22.§. Ha a másodfokú eljárás megyei/fővárosi Etikai és Fegyelmi Bizottság, vagy az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság illetékes, eljárásuknál az elsőfokú eljárás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a)Az elsőfokon eljárt bizottságot ? ha ez célszerűnek látszik ? további bizonyítás felvételére utasíthatja. Evégből az ügyet legfeljebb két ízben visszaküldheti.
b)Nem hozhat az eljárás alá vont személyre nézve hátrányosabb határozatot, mint amilyen az elsőfokú eljárásban született, ha az eljárás alá vont személy terhére fellebbezést nem jelentettek be.
c)A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. A megyei (fővárosi) Etikai és Fegyelmi Bizottság másodfokú határozatai ellen az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsághoz, az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság másodfokú határozatai ellen az MDF Országos Választmányához felülvizsgálati kérelem előterjesztésének van helye az eljárás alá vont személy részéről.

23.§. Ha a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem elbírálására az Országos Választmány jogosult, saját ügyrendje szerint jár el, figyelembe véve a jelen Szabályzat rendelkezéseit is. Eljárásban érvényesülnek a 25.§. b) és c) pontjaiban írt szabályok.

24.§. Az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság a fellebbezést, vagy a felülvizsgálat kérelmet az ügy irataival együtt az Országos Elnökségnek megküldi. Az Országos Elnökség köteles az előterjesztett jogorvoslati kérelmet elbírálás végett a legközelebbi Országos Választmány ülés elé terjeszteni. Az Országos Választmány ülésén az Országos Etikai és Fegyelmi Biztos ismerteti az ügy lényegét, és felolvassa a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatot. Ezt követően ismertetni kell a fellebbezést, vagy a felülvizsgálati kérelmet, majd az eljárás alá vont személy adja elő védekezését. Az eljárás alá vont személy távolmaradása az eljárást nem akadályozza. Ezt követően a levezető elnök vitát nyit az ügyről. A vita lezárása után az Országos Választmány, szavazással dönt a fellebbezésről, vagy a felülvizsgálati kérelemről, illetve az előterjesztett indítványokról. Bármely döntéshez egyszerű szótöbbség szükséges. További jogorvoslatnak helye nincs.

25.§. Ha a felülvizsgálati kérelmet az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság bírálja el, a reá valamint az első- és másodfokon eljárásra irányadó szabályokat az alábbi eltérésekkel alkalmazza:
a) Tárgyalást csak szükség esetén tart, általában az iratok alapján dönt,
b) Súlyosbítási tilalom érvényesül,
c) Határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

26.§. A felülvizsgálati kérelemnek halasztó hatálya nincs.


VII.Záró rendelkezések


27.§. A jelen Etikai és Fegyelmi Szabályzatot a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya 1999. március 20-i ülésén megvitatta és jóváhagyta. A Szabályzat az Országos Választmány által történt elfogadás napján lép hatályba és a helyi MDF szervezeteknek való megküldés útján kell közzétenni.

Budapest, 1999. március 20.


Székelyhídi Ágoston

a Magyar Demokrata Fórum
Országos Választmányának Elnöke