Építsük fel az Igazak Emlékfalát!
(2004-10-15)

A Fidesz nevében Orbán Viktor és Pokorni Zoltán mellett a Szövetség számos politikusa helyezte el a kegyelet virágait idősebb Antall József és Sztehlo Gábor emléktáblájánál október 15-én Budapesten.

Sokan a jó ügy mellett álltak

A nyilas hatalomátvétel 60. évfordulóján Orbán Viktor és Pokorni Zoltán Antall Edit jelenlétében koszorút helyezett el idősebb Antall József emléktáblájánál, aki a II. világháború vészterhes időszakában sok ártatlan ember életét mentette meg. Jeszenszky Géza beszédében kiemelte, hogy idősebb Antall József egy olyan hagyományt képvisel, amit őrizni kell. "Ez eleven cáfolata a bűnös nemzet tételének, annak hogy a magyarság súlyosan felelős azért a tragédiáért, ami 1944-ben a magyarországi zsidóságot - a magyar nemzet integráns részét - érte" - jelentette ki. Hangsúlyozta, idősebb Antall József nem volt egyedül, hanem az akkori magyar vezetés egy részének támogatásával tudta végrehajtani azt, hogy a Magyarországra menekült mintegy százezer lengyel katonát, polgári személyt, és nem utolsósorban számos üldözött zsidót hazánk befogadott. Az rendszerváltozást követő első demokratikus kormány külügyminisztere kiemelte annak fontosságát, hogy Magyarországon nem Antall József, nem mellett még sokan mások is mentették, segítették az üldözötteket. "Az emléktáblára helyezett koszorú azt jelképezi, hogy a magyar társadalom politikai hovatartozástól függetlenül arra emlékezik, hogy a jó ügyet jó emberek képviselték, amire most is nagy szükség van" - mondta.

Az áldozatok, miként a gyilkosok is, magyar emberek voltak

A Budai Várban Sztehlo Gábor emléktáblájánál tartott megemlékezésen Pokorni Zoltán felidézte a vészkorszak idején gyermekeket mentő, bújtató evangélikus lelkész tetteit, és a túlélő gyermekek történetét. Emlékeztetett arra, hogy a háborúban megtépázott, német megszállást elszenvedő országban a nyilas rémuralom következtében több tízezer zsidó és nem zsidó magyar veszítette életét. "A Dunába lőttek, az elhurcoltak, a soha vissza nem térők, az éhezésekbe és betegségbe belehalt gettólakók, a harctereken elhunytak ezrei mind a nyilas uralom közvetlen vagy közvetett áldozatai. Rájuk emlékezünk ma, az áldozatokra, akiket őrült kegyetlenséggel gyilkoltak meg" - mondta. Hozzátette, hogy az embertelennek mondott kor, embertelen tetteit emberek, sokszor magyar emberek követték el, miként magyar emberek voltak az áldozatok is. "A miénk ez az ügy. Nemzeti történelmünk kiszakíthatatlan része, és nem mentség, csak magyarázat, hogy mindez másként történt volna, ha Magyarország nem egy megszállt ország" - szögezte le. Mint mondta, egy nemzet akkor lehet csak felnőtt, ha szembe tud nézni bűneivel is, és az emlékezés arra való, hogy elkerüljük az ember ehhez hasonló lealjasodását. Ezért is helyes, ha ma a Terror Háza előtt sokan összegyűlnek, és ha akadnak is köztük idétlenül nevetgélők, az nem kérdőjelezi meg a megemlékezés résztvevőinek őszinteségét - tette hozzá.

Fejet hajtunk az áldozatok előtt

Az emlékezés nem csak a múltról szól, de erőt, hitet és tapasztalatot ad a jövőre nézve, ezért is kell emlékeznünk azokra, akik emberek maradtak az embertelenségben, "akik tudták, mi a jó, és nem csak tudták, hanem nem voltak restek vagy gyávák, hogy meg is cselekedjék az életüket is kockára téve" - jelentette ki. Elmondta, hogy Sztehlo Gábor a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve gyermekotthonokat állított fel az árván maradt - jórészt zsidó - gyermekek számára, és ennek köszönhetően az ostrom alatt a fővárosban 32 otthonban összesen 1540 gyermek és közel 400 felnőttet mentettek meg az elhurcolástól és az éhhaláltól a nyilas razziák idején. Pokorni Zoltán felidézte, hogy az Országgyűlés négypárti nyilatkozatban ítélte el a fejgyűlöletet, a rasszizmust, a kirekesztést, de - emelte ki - ma mégis külön emlékezünk. "Demokráciánkra az igazi veszélyt nem Szálasi követőinek maroknyi csapata jelenti, mert velük a demokratikus közélet könnyen el tud bánni", hanem a félelmet gerjesztő politikai gyakorlat - utalt a , a hatalmas médianyilvánosságot kapott szélsőséges csoportra.

Állítsunk emléket az üldözötteket mentőknek is!

Pokorni Zoltán ezért azt javasolatot tett arra, hogy a Holokauszt-emléknap bevezetése után állítsunk emléket annak a több száz embernek is, akik sok ezer üldözöttet mentettek meg, zsidókat, nem zsidókat, katonaszökevényeket, a nyilas rendszer üldözötteit. Ezért kezdeményezi, hogy hozzuk létre az Igazak Emlékfalát, "akik eleven példát mutattak arra, hogy még a legreménytelenebb helyzetben is kell valamit tenni". "Hiszem, hogy mi, magyarok képesek vagyunk az összefogásra, a jóra, és hiszem, hogy egy év múlva, 2005 október 15-én közösen találkozhatunk az Igazak Emlékfalánál. Legyen így! - zárta beszédét.

(Kép és szöveg: T.Z. - B.E. - Szövetség Webszerkesztőség)

(fideszfrakcio.hu)