A rádio 6 ora 23 perckor minisztertanácsi közleményt olvas be: az ellenforradalmi puccskisérletet felszámolták.

Délelőtt tüntetők vonulnak a Parlament elé. Szovjet tankok legénységével barátkoznak. 11 óra körül a Parlamenttel szembeni Földművelésügyi Minisztérium tetejéről és a környék más épületeiről karhatalmi alakulatok tüzet nyitnak a tömegre. A halottak száma meghaladja a kétszázat, a sebesülteké még ennél is jóval nagyobb. A pártvezetés, a Miko- gyalások után, újabb személyi változá- sokról dönt.

sák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt, és Kádár Jánost választotta első titkárrá. Délután 15 óra 15 perckor Kádár, majd Nagy Imre rádióbeszédet mondanak. Kádár szerint a 23-i felvonulás békésnek indult, a résztvevők többsége becsületes célokért lépett fel, de a bekapcsolódott ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni fegyveres támadássá változtatták a tüntetést.

Nagy Imre is hasonlóan nyilatkozik: a rend helyreállítása utánra reformokat ígér, tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok visszavonásáról.

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Vezetöi: Pozsár István egyetemi tanársegéd és Mérei Ferenc.

Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Az addigi pártoktól és régi politikai csoportosulásoktól független lapot Obersovszky Gyula szerkeszti.

Földvári Rudolf megyei párttitkár élére áll a diósgyőri munkásbizottság kezdeményezésének, és delegációt vezet Budapestre, ahol átnyújtja a kormánynak Nagy Imre miniszterelnök magáévá teszi a követeléseket.

Maléter Pál ezredes felsö parancsra öt páncélossal a parancsnoksága alá tartozo és a felkelök ostromolta Kilián laktanyába vonul. A következő három nap folyamán felveszi a kapcsolatot a Corvin közi felkelőkkel, és fegyverszünetet köt velük. A katonai parancsnokok megpróbálják a fővárosba vezető főbb közlekedési utakat lezárni. A városban a kormány oldalán álló katonai járőrök tévedésből egyre gyakrabban nyitnak tü- zet egymásra vagy a szövetséges szov- jet csapatokra. Az Akadémia utcai párt- központ előtt súlyos tűzharc bontakozik ki a kormányerők és az erősítésükre küldött határőrök között.

Életét veszti I. Tóth Zoltán történész, dékán. A felkelök a Tüzolto utcában lefegyverzik a tűzértiszti iskola egyik századát. Súlyos harcok vannak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, az Uzsoki utca környékén, a VIII. kerületben, az István kórház környékén, a Madách téren, a Kálvin téren, a Ferenciek terén stb. Csepelen a tömeg megostromolja a pártházat. A magyar halottak száma mintegy 120 fő, a Kossuth téri vérengzést nem számítva, nagyobb részük a VIII., IX. és XIII. kerületben esik a harcok áldozatául.

A vidéki városokban folytatódnak, il- szágos méretűvé nő a sztrájk is.

Miskolcon megalakul a megyei munkástanács, Pécsett Forradalmi Bizottmány alakul. Moszkvában, van Acker belga miniszterelnök fogadásán, Sepilov miniszter ellenforradalmi lázadásokról beszél, de szóvá teszi a Rákosi-rendszer miatti jogos elégedetlenséget is, amely az október 23-i tüntetéshez vezetett.

Hruscsov felkéri Micunovic jugoszláv nagykövetet, tolmácsolja a szovjet ve- zetés álláspontját Titónak a magyar kérdésről. Eisenhower amerikai elnök megbélyegzi a szovjet beavatkozást.