Kitekintés : Interjú Orbán Viktorral, mely elhangzott 2004. október 24-én a clevelandi Bocskai Rádióban |
Interjú Orbán Viktorral, mely elhangzott 2004. október 24-én a clevelandi Bocskai Rádióban
2004.10.27. 23:52
Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke az október 23-i ünnepséget Amerikában töltötte, az ottani magyarság meghívására. Ebből az alkalomból interjút adott a magyar nyelvű Bocskai Rádiónak. A rádióinterjúban beszél az 1956-os forradalom és szabadságharc világjelentőségéről, a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárság ügyében megtartandó népszavazásról, a polgári körök szervezettségéről és feladatairól, a jobboldali sajtó hazai helyzetéről, és saját politikai pályafutásáról, a polgári, nemzeti-keresztény értékek szolgálatáról.
(Fotó: archív)
Interjú Orbán Viktorral, mely elhangzott 2004. október 24-én a
clevelandi Bocskai rádióban
(A riporter: Kádár Dániel)
K.D.: - Szeretettel köszöntöm a Bocskai rádió mikrofonja előtt Orbán Viktor urat, a FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség elnökét, 1998 és 2002 közötti időszak magyarországi miniszterelnökét.
Kedves Elnök úr, hosszú várakozás után, igen rövid időre érkezett
Clevelandba, szeretném ha beszélne idejövetelének és meghivásának körülményeiröl.
O.V.: - Engedje meg, hogy én is tisztelettel köszöntsem a Bocskai rádió hallgatóit, mindannyiuknak sok erőt és jó egészséget kivánjak a rádió hullámhosszain keresztül is, persze elsősorban a magyaroknak, gondolom ők hallgatnak bennünket. Nos, hát a magyarok egyik legnagyobb nemzeti ünnepe, az október 23-i 56-os magyar forradalom közös megünneplése okán érkeztem
ide Clevelandba, miután Böjtös László tiszteletbeli konzul úr volt olyan kedves és az itteni magyarok nevében meghivott. Régi adósságomat törlesztem, sokszor hivtak már az itt élő magyarok különböző alkalmakkor, és én sohasem tudtam jönni, részben mert kormányzati teendők nyomták a vállamat, részben olyan erős sodrása van a magyar belpolitikának, hogy az ember nem meri 2-3 napnál hosszabb időre kitenni a lábát az országból, mert mire hazamegy minden megváltozhat, kormányok jönnek mennek, a
baloldal vajúdik, új embereket dob a felszinre, és hát nekünk magyaroknak, mármint a polgári, nemzeti-keresztény értékeket valló magyaroknak is alkalmazkodnunk kell ehhez a helyzethez. Két népszavaqzás is lesz magyarországon, az egyik a kórházak magánkézbe adásának ügyében kérdezi
meg az emberek véleményét, a másik pedig a kettős állampolgárság ügyében, mely érinthet jónéhány, Amerikában élő magyart is, és érinti a Kárpád-medencei nagy tömbben élő magyar kisebbségeket is. Ebből is láthatják a tisztelt hallgatók, hogy élénk élet folyik odahaza Magyarországon.
K.D.: - Elnök úr, emlitette a kettős állampolgárságot, ezt már a Magyarok Világszövetsége hónapokkal ezelőtt kezdeményezte és több százezer aláirás is összegyült annak érdekében, hogy a népszavazást megtartsák. Megjegyzem, itt Clevelandban is több mint ezer aláirást gyüjtöttek az aktivisták. Kérdésem tehát , hogy a polgári köröket tudja-e a FIDESZ mozgósitani, tudván, hogy a polgári köröket a FIDESZ hozta létre és tartja életben?
O.V.: - Természetesen a polgári köröket arra fogjuk buzditani, mint a magyar közélet legszervezettebb erejét, hogy vegyenek részt ebben a kampányban, sőt nagyon számitunk arra, hogy az ő segitségükkel tudjuk elérni az embereket. A polgári köröknek éppen az az értelme, hogy ne legyen Magyarországon egyetlen olyan ember se, legyen szó a legutolsó falu, legszélső házáról, akihez nem kopogtat be valaki és mondja azt, hogy kedves barátom: hallottál-e arról, hogy most fontos döntésre készülünk? Te
mit gondolsz? Ha velünk vagy gyere te is! A polgári körök ilyen
értelemben behálózzák - mint ahogy az emberi testet az érhálózat
- Magyarország teljes közéletét, legalábbis igy kellene, hogy legyen. Nem állitom, hogy már 100 százalékig elvégeztük ezt a munkát, de jó uton haladunk. A kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak nagy jelentősége van, hiszen túl a jogi következményeken, egy fontos jelzést küldünk a határontúli magyaroknak. Trianon után most már több mint 80 esztendővel
igényt tartunk-e még arra, mi magyarországi magyarok, hogy lélekben és ha lehet kulturában is, gazdaságban is, később persze majd a közéletben és a politikában is, egy közösséghez, ugyan ahhoz a magyar nemzethez tartozzunk. Vagy a magyarországi magyarok esetleg el akarják határolni
magukat a többi nemzettesttől, nemzetrésztől, ez a nagy tétje a
választásnak és én nagyon remélem, hogy nem hibázunk és nem fognak a magyarországi magyarok rossz üzenetet küldeni a világban szerteszét élő magyarságnak és megerősitik inkább őket abban az elkötelezettségükben, hogy akárhova is vetett bennünket a sors a XX. század során, magyarnak megmaradni jó dolog, sőt nemcsak jó dolog, hanem reményeink szerint a jövőben hasznos dolog is, mert a világ egyik gazdag, jó módú, emelkedő félben lévő nemzetével ápolgatja igy kapcsolatait.
K.D.: - Azt nyugodtan állithatom, hogy sokan állnak Ön mögött úgy Magyarországon, mint a határon túl, de van egy olyan nyomás a baloldali sajtó részéről, amivel szembe kell nézni. Nem szeretjük a cimkézést, hogy jobb és baloldal, de jobboldali sajtó orgánum a Magyar Nemzet és a Demokratán kivül szinte alig van. Hogy tudnak ezzel megküzdeni?
O.V.: - A jobboldali magyar sajtó ereje abban van, hogy az emberek Magyarországon is olyanok, mint itt Amerikában, igényük van az egyenes beszédre és szomjúság van bennük az igazság iránt. Tehát amig az emberekből nem sikerül kiölni azt a hajlamot, hogy őszinte szembesülést várjanak el a sajtótól és a valóságtól, amig az emberekből az érdeklődés csirája nem veszik ki, egészen addig a jobboldali sajtónak jók az esélyei Magyarországon . Nézze meg, valóban az Ön által elmondott egyenlőtlen küzdelemben, jogtalan hátratételektől sújtva, mégis csak a legolvasottabb, a
legkeresettebb nyilvánossági fórumok a jobboldali fórumok, legyen szó internetről, hetilapról, napilapról vagy lassan mostmár televizióról is. Tehát én azt hiszem, hogy a jobboldalnak nem kell megijednie, a jobboldal ereje legalábbis Közép-Európában sohasem a pénzből és befolyásból származott , hanem az emberek tömegének értékrendjéből, az egymást segiteni képes, hasonló módon gondolkodó emberek közösségi tudatából jött létre. Ez tartja fenn most is a magyar polgári sajtót.
K.D.: - Az internet megjelenése forradalmi változásokat hozott a hirközlésben és ennek sok előnye származik a javunkra is. Azt, hogy Ön itt van Clevelandben, pillanatok alatt megtudják Magyarországon, és az otthoni hireket is, naprakészen megkapjuk.
Fontosnak tartom , hogy szó essen arról, hogy Ön ma délután a Szent Imre templomban 56-os megemlékezést fogja tartani, ezt azért kell közölnöm hallgatóinkkal, mert nagyon sok az idős, beteg ember, aki ágyhoz van kötve és nem tudja Önt személyesen meghallgatni. Kérem, erről a megemlékezésről szóljon pár szót!
O.V.: - Szeretném elmondani a magyaroknak, hogy azon túl, hogy fejet hajtunk az 56-os forradalom hőseinek emléke előtt, egy kicsit felemeljük a lelkünket is, mert arra emlékezünk, hogy 1956-ban Magyarország példát adott a világnak, magyar példa, a szabadságszeretet példája volt, az év emberének itt Amerikában a magyar forradalmárt választották 1957-ben. Tehát túl
azon, hogy fejethajtunk elődeink , az itt Clevelandban is nagy számban található idősebb nemzedék hősies helytállása előtt, a jövőről is szeretnék szólni és biztatni is szeretném az itt élő magyarokat. Arról szeretnék beszélni, hogy az emigráció kora lejárt, most már nem emigrációról, hanem világmagyarságról, sőt lassacskán világnemzetről
beszélünk, és nekünk az a célunk, hogy úgy megszervezzük a világban élő magyarok közösségét, hogy Buenos Aires-től Sydney-n keresztül Cleveland-en
át Kolozsvárig, mindenkinek módja legyen - függetlenül attól, hogy hol él - ehhez a nagy, egységes magyar világnemzethez tartozni. Olyan információáramlást, világsajtót, olyan kapcsolattartási rendszereket szeretnénk kiépiteni, hogy egy-egy nagy közös vállalkozásban, amely reményeink szerint majd mindig kiérdemli a világ elismerését is, részt tudjanak venni a világ szétszórtságában élő magyarok , beleértve azokat a
fiatalabb magyarokat is, akik egyébként második, harmadik generációs magyarok és már esetleg magyarul sem beszélnek, tehát valószinüleg angol nyelven is szervezni kell a magyar nemzetet. A magyar nemzetnek van egy ősi nyelve, ez a magyar, és van egy-két új nyelve is, Amerikában a magyarok
új nyelve az angol.
K.D.: - Ezek nagyon biztató szavak és szeretném elmondani Elnök úr, hogy sokan Önben látják azt az embert, azt a személyt, aki képes továbbvinni ezt a vonalat, ezt a nemzeti érzést, ami most háttérbe van szoritva Magyarországon. Elképzelhető, hogy két év múlva a választásokon ismét Önt üdvözölhetjük, mint Magyarország miniszterelnökét...
O.V.: - Nézze, teszem a dolgomat, ahhoz a szerencsésebb nemzedékhez tartozom már Magyarországon, akinek nem kellett felnőtt fejjel belenőnie a szocializmusba és megkötni azokat a kompromisszumokat, amelyek megnyomoritottak nagyon sok nemzedéket az előttünk járó évtizedekben. Azt hiszem úgy alakult a személyes sorsom, hogy 1989-től kezdve Nagy Imre és
az 56-os forradalom hőseinek újra temetése óta az ország érdekében, a nemzet egysége érdekében, a nemzeti, polgári és keresztény értékek megerősödése, a régi Magyarország modern formában való újjászületése érdekében dolgozom. Minden hősies póz nélkül, higgadtan, nyugodtan, napi sok órában dolgozom, ezért az amerikai magyarok akik hasonlóképpen gondolkodnak, úgy ahogy eddig, a jövőben is számithatnak rám, én is számitok rájuk, ha kitüntetnek a bizalmukkal , majd igyekszem azt
megszolgálni.
K.D.: - Elnök úr, köszönöm szépen az interjút a Bocskai rádió hallgatói nevében, ami talán kicsit rövidre sikerült, de köszönöm, hogy szakitott ránk időt. További életéhez és munkájához jó egészséget és sok sikert kivánok!
O.V.: - Köszönöm szépen, azzal vigasztaljuk a hallgatókat, hogy sok beszédnek sok az alja, ez egy rövid interjú volt, reméljük ennek nem lesz sok alja.
|