Mindszenty József reggel 8 óra 55 tába.

A Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlése a Kilián laktanyában, a Corvin közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága részvételével. A gyűlésen bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnoksága alá vonja a hagyományos fegyveres erőket: honvédség, rendőrség, határőrség és az egyetemi nemzetőrségből és a felkelő csoportokból alakult Nemzetőrséget.

A bizottság célja az volt, hogy a fegyveres felkelöket reguláris alakulatokká szervezze, és a kialakulo uj rend szolgálatába állítsa.

Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, október 23-a nemzeti ünnep lesz.

A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.

Tagjait a Katonai Tanácsok küldöttei, valamint a Fegyveres Forradalmi Ifjuság képviselöi választják meg. Tagjai a következők: Király Béla, Maléter Pál ezredes, a Kilián György laktanya fegyveres ifjúságának parancsnoka, Váradi Gyula páncélos vezérőrnagy, Marián István alezredes, a műszaki egyetem katonai tanszékének vezetője, Kopácsi Sándor rendőrezredes, Oszkó Gyula rendőrezredes, Nádor Ferenc ezredes a légie-
Gyulai Mihály ezredes, Kecskemét, Márton András ezredes, Zrínyi Akadémia, Kovács Ferenc őrnagy, Petőfi laktanya.

Kána Lörinc vezérörnagy, légvédelmi tüzérség, Máté Sándor örnagy, tüzérparancsnokság, Szalva János ezredes, határőr parancsnok, Kővágó Sándor alezredes, Bem laktanya, Sárdi Tibor ezredes, Haditechnikai Intézet, Székely Bé- la honvéd és Erdély Sándor főhadnagy, a forradalmi ifjúság küldöttei, Tóth Elemér főhadnagy, műszaki parancsnokság, Kovács István vezrérőrnagy, vezérkar és Demtsa Pál ezredes, Zalka Máté laktanya.

Maléter Pált a honvédelmi miniszter elsö helyettesévé, Kovács Istvánt a honvéd vezérkar fönökévé, és az e napokban rehabilitált Király Béla vezérőrnagyot a főváros katonai parancsnokává nevezik ki.

A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig tartózkodnak szovjet alakulatok a főváros területén. A rádió nyugalomra szólítja fel Budapest népét. Új szovjet csapatok érkeznek az országba, és nyomulnak Budapest felé.

Tóth Ferenc ÁVH-századost a körút és Aradi utca sarkán meglincselik.

Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezd működni, és irányító testületet választ: Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Az irányító testület titkára: Püski Sándor. A párt főtitkára: Farkas Ferenc. Ideiglenes vezetősége: Bibó István, S. Szabó Ferenc, Jócsik Lajos, Zsigmond Gyula, Szigethy Attila és mások.

A SZOT vezetői felkérik a Szociáldemokrata Pártot a szakszervezetek megmentésére.

A szociáldemokraták hajlandok a másnap a SZOT helyébe lépö Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségébe öt föt delegálni, ha az kilép a Szakszervezetek Világszövetségéből, és ha a két párt között nem a korábbi paritás érvényesül.

Együttes ülést tartanak a XI. kerületi üzemek munkástanácsai a Beloianniszban, majd délután a budaiak a Ganz Villamossági Gyárban.

Újjáalakul a Kereszténydemokrata Párt. Kéthly Anna délután Bécsbe indul a Szocialista Internacionálé ülésére.

Újjáalakul az 1947 elején feloszlatott Parasztszövetség Kiss Sándor igazgató vezetésével, aki meghirdeti, hogy csak egy parasztpártra van szükség.

Ordass Lajos evangélikus püspök újra átveszi hivatalát. XII. Pius táviratban üdvözli Mindszenty hercegprímást.

Az osztrák kormány a semlegességre hivatkozva kiutasítja Ausztriából Nagy Ferenc egykori miniszterelnököt. Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az USA sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

A nicosiai francia-angol közös pa- egyiptomi katonai célpontokat támadott meg. A szovjet kormány agressziónak minősíti az Egyiptom elleni támadást és követeli az intervenciós csapatok azonnali visszavonását. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai bevatkozás hívei kerekednek felül.

A Moszkvában tárgyaló, Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a beavatkozás ellen foglal állást, később azonban tudomásul veszi az új szovjet döntést.