EU hírek : Ünnepélyes keretek között aláírták Európa alkotmányát október 29-én Rómában |
Ünnepélyes keretek között aláírták Európa alkotmányát október 29-én Rómában
Magyar Nemzet Online 2004.10.31. 22:23
Ünnepnek tervezték, háttéralkudozássá vált az unió első átfogó alkotmányának tegnapi aláírási ceremóniája. Az esemény helyszínén tartózkodott José Manuel Durao Barroso is, aki gyakorlatilag egyértelművé tette: legközelebb biztosra megy, ezért egyetlen vitatott személyt sem hagy meg csapatában. Bár Kovács László továbbra is jelölt, sorsa egyre inkább megpecsételtnek tűnik.
Országaik nevét hallva, egymást követő sorban járultak tegnap az Európai Unió és a tagjelölt országok Rómában összesereglett kormányfői és külügyminiszterei a Capitolium múzeumi épületében elhelyezett alkotmány elé, hogy azt kézjegyükkel lássák el. A Horatiusok és Curiatiusok termében Gyurcsány Ferenc jobbján Kovács László jelent meg, hogy külügyminiszteri pályafutása záróakkordjaként szintén elhelyezhesse szignóját az alapdokumentumon.
(A felvétel az MTI honlapjáról való.)
Ünnepélyes keretek között aláírták Európa alkotmányát Rómában
(2004. október 30.)
György Zsombor
Ünnepnek tervezték, háttéralkudozássá vált az unió első átfogó alkotmányának tegnapi aláírási ceremóniája. Az esemény helyszínén tartózkodott José Manuel Durao Barroso is, aki gyakorlatilag egyértelművé tette: legközelebb biztosra megy, ezért egyetlen vitatott személyt sem hagy meg csapatában. Bár Kovács László továbbra is jelölt, sorsa egyre inkább megpecsételtnek tűnik.
Országaik nevét hallva, egymást követő sorban járultak tegnap az Európai Unió és a tagjelölt országok Rómában összesereglett kormányfői és külügyminiszterei a Capitolium múzeumi épületében elhelyezett alkotmány elé, hogy azt kézjegyükkel lássák el. A Horatiusok és Curiatiusok termében Gyurcsány Ferenc jobbján Kovács László jelent meg, hogy külügyminiszteri pályafutása záróakkordjaként szintén elhelyezhesse szignóját az alapdokumentumon.
Az esemény szimbolikus jelentőségét növelte, hogy az aláírás ugyanabban a teremben zajlott, ahol 1957. március 25-én megszületett az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség, vagyis a mai EU két elődszervezete.
A felszólaló európai vezetők, így a házigazda Silvio Berlusconi olasz és Jan Peter Balkenende, az EU soros elnökségét betöltő holland miniszterelnök azt sugallták: az esemény nem valaminek a vége, inkább egy új, közös jövő kezdete. Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) leköszönő elnöke a politikai érettség folyamatát látta megvalósulni az alkotmány megszületésében, utódja, José Manuel Durao Barroso pedig a hatékonyabbá tett közös munkára helyezte a hangsúlyt.
Az ünnepet mindazonáltal beárnyékolta a bizottságba jelölt politikusok körüli vita. A nyilatkozatokból és a kiszivárgott információkból egyre inkább úgy tűnik: Kovács László lekerül Barroso listájáról.
Számos előkelő meghívott, így az EU országok nagykövetei, más vezető diplomaták, miniszterek voltak tegnap a Parlament Vadásztermébe hivatalosak, ahol kivetítőn követhették a római eseményeket. Igaz, a pontatlan időzítés és kisebb technikai akadályok miatt a vendégek csak az események második felének lehettek szem- és fültanúi. Végighallgathatták Szili Katalin házelnök ünnepi beszédét, amelyben a politikus asszony rámutatott: rendkívül fontos, hogy Magyarország részt vett az európai alkotmányozási folyamatban, hiszen stratégiai jelentőségű reformokról született döntés, ráadásul az új tagállamok első alkalommal ültek le egyenrangú félként az európai tárgyalóasztalhoz.
Az Európa-szerte zajló ünnepségek ellenére nehéz lenne tagadni, hogy az Örök Város valójában az EB-ről folytatott alkudozások helyszíne lett.
A pozíciók és erőtartalékok római mustráján még kétségesebbé vált Kovács László volt MSZP-elnök, leköszönő külügyminiszter sorsa, akit egyre biztosabb, hogy Barroso elnök kiiktat csapatából. A portugál politikus maga sem zárta ki a jelentősebb számú csere lehetőségét, noha neveket még nem említett. Megfigyelők Rocco Buttiglione olasz konzervatív politikus távozását - ha csak olasz nyomásra nem történik csoda - szinte borítékolni mernék, de egyúttal leszögezik: kizárt, hogy Barroso csak egy jelöltet ereszt szélnek.
Egy dolog azonban tény: Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport vezetője kiejtette a száján Kovács László nevét, amikor arról beszélt, hogy frakciója hajlandó lehet szocialista jelöltek visszahívására. Barroso tegnap ráadásul már azt hangsúlyozta, hogy egyetlen olyan jelöltet sem tart meg testületében, akinek támogatottsága kérdéses lehet.
Gyurcsány Ferenc - aki az MTI beszámolója szerint tegnap a biztosjelöltek esetleges kompetenciamegosztásának átalakításáról konzultált Barrosóval - a jelek szerint kiáll Kovács mellett, de kizárólag a politikus brüsszeli küldetését illetően.
Sajtótájékoztatón foglalta öszsze tapasztalatait tegnap Schmitt Pál, a Fidesz néppárti delegációjának vezetője, aki emlékeztetett, hogy a kormány önhatalmú döntést hozott, amikor Kovács Lászlót jelölte a bizottságba. Schmitt egy új jelölt állításával arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy mentse, ami még menthető. Mint rámutatott, semmiképpen sem egy, a pártpolitikai múltja miatt erősen megosztó személyiségű jelöltre van szükség Brüsszelben.
***
Balázs Péter ismét képbe került? Eldöntött ténynek tűnik, hogy José Manuel Durao Barroso több biztosjelölt között Kovács Lászlót is ejti. A Magyar Nemzet információi szerint a bizottsági elnök azt szeretné, ha helyére Budapest a kipróbált Balázs Pétert jelölné. A napokban érezhetően aktívabbá vált Balázs dolgát nehezíti ugyanakkor, hogy leváltása utáni sértődöttségében többször is meglehetősen keményen fogalmazott, s Medgyessy Péter emberének tartják. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Kovács Lászlónak mégis csak valamilyen menekülő útvonalat adna Gyurcsány, amely az európai parlamenti képviselőség lehetne. Ez esetben az exkülügyminiszter Fazakas Szabolccsal cserélne, aki volt ipari miniszterként és az Európai Energiaalap alelnökeként Kovácsnál jobban ért az energetikához. Ellene szól ugyanakkor, hogy a kormányfőváltáskor határozottan kiállt Kiss Péter mellett. Itthon az új tárcavezető és Baráth Etele között folyik a vita arról, hogy mi maradjon az uniós ügyekből a külügyben. Somogyi Ferenc győzelme esetén a Magyar Nemzet értesülései szerint Baráth Etele neve is felmerülhet biztosjelöltként.
|