A választópolgárok az országgyűlési választás első fordulójában két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki.

Az országgyűlési képviselők választása kétfordulós, a második fordulót az első forduló után két héttel kell megtartani. Még aznap este, április 25-én közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg. A második forduló eredménye tehát várhatóan a szavazást követő szombaton alakul ki. Az eredmény ellen jogorvoslattal lehet élni, a területi választási bizottságokhoz fellebbezést, ezt követően a megyei bíróságokhoz felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslatokat egynapos határidővel kell benyújtani és elbírálni.

Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt három törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.

(mti-mno)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés