Kitekintés : Orbán: 2004 a ráfizetés és a nagyotmondás éve volt |
Orbán: 2004 a ráfizetés és a nagyotmondás éve volt
MNO 2005.02.16. 21:46
2004 a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt - jelentette ki Orbán Viktor a Körcsarnokban, ahol Hallgassuk meg egymást címmel tartott országértékelő beszédet és beszélgetést több mint kétezer meghívott vendég előtt. A Fidesz elnöke szerint Magyarországot új mértékegységgel, a hantaméterrel kell mérni.
Több mint kétezer meghívott vendég előtt tartott évértékelő beszédet és első alkalommal beszélgetést Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, figyelembe véve azt a több mint 30 ezer javaslatot és kérdést, amely a Fidesz "Magyarország sms" vonalára érkezett.
- Tavaly azt tanácsolták nekünk, hogy merjünk kisebbek lenni. Magyarország ezt megfogadta. Ismét kisebbek lettünk - fogalmazott a volt miniszterelnök. Mint mondta, 2004 annyiban új, hogy most már nem a testméret határozza meg, ki mekkora, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani. Új idők, új szelek járnak, új mértékegysége van Magyarországnak, a hantaméter - fogalmazott.
Orbán Viktor 2004-et a nagyotmondás évének nevezte, amely az előző miniszterelnök javaslatával kezdődött, amely felrázta Európát, hogy versenyezzünk egy demokratikus választáson úgy, hogy mindannyian egy listán nevezzük magunkat. A másik bejelentés a "nagy a jólét" volt. A volt miniszterelnök elmondta: 2004-ben hazánk egy olyan országgá vált, ahol egymillióan élnek 3400 forintnál kevesebből és 3 millióan a minimálbér felénél, vagyis 23 ezer forintnál kevesebb összegből tartják fenn magukat. A kormányváltás óta 33 alkalommal emeltek adót - emlékeztetett Orbán Viktor, aki szerint 2004 a ráfizetés éve is volt. Először csökkent 2004-ben hosszú esztendők után a bérek reálértéke, az inflációt ismét jóval meghaladó mértékben nőttek az árak - hangsúlyozta. A Fidesz elnöke emlékeztetett: 2004-ben nőtt a munkanélküliség, mintegy 30 ezerrel több munkanélküli lett az év végére, a gazdák nem kapták meg az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében járó támogatást. Mint mondta, ráfizetéses év volt a vállalkozóknak az adóemelések miatt és amiatt is, mert nem kapták vissza az áfát, amit a törvény szerint vissza kellett volna kapniuk. Orbán Viktor szólt a nyugdíjasokról is, akiktől a gyógyszer és a rezsi emelkedésével visszavették a korábbi nyugdíjemelést.
A Fidesz elnöke ugyanakkor nagyon aktívnak értékelte a tavalyi évet, mivel Magyarország polgárai háromszor is elmondhatták a véleményüket. Orbán Viktor hangúlyozta: a nemzeti petíciót 1 millió 300 ezer ember írta alá, az Európai Uniós választáson 3 millió ember mondott véleményt, a népszavazáson 2 millió ember mondta ki, hogy az egészség nem üzlet, és másfél millió ember mondta ki, hogy összetartozunk.
Orbán Viktor úgy vélte, kormányzati politikává vált, hogy szembeállítsák egymással a vidékieket és a városiakat, a hívőket és a nem hívőket, a határon belülieket és a határon kívülieket, a szegényeket és a gazdagokat. Úgy fogalmazott: éppen a védteleneket, a gyengéket és az ártalmatlanokat támadták a leghevesebben: az idősődő nőket, a negyven évig üldözött egyházakat és a köztisztviselőket fenyegették meg a leggyakrabban. Nagyon sokat változott Magyarország: elvesztette a hitét, az önbecsülését - fogalmazott a Fidesz elnöke, hozzátéve: 1998-ban olyan lelki változáson ment keresztül Magyarország, hogy olyan dolgokra éreztük magunkat képesnek, amibe korábban bele sem mertünk vágni, ám ez elpárolgott. Vissza kell adni Magyarországnak ezt a lelkületet, életerőt - szögezte le.
Orbán Viktor szerint jó témákat választottak a szavazók, olyanokat, amelyek fontosak, lehet róluk beszélni, és irányt mutatni. A slágertémák a munka értéke, árak és létfenntartás, nyugdíjak értéke, egészségünk, államadósság, a falu és Budapest volt. Az ügynöktörvény alig két százaléknyi szavazatot, míg a kormány száz napjának értékelése ennyit sem kapott - jegyezte meg Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke szerint határozott falukoncepcióra van szükség a vidéki létfeltételek javítása érdekében. Ezt a célt szolgálná a Pocsajon meghirdetett faluparlamentek létrehozása is, ahol minden vidéki ember elmondhatná, miként képzeli el a falu, illetve a gazdák életét. Orbán Viktor rámutatott, hogy miközben a többi uniós tagország körömszakadtáig védi saját gazdáit, mi megsarcoljuk őket. Meg kell védeni a magyar érdekeket, a munkahelyeket, a gazdákat és a piacokat - hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
Budapest jövőjével kapcsolatban kifejtette: olyan új tervre lenne szükség, amellyel az emberek egyetértenek és úgy érezik, hogy az az ő tervük. Budapestet egy új terv segítségével meg kell újítani. A távfűtéssel és az alapvető energiaforrások külföldi tulajdonlásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az árakat nem a világpiacnak, hanem a kormánynak kell befolyásolnia.
Az államadóssággal kapcsolatban a Fidesz elnöke elmondta: az elmúlt évben 3.500 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Meg kell találni a technikai eszközöket, amelyek mérséklik az államadósságot és növelik a gazdaság teljesítőképességét - fejtette ki. Eszközként a Fidesz által javasolt "munkabarát adócsomagot" vetette fel. Mint mondta, a következő kormányváltás után a spekulációbarát adó- és gazdasági rendszerről vissza kell térni a polgári kormány munkabarát rendszereihez.
|