[1046-1027] [1026-1007] [1006-987] [986-967] [966-947] [946-927] [926-907] [906-887] [886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [Korábbi] [Archívum]
|
2010-06-02 18:40 barikád.hu
A trianoni békediktátum 90. évfordulóján az Országgyűlésben, majd a Bazilikában tartandó közös megemlékezés után a Jobbik a Szabadság térre vonul, hogy az ereklyés országzászló visszaállítását követelje.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom történelmi sikernek értékeli, hogy június 4-én 16:30-tól emlékülést tart az Országgyűlés. A párt képviselői részt vesznek a 18 órakor kezdődő imádságos megemlékezésen is a Szent István Bazilikában. Az ökumenikus rendezvény 19:30-kor történő befejeztével a Jobbik vonulást tart a Szabadság térre, ahol az ereklyés országzászló visszaállítását követelő gyűlést tart.
A Bazilikától pénteken 19.30-kor egy fáklyás menettel juthatunk el a Szabadság térre, ahol az Ereklyés Országzászló helyén felállított színpadon emlékező beszédet mond Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Murányi Levente és Szegedi Csanád, a Jobbik alelnökei és lesz egy meglepetés felszólaló is.
Találkozzunk 2010. június 4-én 19.30-kor a Bazilikánál és vonuljunk együtt a Szabadság térre!
Vesszen Trianon!
|
Élő közvetítés Versailles-ból
A Magyarok Világszövetsége hónapokkal korábban kérte a Duna Televíziót, hogy Trianon 90. évfordulóján közvetítse Versailles-ból a Nagy Trianon palota előtti téren zajló összmagyar megmozdulást. A Duna tévé nem vállalta, mondván, hogy e napon, június 4-én Verőcéről közvetíti a Bethlen Farkas polgármester szervezésében közadakozásból felépített ökuménikus templom felszentelését.
Ezek után a versailles-i rendezvény szervezője, a Magyarok Világszövetsége felkészült a megmozdulás internetes közvetítésére. A műszaki próbák sikeresek voltak. Így van esély arra, hogy 2010. június 4-én a világ magyarjai élő közvetítésben követhessék trianoni békeparancs ellen tiltakozó megmozdulást.
Időpontok:
9.00-12.00 - a Nagy Trianon palota előtti térről: Igazságot Magyarországnak! Igazságot Európának!
16.00-17.00 - a versailles-i székesegyház előtti térről: Rekviem Magyarországért
A közvetítés a www.mvsz.hu honlap Trianon 90. menüpontjában lesz megtekinthető, ahol jelenleg próbasugárzás folyik.
|
|
Átszakította az ideiglenes védműveket a Ronyva-patak Sátoraljaújhelynél, pedig kedd délelőttől folyamatosan védekeznek a zempléni városban.
Lezárták a 37-es számú főút szlovák határ felé vezető szakaszát is Sátoraljaújhelynél.
|
A Munkáspárt elítéli az izraeli agressziót
A Magyar KommunistaMunkáspárt elítéli az izraeli fegyveres erők támadását a palesztinaisegélyszállítmányokat szállító hajók ellen. Izrael semmibe véve a nemzetközijogot és az alapvető emberi érzéseket védtelen emberek halálát okozta,lehetetlenné tette, hogy Palesztinába irányuló a nemzetközi segélyszállítmányokeljussanak a rászorulókhoz.
A támadás semmivel semigazolható agresszió. Ebben a helyzetben a hallgatás egyenlő az agresszoroktámogatásával.
A Magyar KommunistaMunkáspárt felhívja a Magyar Köztársaság kormányát: a világ más országaihozhasonlóan haladéktalanul ítélje el Izrael cselekedetét, és tegyen meg minden azincidens nemzetközi kivizsgálása érdekében.
A Magyar KommunistaMunkáspárt felhívással fordul a társadalmi szervezetekhez, minden békeszeretőpolgárhoz: ítéljék el Izrael barbár agresszióját!
Budapest, 2010. június1.
Magyar Kommunista Munkáspárt
Elnöksége |
Megáldották a "trianoni" harangot
Sárospatakon a vasárnapi istentisztelet keretében Virág Sándor református esperes megáldotta azt a 25 kg-os harangot, amely június 4-én, a trianoni békeparancs 90. évfordulóján megkondul majd Versailles-ban, a Nagy Trianon palota előtt sorra kerülő összmagyar megmozdulás kezdetét reggel kilenc órakor jelezve.
A sárospataki harang megkondul délután 16.30-kor is, a versailles-i székesegyház előtti téren, ahol a részvevők imádkoznak Magyarországért.
A Magyarok Világszövetsége elégtétellel vette tudomásul, hogy az MVSZ elnökségének tavaly decemberben kelt felhívásának eleget téve, a protestáns egyházakat követve, 16.30 percre a magyar katolikus egyház is elrendelte a Trianon-napi harangszót.
MVSZ Sajtószolgálat
|
|
2010-05-31 14:26 barikád.hu
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslat eredetileg a Jobbik "Radikális változás" című választási programjában szerepelt.
A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A javaslat eredetileg a Jobbik "Radikális változás" című választási programjában szerepelt. A nemzeti párt elképzelései szerint az emléknapot - a holokauszt, illetve a kommunizmus áldozatainak emléknapjához hasonlóan - az iskolákban is minden évben kötelezően megtartották volna. A Fidesz és a KDNP a választások után "fedezte fel" az ötletet, ám Kövér László és Semjén Zsolt javaslatából a kötelező jellegre és az oktatási intézményekre vonatkozó rész kimaradt, s a Jobbik több módosító indítványa ellenére sem voltak hajlandóak belevenni.
A hétfőn elfogadott törvény teljes szövege így hangzik:
"Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.
1. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. paragrafus
Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.
Indokolás
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására."
hvg.hu - barikad.hu
|
|
2010-05-31 09:06 barikád.hu
 A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilváníthatja a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét ma az Országgyűlés, ha a képviselők elfogadják a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot.
A parlament e heti kétnapos ülésének első napján házszabálytól eltéréssel szavazhatnak a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt által benyújtott előterjesztésről. A javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.
Az öt paragrafusból álló előterjesztés várhatóan június 4-én lép hatályba.
A határozathozatalok után megvitatják a fideszes képviselők által benyújtott, a közoktatásról szóló törvény módosítását. Ez alapján a közoktatási intézmények átszervezéséről, megszüntetéséről, fenntartói jogának átadásáról a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének július utolsó munkanapjáig hozhat döntést.
MTI
|
"Soli deo gloria" - megalakult a második Orbán-kormány
Megalakult a második Orbán-kormány. Orbán Viktor miniszterelnöki eskütétele előtt azt mondta: "több millió magyar ember vállán állunk, akiket a munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk". A miniszterelnök kitart az alkotmányos "kétharmados forradalom" mellett. |
A második Orbány-kormány, középen Sólyom László államfő
|
Magyarország új miniszterelnöke Orbán Viktor - megalakult az új kormány
|
|
2010-05-27 09:05 barikád.hu
Javában dúl a hisztériakeltés az állampolgárság visszaadását illető törvényjavaslat körül. Ilyenkor a politika iránt érdeklődő magamfajta ember kezében a távkapcsolóval pásztázza a csatornákat egyik kanálisról a másikra. Így találtam rá az este egyik adón egy vitaműsorra Kovács László és Jeszenszky Géza volt külügyminiszterek valamint Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet részvételével.
Peter Weiss tette a dolgát, és keményen védte a szlovák álláspontot. Az is természetes, hogy Kovács Lászlótól, a „merjünk bátran kicsik lenni” filozófia atyjától sem várhatunk túl sokat a magyar érdekérvényesítésben. No de Jeszenszky Géza történésztől, a lélekben 15 millió magyar miniszterelnök külügyminiszterétől már jogosan várná el az ember, hogy csípőből tüzel a történelmi érvekkel. Főleg, mikor a szlovákok a fasiszta veszélyre és a második világháború kitörésére hivatkoznak. Mert ugyebár az úgy történt, hogy a ’45-ben antifasisztává váló korábbi Tiso féle hitleri bábállam közösen támadta meg Lengyelországot. Mialatt a hortysta Magyarország az újra létrejött közös magyar-lengyel határon tízezrével fogadta be a lengyel menekülteket, akik így elkerülhették többek között a Katin-i szörnyűséget. Sőt Európában egyedül Magyarországon működött lengyel középiskola a második világháború alatt.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem ezzel replikáznak a magyar politikusok, főleg történész-politikusok. Ehelyett éles helyzetben úgy viselkednek, mint a vízbe dobott béna kacsa. Pedig elég lenne ilyenkor egy másik, a volt cseh külügyminisztert, Karl Schwarzenberget idézni: „Ne feledjük el, hogy abban az időben, amikor a németek lerohanták Lengyelországot, s ebben sajnos a korabeli szlovák állam is segítséget nyújtott neki. Esterházy segítette a lengyel menekülteket. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szlovák parlamentben ő volt az egyedüli, aki az antiszemita törvény ellen szavazott. Az adott időben ez erős jelemet és bátorságot igényelt.”
Budapest, 2010. 05. 26.
Okos Márton
barikad.hu
|
Balassi Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele" |
|
2010-05-22 09:12 barikád.hu
Ma, pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a hagyományos csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
 A Napba öltözött asszonyAz erdélyi búcsújáró helyen már a XV. században összegyűlt környék népe Mária-ünnepeken. A mai kegytemplom helyén először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, segítsenek a templomépítésben, viszonzásul búcsút engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária szobor volt, Csíksomlyó legértékesebb műkincse: a közel 2,5 méteres alkotás Máriát "Napba öltözött asszonyként" ábrázolja, karjában Jézussal, lába alatt a Holddal.
Az első búcsújárásra a legenda szerint 1567-ben került sor, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón, kérve Szűz Mária segítségét, majd a Tolvajos hágóban győzelmet arattak. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templom túlélte a tatár és török dúlást az 1600-as években, majd 1664-ben építették újjá. Csíksomlyó a székelyek egyik gazdasági és kulturális központjává fejlődött: a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templom az omladozó régi templom helyén épült 1838-ban, a szabadtéri oltár a közelmúltban Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
 Csíksomlyó, az összmagyarság jelképe: (fotó: hvim.hu)Évről évre több százezren gyűlnek össze a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen. A szombati nagymisét annak a széles hágónak a gyepén tartják, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közé mélyed be.
Máriát dicsőítő énekszóval, körmenettel érkeznek a hívők, először mindig a gyergyóalfalusi "keresztalja", azaz búcsúős közösség, majd csatlakoznak hozzájuk a máshonnan érkezők, így lesz a menet fokozatosan több kilométer hosszú.
A kegytemplom után a kettévált menet egyik ága Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában megy fel a hegyre. Amikor a menet középpontjában, a körmenetet vezető főpapság előtt hordozott labarum (a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelkép) a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét és megkezdődik a mise.
Első alkalommal zarándokol a csíksomlyói búcsúra ferences generális, azaz a világ ferenceseinek legfőbb vezetője, José Rodriguez Carballo. Két különvonattal, az úgynevezett Székely gyorson és a Csíksomlyó expresszen mintegy 16 ezer látogató érkezik Csíksomlyóra.
mti - barikad.hu
Duna TV - 11- 30 |
|
2010-05-21 09:49 barikád.hu
Rasszista, szélsőséges, cigánygyűlölő, uszító, nemzetellenes, fasiszta, és még hány jelzővel illetik a Jobbikot. Az alábbi kép nem ezt látszik alátámasztani.
A jobbikosok a gárdistákkal együtt egy hete országszerte a gátakon dolgoznak. Szerdán Edelényben, majd Boldván mentették a településeket. Utóbbi helyen elsősorban a cigány lakosságot védték a közeledő víztől. Itt nem voltak restek dolgozni ők sem, a jobbikosokkal karöltve védték otthonaikat.
 Megható pillanatkép Boldváról: történelmi kézfogás
barikad.hu
|
|
2010-05-20 17:11 barikád.hu
 A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-én 16.30-kor országszerte megszólalnak a református és az evangélikus templomok harangjai - közölte a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata.
A közleményben az olvasható: "Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján (...) a harangszó nem csak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél."
Április 26-án a Jobbik elnöke, Vona Gábor sajtótájékoztatón arról beszélt: egyik első parlamenti kezdeményezéseként országgyűlési határozati javaslatot kívánnak benyújtani, hogy már az idén nemzeti emléknappá válhasson június 4., az 1920-as trianoni békeszerződés megkötésének évfordulója.
Május 10-én a Jobbik levélben kérte a Fidesz országgyűlési támogatását a Trianon-emléknap bevezetéséhez. Május 14-én az Országgyűlés elé került a Jobbiknak a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról szóló indítványa.
FN - barikad.hu
|
|
2010-05-20 16:28 barikád.hu
Tisztelt Szerkesztők! Az alábbi javaslatunkkal keresem Önöket, melyet a párom fogalmazott meg a legfrappánsabban. Hozzáteszem, akár nyitott, akár zárt fülekre talál, mi akkor is a tartalomnak megfelelően fogunk megjelenni 2010 június 4-én és ezentúl minden év ugyanezen napján, egészen addig, míg élünk, vagy addig, míg a gyász át nem változik örömünneppé!
"Kedves Barátaim és Ismerőseim! Nekünk, magyaroknak, a világ minden táján, ahol élünk, minden esztendőben március 15-én, és csak azon az egy napon van egy szimbólumunk, amit büszkén viselünk. Az a szimbólum a nemzetiszínű kokárda. Ezt a szimbólumunkat szerették volna nem is olyan régen felhasználni alantas, megtévesztő célokra. Szerencsére nem sikerült. Úgy gondolom, hogy június 4-e, a trianoni békediktátum 90. évfordulója mindannyiunk legfájdalmasabb gyászát hordozza magában. Ha a nemzetiszínű kokárda a nemzet ellenállásának dicső jelképe, akkor egy fekete kokárda kitűzése jelképezheti azt a mély gyászt, melyet az azóta eltelt 90 esztendőben hordoz a magyar nemzet."
Kérem tehát Önöket, hogy terjesszék, továbbítsák a javaslatot, hogy így legyen belőle felhívás!
Adjon az Isten - mindenkinek - szebb jövőt!
Olvasó
|
|
2010-05-20 15:19 barikád.hu
Május 27-étől kerül az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorára a Vérző Magyarország című emlékfilm, amely Trianon 90. évfordulójára emlékezik.
„Köztudottan érdekel Trianon problematikája, mert úgy gondolom, hogy a XX. század történéseit sohasem tudjuk feldolgozni az éppen 90 évvel ezelőtti békediktátum okozta sebek begyógyítása nélkül – hangsúlyozza a rendező, Koltay Gábor. – Trianon máig él, a következményei nyomorítják mindennapjainkat, ezért nagyon is komolyan gondolom, amikor azt mondom: ’velünk élő’ trianoni problematikáról kell beszélnünk. Ezért is akartam a 90. évfordulóra, június 4-ére egy újabb filmet készíteni, amelynek címét Kosztolányi Dezsőtől kölcsönöztem, így lett Vérző Magyarország. Az ő szerkesztésében jelent meg ugyanis 1920 után az a kötet, amelyben a magyar költészet, irodalom, művészeti közélet jeles személyiségei, tudósok, politikusok írtak a trianoni fájdalomról. A legteljesebb mértékben egyetértettek azzal, hogy szükség van a lelki és szellemi építkezésre, az ország megerősödésére, hogy szerencsés történelmi helyzetben orvosolni lehessen a békediktátum okozta sebeket – ebben keresztény és zsidó származású, jobb- vagy baloldali, vallásos vagy ateista, egyáltalán minden rendű és rangú ember túlnyomó többségében egyetértett. Ma úgy mondanánk, hogy nemzeti közmegegyezés volt ebben a kérdésben. Ezt a gondolatot és példamutató magatartást a filmben úgy igyekeztem a mai körülmények között ábrázolni, hogy példákkal érzékeltetem, mit lehet tenni a sebek gyógyításáért a XXI. század elején.”
A Korona Film által gyártott és forgalmazott, 1 óra 50 perc időtartamú film versekkel, prózarészletekkel, zenei vonatkozásban pedig a magyar életérzést magas művészi színvonalon kifejező Kormorán zenekar néhány koncertfelvételével illusztrálja, hogy a kilenc évtized alatt hogyan viszonyult ehhez a kérdéskörhöz a mindenkori magyar társadalom. Megszólalnak kortársaink, például Nemeskürty István, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Tőkés László és Raffay Ernő. A filmben szerepelnek kiváló művészek, így – többek között – Koncz Gábor, Csurka László, Rékasi Károly, Kautzky Armand, Götz Anna, Miller Zoltán és Varga Miklós, valamint Szélyes Imre narrátor. Eltávozott nagyjaink közül pedig – mások mellett – Klebelsberg Kunó, Teleki Pál, Antall József, Karinthy Frigyes, József Attila, Reményik Sándor, Illyés Gyula, Márai Sándor, Wass Albert, Ratkó József, Cseres Tibor és Szeleczky Zita üzen az utókornak.
„A filmben értelemszerűen arról is gondolkodunk, mit lehet ma tenni.
Semmiképpen sem a határok erőszakos megváltoztatása lehet a cél, sokkal inkább a ’20-as, ’30-as évekre jellemző lelki, szellemi építkezés lenne kívánatos – vélekedik Koltay Gábor. – Természetesen minden eszközzel bátran és öntudatosan küzdeni kell a határon túli élő honfitársaink jogaiért, reménybeli önrendelkezéséért, autonómiájáért. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos a kettős állampolgárság lehetőségének intézményes biztosítása.” A rendező úgy látja, legalább ilyen lényeges, hogy Trianon gyászos napja, június 4-e nemzeti emléknap legyen, amikor is csendesen és visszafogottan, de a modernkori magyar történelem ezen meghatározó eseményére emlékezünk, és mindazokról a következményekről beszélünk, amelyek a mai napig meghatározzák életünket. Szemben a jelenlegi állapottal, ahol a tájékozatlan millióknak fogalma sincs arról, hogy 90 évvel ezelőtt mi történt ezen a napon, s illetlen és tiszteletlen módon hangos események, fesztiválok, tömegrendezvények zajlanak szerte az országban. Tudatosan vagy tudatlanul. „Ezzel a filmmel is segíteni szeretnék ezeknek a kérdéseknek a bátor, őszinte, nyílt felvetéséhez és továbbgondolásához. A költészet, a próza, a zene és nagyon sok archív filmidézet, értékes gondolat segítségével arról is szeretnék tehát vallani, hogy ennyi idő távlatából milyen emocionális és racionális, feldolgozási, megoldási lehetőségei vannak ennek a kérdéskörnek – mondja Koltay Gábor. – Szeretném, ha az évforduló kapcsán az ország minél több településén, közösségében vetítenék a filmet, emlékeznénk, de végre megértenénk azt is, hogy csakis az egykori értékekhez visszatérő, mély hittel átélt és gyakorolt igaz magyarságtudattal tudunk segíteni egymáson s az országon. Néppé gyúrt masszából, országlakosok gyülekezetéből újra erős és összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk.”
Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a Magyarország XX. századi történelmét alapvetően meghatározó trianoni békediktátumot.
Az első világháborút lezáró Versailles-i békerendszer, s ezen belül a nekünk, magyaroknak legfájóbb trianoni döntések következtében elveszítettük országunk területének több mint kétharmadát, 3,5 millió, magát magyarnak valló országlakost, és nagyrészt mindazt, amit a Kárpát-medencében történő végleges megtelepedésünk óta eleink felhalmoztak.
Mégis, a 20-as évek példátlan intenzitású és sikeres nemzetépítése eredményeként ez a halálraítélt ország a 30-as évek közepére a közepesen fejlett európai országok élvonalába emelkedett. Bámulatos történelmi tett, amely szüleink, nagyszüleink, dédszüleink, azaz őseink élni akarását, tehetségét, tudását, szívósságát, kitartását és mindenekelőtt az ehhez erőt adó, mély hitből fakadó rendíthetetlen nemzettudatát dicséri.
Mi, magyarok a trianoni békediktátum okán kerültünk egyre inkább német befolyási övezetbe, hogy aztán a világégést lezáró és az 1920-as döntéseket megerősítő párizsi békeszerződés (1947) a magyarság sorsát a XX. században és még azt követően is hosszú időre meghatározza. Mai gondjaink, feszültségeink nagyrészt Trianonhoz vezethetők vissza. Ezért is kell folyamatosan kutatnunk a Trianonhoz vezető kül- és belföldi okokat, benne legalább a XIX. századtól eredeztethető saját mulasztásainkat és vétkeinket, s a mindmáig „velünk élő” trianoni problémák gyökereit.
Leírás a filmről:
A Vérző Magyarország – ahogy Kosztolányi Dezső nevezte hazáját –, megcsonkítva, megalázva kénytelen volt tudomásul venni, hogy szinte elölről kell kezdenie a társadalmi építkezést. A tőle kölcsönzött címválasztással arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk: a magyar szellemi élet, a mindenkori magyar társadalom hogyan próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant.
Filmösszeállításunk emlékezés, de egyben tisztelgés is az ősök példamutatása előtt, akik vállalkoztak a lehetetlenre, a szakadék mélyéről történő felkapaszkodásra. Ugyanakkor fel szeretnénk mutatni, hogy a XX. század végétől, egy alapjaiban megváltozott társadalmi, politikai közegben milyen lehetőségek vannak a Közép-Európában szétszóródott magyarság millióinak határokon átívelő újraegyesítésére.
Erre a feladatra figyelmeztet örök mementóként a képen látható, golyók által meggyalázott Trianon-kereszt, amely 1990 előtt Kőszeg határában a lőgyakorlatok cinikus célpontjaként szolgált.
A filmben közismert színészek, énekesek, közéleti személyiségek, valamint a magyar életérzést kifejező Kormorán együttes közreműködésével, klasszikus és kortárs költők, írók, tudósok, politikusok gondolatait idézzük fel.
Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében idézi a közelmúltból azt a magyar politikai vezetőt, aki felszólította népét: „Tanuljunk meg kicsinek lenni.” Erre a Tanár úr válasza: „Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák! Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!”
Koltay Gábor
barikad.hu
|
Amiről az országos sajtó hallgat: gárdisták a gátakon
 Több száz gárdista és hazafi segít országszerte az árvíz sújtotta területeken. A nemzeti radikális tábor egésze megmozdult, hogy segítsen a bajba jutott embereken. A napok óta tartó ítéletidő ellenére rendületlenül kitartanak, harcolnak a természettel. Közben folyamatosan újabb és újabb önkéntesek érkeznek az ország minden részéből, példát mutatva a polgári értelmiség otthon ülő tagjainak. A média minderről hallgat.
(Kuruc.info)
|
[1046-1027] [1026-1007] [1006-987] [986-967] [966-947] [946-927] [926-907] [906-887] [886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [Korábbi] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
