[1046-1027] [1026-1007] [1006-987] [986-967] [966-947] [946-927] [926-907] [906-887] [886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [Korábbi] [Archívum]
Vége a Magyar Katolikus Rádiónak?
Január 15-én Lejár a Magyar Katolikus Rádió engedélye a középhullámú sávon. Senki sem fizeti ki a meghosszabbításhoz szükséges 300 millió forintot?
Lehetséges ez?! A jelek arra vallanak.
De kezdjük talán néhány idézettel, egy múlt év decemberi nyílt levélből.
„Alig egy hónapja adtuk át a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetését a Magyar Katolikus Rádiónak (MKR). Az Alapítvány kuratóriumának indoklása szerint a Márton Áron Emlékérmet az intézmény megalakulása óta „következetesen folytatott keresztény, nemzeti szellemű kommunikációja, kiemelkedő teljesítménye és a hallgatók lelki gondozásában végzett áldozatos munkája, magyarságszolgálata” elismeréseként kapta.
Az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermét megtöltő közönség – Bábel Balázs érsek úr kitűnő laudációja után –, méltán ünnepelte a Rádió két vezető-képviselőjét: Spányi Antal megyéspüspököt, a MKR vezérigazgatóját és Juhász Judit vezérigazgató-helyettest, amikor Lezsák Sándortól átvették a kitüntetést.
Szimbolikusan mellettük állt (r)égi titkárunk, Nagy Gáspár is, aki a Bethlen Gábor Alapítványban, az Írószövetségben és a Hitelben szerzett több évtizedes tapasztalatával vett részt a MKR kulturális arculatának kialakításában. Ez a rádió az Ő szellemi öröksége, s II. János Pál pápáé is, akinek áldásával – rendkívül nehéz körülmények közepette –, megkezdte adását. A magyar katolikus egyház bölcsen döntött.”
Bölcsen döntött – amikor létrehozta a rádiót.
A fenti és az alábbi sorok abból a Karácsonyi levél a Magyar Katolikus Rádió védelmében című írásból származnak, amely december közepe óta terjed különféle, főként jobbos levelezőlistákon. A szerzője Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány korábbi elnöke. Alaphangja az elkeseredett értetlenségé.
„Egy hét óta döbbenten hallgatom az ádventi közleményt, amely szerint a Magyar Katolikus Rádió adását középhullámon megszüntetik. 2011. január 16-án, Nagy Gáspár temetése 4. évfordulóján, a Magyar Kultúra ünnepnapja előtti héten. A sokkoló közlemény kibocsátói bíznak abban, hogy valamely URH csatornán, vagy az interneten, a hallgatók majd elérik a MKR-t. Mintha az ördög incselkedne velünk! Úgy tűnik, a nemzethű médiát, elsőként a MKR-t, szellemi vörös-iszap katasztrófa fenyegeti! Védekeznünk kell ellene! Még meg lehet előzni! A közjót szolgáló médiumot közakarattal, közpénzen kell megvédeni, továbbéltetni, ha a Katolikus Egyháznak nincs rá több pénze! Erre adtuk szavazatunkat – kaptuk szavukat, országgyűlési képviselőink szavát. Vagy nem?
…Tisztelettel kérem az ügyben érdekelt döntéshozókat, hogy a kétharmados választási győzelem után teremtsék meg a feltételeket: s mentsék meg középhullámon a Magyar Katolikus Rádiót választópolgáraik számára. Vajon kik akarják megfosztani lelki társuktól, magányos létük vigaszától a szegény, beteg, elesett nyugdíjas hallgatók tömegét?...Az Európai Unióra ezúttal nem lehet hivatkozni! Nem hinném, hogy ezt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akarná. Az Orbán–kormány és az új médiahatóság sem tenne ilyen bántó, barbár lépést. Cui prodest? Kin múlik tehát, hogy meghosszabbítsák az Antenna Hungáriával a szerződést? Mi az akadálya? A pénz? Kb.300 M Ft? Netán a jóra való restség?...Mentsük meg hát a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adását! S. O. S.”
A nyílt levél szerzője hozzáfűzi közleményéhez, hogy örülne, ha akadna honlap, újság, amelyik szélesebb körben közli írását, és kéri, hogy aki egyetért vele, küldje tovább, terjessze, „mert úgy tűnik, szükség van az ébresztőre, hogy reményünk megmaradjon”.
A levele 2010. december 16-i keltezésű, ma 2011. január 12-e, szerda van. A rádió három nap múlva kénytelen beszüntetni sugárzását a középhullámú frekvencián.
A Bakos István és szerte a Kárpát-medencében a rádió több mint 600 ezer hallgatója által nyílván nem kevésbé remélt ébredésnek semmi jelét nem látni. Sőt, az ember kénytelen igencsak rossz jelnek tekinteni, hogy a levél, illetve a benne foglalt kérdések nyugtalanító csomagja eddig egyetlen jobboldaliként számon tartott napilapban, hetilapban, internetes portálon, rádióban vagy televízióban sem tudott a nyilvánosság elé vergődni. Noha jobboldali értelmiségiek, véleményformálók széles köréhez eljutott. És természetesen a jobboldali politikai döntéshozóknak is tisztában kell lenniük a Magyar Katolikus Rádiót fenyegető méltatlan véggel.
Vagy talán épp ezért nem? Lehet, hogy túl sokaknak okoz feldolgozhatatlan lelkiismereti problémát az ügy?
Elek István, hvg.hu
|
ÚJ MAGYARORSZÁG
Olyat akarunk, ahol a média nem hülyít minket, és ferdítve közöl tényeket.
Olyat, ahol nem a buta embereket sztárolják.
Olyat, ahol nem szándékosan butítják a népet.
Olyat, ahol nem lopják el a biztosítómnál a pénzt.
Olyat, ahol sétálás közben nem üt agyon egy több kilós stukkó.
Olyat, ahol nem siklik ki alattam a vonat.
Olyat, olyat, ahol éppen sérülthöz, beteghez kiszálló mentő-helikopter nem zuhan le.
Olyat, ahol az APEH nem felszereltebb a kórházaknál.
Olyat, ahol vidéket nem nézik le.
Olyat, ahol tovább lehet tanulni.
Olyat, ahol nem kell az iskolában kabátban ülni.
Olyat, ahol digitális táblák helyett felújítják az iskolákat.
Olyat, ahol nem hazudnak európai színvonalú oktatási körülményekről.
Olyat, ahol, nem rúgnak ki 8000 tanárt.
Olyat, ahol nem épül völgy nélküli völgyhíd.
Olyat, ahol nem szabnak gátat a gátépítésnek.
Olyat, ahol 1metró ára nem 4 árába kerül.
Olyat, ahol nem ülünk nap, mint nap, dugóban.
Olyat, ahol a vidéket is fejlesztik.
Olyat, ahol a segélyezett nem keres többet nálam, dolgozónál.
Olyat, ahol nem gyalázzák a saját történelmi szimbólumainkat.
Olyat, ahol nem halunk bele a nemzeti ünnepünkbe.
Olyat, ahol a fizetett adónkból a rendfenntartó szervek nem lövik ki a szemünket.
Olyat, ahol nem tapossák sárga földig a jogainkat.
Olyat, ahol a miniszterelnök nem mondja azt, hogy el lehet innen menni.
Olyat, ahol nem a multikat támogatják a kis- és középvállalkozásokkal szemben.
Olyat, ahol, ha hazudik egy miniszter, akkor az lemond.
Olyat, ahol nem Svájcot ígérnek, ahol kolbászból van a kerítés.
Olyat, ahol a sikkasztót lecsukják.
Olyat, ahol mindenek van következménye.
Olyat akarunk, amilyen régen volt:
TISZTESSÉGES, BECSÜLETES, ERKÖLCSÖS, TISZTA!
Olyan országban szeretnénk élni, ahol nem ígérnek rengeteg közpénzből "Új MAGYARORSZÁGOT"!
Mi nem kérünk az "Új Magyarországból", mi a régit szeretnénk!
|
Magyar imádság
ősi teremtőnk egy igaz atyánk
tekints most reánk hallgasd meg imánk
megjártuk a poklot szükségünk van rád
tisztítsd meg nemzetünk véd az ős hazát
áldásod kérjük magyar nemzetünkre
adj nekünk:
gyermeket a lánynak mint esőt földanyának
kenyeret a szájnak mint vetést a határnak
erőt jó betyárnak mint nap tűzét világnak
meleg fényt a háznak mint tűzhely a családnak
hűs vizet a nyájnak mint folyó fűnek fának
jó bort a gazdának mint halat óceánnak
kedvet alkotásnak mint teremést a vágynak
békét szép hazánknak mint ágat életfának
ősi teremtőnk egy igaz atyánk
köszönjük te néked hogy hallgattad imánk
elveszett nemzeted most újra rád talált
a sólyom és a nap most végleg egyé vált
|
Várossá nyilvánításának 750. évfordulóját ünnepli az idén Sátoraljaújhely, a történelmi Zemplén fővárosa méltón emlékezik meg az évfordulóról.
A jubileumi évet a 2010-2011-es évek fordulóján nyitotta meg Szamosvölgyi Péter polgármester. Elmondta: a város büszke a múltjára, de a jelen miatt sem kell szégyenkezniük, mert az elmúlt években sokat fejlődött, szépült a település.
A trianoni döntés által kettévágott, és így a történelmi Zemplén megyeszékhelyét elvesztő Sátoraljaújhely számos rendezvénnyel - konferenciákkal, kulturális programokkal, fiataloknak kiírt pályázattal - emlékezik meg várossá nyilvánításának 750. évfordulójáról.
A település honlapja szerint a Zempléni-hegység és Tokaj-Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki, neve mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi.
Városi rangot 1261-ben kapott.
MTI - barikad.hu |
Földre szállt az égi lélek
karácsonyi-kerecsenyi dal
Éji égen gyémántkendő,
Fogantatik a jövendő,
Fogantatik jóság-szellem,
Világos a sötét ellen.
Világ szárnya némán repdes,
Holdnak arca könnytől nedves,
Kerecsenykor madár szálla,
Fehér fénybe tollát mártja.
Röpte jelez új világot,
Csőrében tart tiszta lángot,
Égi tudás örök fényét,
Magyaroknak ős-reményét.
Éji égen gyémántkendő,
Megszületett a jövendő,
Megszületett a bölcs élet,
Földre szállt az égi lélek.
Szőke István Atilla
|
Szőke István Atilla
Téli rügyezés
Vágyó szemmel nézem a téli pusztát,
tág-arany fehérben tündököl minden,
a hulló pelyhek imbolygó lusták,
őszes szakállát megrázta az Isten.
Minden hópehely egy-egy érző lélek,
a szeretet csendje a szívembe térül,
most örülök, hogy létezem és élek,
a puszta is, a lelkem is fehérül.
Az égi áldás téli békét hirdet:
"Hagyjuk szunnyadni a földben a kincset!"
Már érzem, hogy nem maradhatok tétlen.
Belesimulok a hófehér tájba
és rügyet bont lelkem gondolat-fája,
így virágzunk együtt a hideg télben.
|
Vasárnap hajnalban halálra késeltek egy 16 éves sátoraljaújhelyi magyar fiút Sárospatak határában. Állítólag összeszólalkozott négy fiatallal a helyi Highlander diszkóban, ezt követően a négy emberke követte és Makkoshotyka irányában a szántóföldön találták meg a szerencsétlent, holtan. Elég erős a gyanú, hogy a négy elkövetőből legalább egy cigány volt, a hírek szerint a holttest megtalálása előtt már találtak egy gyanúsítottat, de aztán el is engedték.
kuruc.info |
Van info a Kuruc.info és a Hír Tv weboldalán. Az, hogy előbbi oldalra is felkerült, bizonyítja a tettesek származását. Vajon a rendőrök miért nem tesznek semmit?
2008.09.29 10:38 „Hahó Sárospatak!! Mindenkit hidegen hagy, hogy tegnap éjszaka késelés történt a városban??
A város honlapja nem tudósít erről.” |
Gavallér János
Várlak
Már készítem a ruhád, szívem,
a legtisztábbat, a legszebbet,
mint sötétségre a hóleplet,
rád terítem álmodó lelkem.
Mikor ködben, paránynappalok
rohannak vaksötétbe, fázom,
dideregve napról álmodom,
szikrázó nyári szivárványról.
Már készítem a ruhád, szívem,
felöltöztetlek szerelembe,
szikrát gyújtok parány szívedbe,
jászolba, szennybe, emberekbe!
Megfordul a világ, s mosolyog,
piribbek nem lesznek nappalok,
szebbet még senki sem álmodott,
szívekben ragyognak csillagok.
Már készítem a ruhád, szívem,
hogy testet öltsön a szeretet,
szívben kis Jézuska született,
repült sírva-ríva kerecseny.
Mikor közelséged áhítjuk
lelkünket foldozó Jézusunk,
születésed hisszük, álmodunk,
várunk, készülünk, találkozunk.
Már készítem a ruhád, szívem,
hogy ragyogj, tested méltón égjen,
fényesítse a sötétséget,
öleljen, szüljön emberséget!
Meleg legyen az otthonokban,
szeretet és béke! A harang
a lelkekben vecsernyebarlang,
csak Isten, senki más ne hallja!
Már készítem a ruhád szívem,
hogy bíbor borítsa mindenem,
mikor kegyes lesz a pillanat,
s eljő, Jézus születésnapja.
Mert szívemben újra született:
Az érzés-szeretet, az ember,
mint mindenkiben karácsonykor
győztesen ott van, az aranykor.
2010.12.05.
|
Szőke István Atilla
Kérelem
Adjatok áldást, adjatok álmot,
hogy megérthessem ezt a világot,
adjatok látást, lobogó lángot,
hogy megmenthessem ezt a világot!
Adjatok tüzet, lelket táplálót,
parazsas aljút, fölfelé szállót,
'ki fázik, azt jól megmelegítse,
aki tévelyeg, haza segítse.
Adjatok vizet, szomjat eloltót,
nagy zuhatagot, sziklákról omlót,
dézsából esőt földre löttyintve,
hűvös harmatot homlokra hintve.
Adjatok szelet, hajat szárítót,
ősarcot cserzőt, ránc szaporítót,
erdőknek szélén, mint mén vágtasson,
hajnalszellőként csókot adhasson.
Adjatok földet, barna göröngyűt,
ujjaink között szétmálló gyöngyűt,
amely a Magot, mint bölcső tartja,
dús kalásztenger hullámzik rajta.
Adjatok tavaszt, rügyeket ontót,
gyümölcsből édes mézet kibontót,
levegőt, frisset, legyezze lelkem,
életem sora teljesen teljen!
Adjatok nyarat, homlokizzasztót,
alkonyt égaljba színnel forrasztót,
pirkadat-hajnalt, nád zizegését,
vén őseimtől örökölt békét!
Adjatok bronz őszt, levéltekerőt,
göcsört-gyökérben szunnyadó erőt,
ködöt oszlató vihar fúvását,
rovásjeleknek faragott mását!
Adjatok telet, földet takarót,
zúzmarás tájba fényeket marót,
fehérlő fenyőt, mely égbe nyúló,
sűrű hóhullást, amely nem múló!
Adjatok nyelvet, hogy kedveskedjen,
rügyező rímmel lecsendesedjen,
szép, magyar szavak lengjenek körbe,
óvják mindazt, 'mit kaptunk örökbe.
Adjatok időt, intsek utána,
egyetlen ajtó se legyen zárva,
'ki azon benéz, be is mehessen,
ha eső esik, reá ne essen!
Adjatok folyót, adjatok hegyet,
amit Wass Albert is emlegetett,
bizalmat, reményt, jövőt és mindent,
adjátok vissza a magyar Istent!
|
Hat éve zajlott a kettős állampolgárságról szóló gyalázatos népszavazás. |
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...
/Wass Albert: Üzenet haza/
|
2010, november 19 -
Bevezető:
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András (Endre) magyar király és Merániai Gertrúd gyermekeként látta meg a napvilágot 1207-ben. Kicsi korától szívesen adakozott a rászorulóknak, elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-beugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak.
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András (Endre) magyar király és Merániai Gertrúd gyermekeként látta meg a napvilágot 1207-ben. Kicsi korától szívesen adakozott a rászorulóknak, elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-beugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak.
Jótéteményeiről számos feljegyzés maradt. Ilyen például a leprás beteg esete, akit Erzsébet saját férjének ágyába fektetett, hogy éjjel-nappal ápolhassa, mivel a betegben magát Jézus Krisztust látta. A vár alatt nagy házat építtetett, ahová a zarándokokat és koldusokat befogadta, a betegeket ápolta. Olyan kedves és gondoskodó volt hozzájuk, hogy anyjuknak érezték és szólították őt. Lajos jótékonykodásában is együtt érzett feleségével és támogatta őt. Az 1225-ös éhínség idején az ő jóváhagyásával "fosztotta ki" Erzsébet a várat, hogy segíthessen az éhezőkön.
1227-ben férje egy keresztes hadjárat közben meghalt. Erzsébetet olyannyira megviselte szeretett férje halála, hogy soha többé ünnepi ruhában nem mutatkozott. Ettől kezdve Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar. Gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, de béketűréssel viselte megaláztatásait. Akikkel korábban jót tett – látva megváltozott helyzetét – sokszor gúnyolták, elkergették gyermekeivel együtt.
1228-ban elvonult Marburgba, ahol korházat alapított, és ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete végéig szigorú, öngyötrő aszkézisben élt, nem kímélte fiatal testét. Adott. Mindent, a teljes önkifosztásig.
Már életében szentként tisztelték, életét számos csoda kísérte. Életéből a rózsa-csoda a legismertebb. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.
1231 november 17-én hunyt el. Feljegyezték: haldoklása idején egy kismadár vigasztalta csicsergésével, halála után pedig sok madár gyűlt köréje és örömteli dalokat énekeltek. Akik sírját hittel felkeresték gyógyulást -, akik közbenjárását kérték: meghallgatásra találtak.
1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. Édesapja megélte lánya szentté avatását. A szentté avatás után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt
Árpád-házi Szent Erzsébet a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje.
|
Az Október 23. Bizottság Alapítvány elnökének, M. Szabó Imrének közleménye:
Alföldi Róbertet azonnali hatállyal el kell távolítani!
Aki a román nemzeti "ünnepet", azaz Erdély elcsatolásának, elvesztésének tragikus, 92.évfordulóját a Magyar Nemzeti Színházban szándékozik megrendezni, eleget téve a román kormány kérésének, annak nincs helye a magyar kultúra fellegvárában. Legalább is az annak épített intézmény falai között!
Alföldi Róbertet azonnal el kell távolítani ennek az avatott intézménynek az éléről! Már az is elképesztő merénylet volt, hogy főigazgatónak kinevezték! Meg is hálálná liberális megbízóinak.
Az elemi erővel feltört tiltakozás-hullám - tüntetések kilátásba helyezésével azonban megakadályozta, hogy a román és "magyar" történelemkufárok november 30-án este előadást és állófogadást tartsanak a Nemzeti Színházban!
Teljesen igaza van Raffay Ernőnek, a Sorbonne Egyetem professzorának: Alföldi Róbertet azonnal el kell zavari főigazgatói posztjáról!
Hiába jelentette be szerdán este a főigazgató, hogy visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást.
A bűn elkövetődött.
A Budapesti Román Kulturális Intézettel egyetemben! Még akkor is bűn, ha a bűnöző "visszafizette" az elcsalt "pénzt". A magyar nemzet fájó testén ejtett seb soha nem gyógyul be!
Megbékélés ide vagy oda!
Viszont még mélyebbé válik a fekély, ha a nemzet tragédiáját a liberális színházi főigazgató ünnepként szándékozta - román elvbarátai kérése előtt meghajolva - sulykolni a kommunista oktatáspolitika hatására teljesen megzavart történelmi tudatú- sok esetben tudatlan magyarok lelkében, gondolkodás-világában.
Az Október 23. Bizottság Alapítvány teljesen egyet ért a Fidesz frakcióval, miszerint
"Nem elfogadható, hogy Alföldi nem érzi az ügy súlyát
A Fidesz parlamenti képviselői sajnálattal olvasták Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház igazgatójának a román állami ünnepséggel kapcsolatos nyilatkozatát. Ha azt feltételezzük, hogy az igazgatót a legjobb szándék vezette abban, hogy a "két ország, Magyarország és Románia, a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz", azt akkor sem tudjuk elfogadni, hogy az igazgató nem érzi az ügy és a körülötte kialakult botrány súlyát. Egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy a magyar nemzet többsége számára Erdély egykori elvesztése máig ható mély traumát jelent. Miközben tudomásul vesszük, hogy a magyarság számára tragikus történelmi esemény a románok számára nemzeti ünnep, mégis elvárjuk, hogy azt ne a nemzeti kultúránk egyik szimbolikus terében rendezzék meg. A két nép közeledése és kulturális kapcsolatai számunkra is fontosak, ám a meglévő érzékenységekre és a fájó sebekre mind a politikai, mind pedig a kulturális vezetőknek tekintettel kell lenniük.
FIDESZ frakció"
Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse öt igazán.
(Goethe)
M.Szabó Imre
Az Október 23. Bizottság Alapítvány az Ember Jogaiért elnöke
m.sz.i.1@externet.hu, www.mszaboimre.hu
|
"Végigpofozza" a különadó a politikusokat
FN.hu, MTI 2010. november 11. 10:05
Az 58 fős MSZP-frakció 30 tagját érinti a 98 százalékos különadó, ha a jogszabály-módosításokat elfogadják a jelenlegi formában. Tehát fizetnie kell Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököknek is, illetve Kóka Jánosnak, Horváth Ágnesnek, Rácz Jenőnek, Magyar Bálintnak és Persányi Miklósnak is.
Számítások szerint több olyan volt miniszternek, akik ma már nem politikusok, illetve a szocialista képviselőcsoport közel harminc tagjának kell kisebb-nagyobb összeget visszafizetnie jövő márciusig. Többségük erre úgy reagált: nem tudja megmondani mennyit kell majd befizetnie, és pontosan hogyan kell kiszámolni az adó mértékét. (...)
|
Szőke István Atilla
S ha nem látja Istent...
'Kinek lődörgő unalom az élet
és drága öröme nincsen semmi már,
akiből elszállt a hit és a lélek
s csodára, csókra, csendre hiába vár,
az gondolkodjék a múló életen,
töprengjen, vívódjon napjai során,
hová tűnt az égből kapott értelem
s kérdezze meg, nem adtam fel túl korán.
'Ki megadja magát az elmúlásnak
s feladatot nem lel magának s másnak,
az töltse kupába az ártó közönyt,
a rossz italt, mellyel végzetet köszönt
s ha Istent sem látja 'ki mellette ül,
léte a semmiben végleg elmerül.
-----------------------
|
Szabó Aida (Jampa drolma):
Haiku
Élni és halni
nyíló, hulló virágként -
nem kell ennél szebb!
|
„Nem múlnak ők el, kik szívűnkben élnek.
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, még…”
(Juhász Gyula) |
[1046-1027] [1026-1007] [1006-987] [986-967] [966-947] [946-927] [926-907] [906-887] [886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [Korábbi] [Archívum]
|