Jobb Patakért! - Sárospataki nemzeti hírportál *** "töretlen hittel ember és magyar"

"Morvai feljelentése Izrael kormányának tagjai, hadseregének parancsnokai és más háborús bûnösök ellen
2009-01-16. 18:31

TC: Dr. Kovács Tamás úr

A Magyar Köztársaság Legfõbb ügyésze részére

Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr!

Alulírott Dr. Morvai Krisztina jogász feljelentést teszek Izrael állam kormányának tagjai, hadseregének parancsnokai és további ismeretlen személyazonosságú izraeli állampolgárságú bûnelkövetõk ellen a Genfi és a Hágai egyezményekben büntetni rendelt emberiség elleni bûncselekmények elkövetése miatt.

A Magyar Büntetõ Törvénykönyv 4.§ (1) bekezdés a pontja szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az emberiség elleni vagy olyan egyéb bûncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerzõdés írja elõ. Ilyen esetben a büntetõeljárás megindítását a legfõbb ügyész rendeli el. Álláspontom szerint az Izraeli állampolgárságú bûnözõk (kormánytagok, katonai parancsnokok és „polgári személyek"1) által a megszállt Gázai övezetben a palesztin lakosság sérelmére az elmúlt három hét során sorozatban elkövetett erõszakos, fegyveres cselekmények minden kétséget kizáróan megvalósították az alább részletes felsorolásra kerülõ – nemzetközi jog alapján, de a magyar jog szerint is – büntetendõ emberiség elleni bûncselekményeket. Bár Izrael állam a bûncselekmények leplezése céljából megtiltotta, hogy az elkövetés színhelyén újságírók tartózkodjanak, a világ megismerhette azt a kirívó embertelenségû bûncselekmény-sorozatot, amelynek eddigi következménye egyebek mellett több mint 1100 halott, és kb. 5200 sérült. A halottak és a sérültek többsége polgári személy, jelentõs számban gyermek és nõ. Teljes családok haltak meg a mindenre elszánt, a nemzetközi jogot semmibe vevõ elkövetõk tettei következtében. Szülõk nézték végig egyszerre 3-4 gyermekük embertelen fájdalmak között haldoklását, végtagjaik amputálását, kimondhatatlan testi és lelki szenvedéseik sorozatát. A bûnözõk felelõsségét súlyosítja, hogy a polgári lakosságnak a védekezésre, menekülésre esélyt sem hagyva követik el a legnagyobb tárgyi súlyú, az alanyi oldalon pedig a legkirívóbb embertelenséget, kegyetlenséget tükrözõ cselekményeiket. A büntetés kiszabásánál ezeket a szempontokat jelentõs súllyal lesz szükséges figyelembe venni. A bûncselekmények elkövetésének bizonyítékaiként becsatolom az elkövetésre vonatkozó ENSZ jelentéseket és határozatot, egyéb jelentõs nemzetközi szervezetek hitelt érdemlõ jelentéseit, dokumentumfilm-felvételeket és fényképeket. (Kérek mindenkit, akinek hitelt érdemlõ bizonyíték jut a birtokába, hogy ezeket Legfõbb Ügyész Úr részére szíveskedjék eljuttatni, Legfõbb Ügyész Urat pedig kérem, hogy a beérkezõ bizonyítékokat az ügy anyagához csatolni szíveskedjen.)

Az alábbiakban részletesen bemutatom azokat az emberiség elleni bûncselekményeket, amelyek a rendelkezésre álló – s az egész világ által megismert – bizonyítékok alapján megállapíthatóak az izraeli állampolgárságú bûnözõk terhére.

Az elkövetõk az elmúlt húsz napban a következõ bûncselekményeket követték el, a következõ törvényi tényállásokat valósították meg – részben tettesi, társtettesi, részben bûnrészesi, azaz felbujtói és bûnsegédi minõségben.

A Büntetõ Törvénykönyv 153. § /2/ bekezdésébe ütközõ háborús uszítás;

a Btk. 155.§ (1) a, b, c pontjaiba ütközõ Népirtás, (genocídium)

a Btk 157§ (1) a, és b, pontjaiba ütközõ Apartheid,

a Btk 158§ (1) bekezdésébe ütközõ és a második bekezdés szerint minõsülõ Polgári lakosság elleni erõszak,

a Btk 160§-ba ütközõ bûnös hadviselés és

a Btk 160/A §-ba ütközõ Nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyver alkalmazása

A fentebb felsorolt és maradéktalanul megvalósult bûncselekmények részletes meghatározása a Btk-ban az alábbi:

153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt nagy nyilvánosság elõtt követik el. (…)

Népirtás (Genocídium)

155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,

b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,

c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, (…) bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.

157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetõleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából

a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,

b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetõleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,

bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.(…)

Polgári lakosság elleni erõszak

158. § (1) Aki hadmûveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erõszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, bûntettet követ el, és öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekmény halált okoz.

160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével

a) olyan hadmûveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban, a veszélyes erõket tartalmazó létesítményekben,

b) védelem nélküli helység, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást,

bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.

Nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyver alkalmazása

160/A. § (1) Aki hadmûveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.(…)

A legutóbb említett bûncselekménnyel összefüggésben megjegyzem, hogy a tiltott fegyver az a foszfortartalmú robbanószer, amely – a nemzetközi sajtóban bemutatott fényképek, illetve a helyi orvosi beszámolók szerint – az emberi szöveteket csontig hatolóan, teljes egészében szétégetõ, elviselhetetlen fájdalommal járó égési sérüléseket okoz. Mi sem jelzi jobban a bûnelkövetõk kirívó kegyetlenségét és az áldozatok iránti gyûlöletét, ideértve a palesztin csecsemõ- és gyermekáldozatokat is, mint az, hogy ilyen különleges, kirívó testi szenvedést okozó fegyvert vetnek be. Ismételten hangsúlyozom, hogy a rendkívüli, a joggyakorlatban szinte ismeretlen mértékû lelki sanyargatás és testi kínzás minden gátlás nélküli alkalmazása az elkövetõk részérõl olyan embertelenségrõl és kegyetlenségrõl tesz tanúbizonyságot, amit a büntetés kiszabásánál a legnagyobb súllyal kell figyelembe venni. Ehhez kapcsolódóan kérem Legfõbb Ügyész Urat, hogy a várható büntetés súlyosságára is figyelemmel az elkövetõk õrizetbe vételét illetve elõzetes letartóztatását feltétlenül elrendelni, illetve kezdeményezni szíveskedjék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi izraeli kormány valamely tagja, vagy valamely jelenlegi parancsnok, illetve a bûncselekmények valamelyikét megvalósító izraeli személy Magyarország területére belép, haladéktalanul õrizetbe kell venni, hogy államunk a nemzetközi jogon alapuló bûnüldözési és büntetõ-igazságszolgáltatási kötelezettségének eleget tehessen.

Legfõbb Ügyész Úr! A megszállt Gázai övezetben palesztin gyermekek, nõk, idõsek és más polgári személyek ezrei sérelmére elkövetett – egyértelmûen a földjükrõl való elmenekülésüket célzó, gyarmatosító jellegû – kirívóan agresszív erõszakos cselekményeket követnek el. E durva testi és lelki kínzások Magyarország és a világ minden tisztességes polgárából a megrendülés, a fájdalom, az együttérzés és a felháborodás érzéseit váltják ki. Noha fontos, hogy ezeket az érzelmeket kimondjuk és kifejezzük, világossá kell tenni, hogy jogállamban a jogalkalmazást és az igazságszolgáltatást nem az érzelmek, hanem a jogszabályok vezérlik. Nem a harag vagy a felháborodás okán kell büntetõeljárást indítani a bûnözõk ellen, hanem tisztán objektív okokból: azért, mert a magatartásuk világosan és egyértelmûen jogszabályba ütközött és bûncselekményt valósított meg. Legfõbb Ügyész úr ennél fogva könnyû helyzetben van, hiszen elegendõ a cáfolhatatlan bizonyítékokat és a tényeket összevetni a rendelkezésre álló jogszabályokkal s máris megállapítható, hogy jogellenes cselekmények, bûncselekmények történtek, amelyek elkövetõivel szemben a Magyar állam eljárhat, s a Legfõbb Ügyész büntetõeljárást indíthat. A legkevésbé iskolázott ember számára is egyértelmû a jogi helyzet. Ha összeveti a televízióban látott képsorokat, az ENSZ jelentések által megállapított tényeket és a törvényszöveget látja, hogy itt súlyos bûncselekmények történtek, amelyekért a súlyos büntetés nem maradhat el. Arra a nem várt esetre, ha Legfõbb Ügyész úr eltekintene a büntetõeljárás megindításától, kérem, hogy a sajtó, az ország nyilvánossága elõtt adjon számot ennek indokairól, amelyeket magam részérõl, jogászként e pillanatban a történeti tényállás és a vonatkozó jogszabályok teljes egyértelmûsége miatt elképzelni sem tudok. Nyilvánvalóan nem tekinthet hitelt érdemlõ jogi érvelésnek Izrael államnak az a magyarázata, miszerint jogos védelmi helyzetben jártak el. Azt, hogy mit tehet egy állam, ha határán kívülrõl – esetlegesen, mint ebben az esetben is történt:megszállt területérõl – rakétatámadások érik, a nemzetközi jog szabályozza. Semmiképpen nem megengedett az agresszió, polgári lakosság tömeges kegyetlen lemészárolása, földjérõl való elkergetése. Márpedig a jogállamiság elve megköveteli, hogy csak a nemzetközi és a magyar jog keretei között kerüljön megítélésre a történeti tényállás. Sem Magyarország sem más állam nem nyújthat segédkezet ahhoz, hogy egy magát felsõbbrendûnek és kivételezettnek gondoló állam kivonja magát a nemzetközi jog hatálya alól.

Az izraeli bûnelkövetõk által megvalósított emberiség elleni bûncselekményekkel összefüggésben az a további kérésem Legfõbb Ügyész úrhoz, hogy tekintse át annak jogi lehetõségeit, hogy megakadályozzuk emberiség elleni bûnelkövetõk magyarországi esetleges vagyonszerzését, illetve amennyiben a köztudottan jelentõs mértékû izraeli vagyon tulajdonosai között emberiség elleni bûnö

Nézõpont Intézet: Második erõ a Jobbik

Júniusban, három évtized után ismét megnyílik az autósok elõtt Sátoraljaújhely belvárosában a magyar-szlovák határ - írta az Észak-Magyarország szombaton.